Albérlet

A következő hetekben sok egyetemre és főiskolára felvételt nyert hallgató keres lakhatást, ezért nemcsak nekik, hanem a lakásukat kiadók számára is érdemes áttekinteni a legfontosabb szabályokat – javasolja az adóhivatal.

A zenga.hu friss elemzése azt vizsgálta meg, hogy a jövedelmekhez képest mekkora terhet jelent egy egyetemista lakhatása, illetve mikor érdemes elgondolkodni azon, hogy a bérlés helyett inkább lakást vásároljon a család.

Az albérletet keresőknek most még kedvezőbbek a választási lehetőségeik, mind a kínálatot, mind az árakat tekintve, de ez az előny várhatóan csak néhány hétig marad fenn – figyelmeztetnek a Duna House szakértői.

Budapesten a szobák 110 ezer, a legfeljebb 40 négyzetméteres lakások 200 ezer forintos medián bérleti díja nem változott egy év alatt. Az egyetemvárosok közül Debrecenben kínálják a legdrágábban a garzonokat, a medián 170 ezer forint.

A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.

A Duna House adatai szerint 2025-ben a budapesti albérletek tovább drágultak, és – kisebb mértékben, de – növekedtek az átlagárak a vidéki egyetemi városokban is.

Az idei szezonban Budapesten havonta 126 órát, a vidéki egyetemi városokban 70–110 órát kell ledolgoznia egy átlagos diáknak egy albérlet összegének előteremtéséhez, miközben a szobabérlet átlagosan 51, illetve 30–40 óra diákmunka bérével fizethető ki a helyszíntől függően – derül ki a Trenkwalder elemzéséből.

A hazai biztosítók nem, vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja.

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szálltak el ennyire az árak.

Egymástól teljesen eltérő irányba mozdult az országos lakásbérleti piac kínálati és keresleti oldala az idei albérletszezonban – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Folytatódott a drágulás az országos és a budapesti albérletpiacon júliusban, ami egyben a főszezon kezdetét is jelentette a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése miatt. A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint júliusban az előző hónaphoz képest az átlagos bérleti díjak 1,8 százalékkal nőttek, Budapesten 1,4 százalékos volt a drágulás.

A fővárosban 148–250 ezer forint között mozognak a legkedvezőbb havi bérleti díjak a vidéki egyetemvárosokban pedig 90 és 195 ezer forint között érhetőek el a legolcsóbb albérletek – tájékoztatott saját adatai alapján az ingatlan.com.

Ha a fiatalok az adott városban vállalnak munkát is, vagy a lakást később bérbe adják, akkor 5–10 éves időtávon már a vásárlás lehet előnyösebb döntés.

Az egyszobás lakást keresők a fővárosban 160-260 ezer forint közötti díjakra készülhetnek havonta a Duna House kínálati adatai szerint.

Az Otthon Centrum által közvetített ingatlan-kiadások esetében az összes bérlő mindössze 4,2 százaléka volt külföldi állampolgár az utóbbi hat hónapban.

A Netrisk adatai szerint már a kampány első napján jelentős volt az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt, az ügyfelek 70 százaléka új biztostóval lépett kapcsolatba.

A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

Lassuló ütemű, de még mindig emelkedő áremelkedés rajzolódik ki a fővárosi albérletpiacon, ugyanakkor a százezer főnél népesebb vidéki városokban már némi árcsökkenést mért az Otthon Centrum. Továbbra is a panellakás a legolcsóbb opció.

Éves összevetésben 26 százalékkal nőtt az augusztus első felében megkötött lakásbiztosítások száma, az átlagdíj 11 százalékkal nőtt és meghaladta a 36 ezer forintot – derül ki a Netrisk összefoglalójából.

Az albérletszezon indulásával a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat arról, mire érdemes odafigyelni a közművek átírásánál annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges vitás helyzeteket.

Megelőzte a prágai árszint a bécsit, amire korábban nem volt példa, derült ki az Otthon Centrum bérlakáspiaci elemzéséből. A régióban egyedül a keleti szomszédnál lehet olcsóbban lakást bérelni.

A felvételi ponthatárok július 26-i kihirdetését követő hetekben ismét felpörög az albérletpiac: több ezer diák igyekszik majd számára kedvező feltételekkel albérletet találni új tanintézménye közelében. E feltételek között gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése.

Az albérletpiac élénkülése idén a korábbi éveknél hamarabb, még az egyetemi ponthatárok július végi kihirdetése előtt beindult – közölte legfrissebb elemzésében az ingatlan.com.

Jelentős áremelkedést mért a vidéki bérlakáspiacon az Otthon Centrum, egy év alatt 38 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. A fővárosi kerületek némelyikében már csökkentek a díjak, de a budapesti árszínt még mindig meghaladja a vidéki tarifát.

Folyamatosan erősödő kereslet mellett az árak további emelkedésére figyelmeztetnek a Duna House szakértői a bérleti piacon.

Többféleképpen is felhasználható lakhatásra az egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítás, amelyhez állami támogatás formájában 20 százalékos adó-visszatérítés jár.

A kormány 21 százalékkal megemelte a magáncsőd alatti kifizetések, illetve kötelezettségek felső összeghatárát. Ennek megfelelően a bankszámla-szerződéseket is módosítani kell a bankoknak az adós kezdeményezésére. Az ilyen adósok az eddiginél sokkal drágább ingatlanban is lakhatnak ezután.

Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést. 20 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik az egész életüket el tudják képzelni albérletben, ahelyett, hogy saját lakást vásárolnának.

A budapesti kerületeket, valamint a megyeszékhelyeket jellemző novemberi átlagos bérleti díjak megerősítik a szeptemberi, októberi trendeket, azaz nem nőttek az átlagos bérleti díjak – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Az egyetemisták többségének Romániában is a szülők fizetik a lakbért. A legtöbben havonta 200 eurónyi lejt szánnak a lakhatásra.

A fővárosban az albérletárak júliusban már meghaladták a 182 ezer forintot, az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal emelkedtek.

Európa egyetemvárosaiban legalább másfélszer többet kell fizetni az albérletért, mint Budapesten.

A leggyorsabb diákok még jó ajánlatokra is bukkanhatnak az albérletpiacon. A Duna House szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, amelyek elengedhetetlenek a 2022-es keresleti bérletipiacon az egyetemistáknak.

A Duna House szakemberei azt tanácsolják a bérlőknek, hogy minél hamarabb szerződjenek le hosszútávra.

Ha azt halljuk, hogy albérlet, eszünkbe juthat, hogy mennyi veszély leselkedik a bérbeadókra, pedig a bérlőknek sincs könnyű dolguk. Olvasson el néhány tippet és tanácsot, hogy mire érdemes figyelni!

2021. novemberben: országosan 1,1, Budapesten 0,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek az előző hónaphoz képest. A fővárosban a januári mélypontnál 13, az előző év azonos időszakinál 11 százalékkal drágábban lehetett lakást bérelni; a kerületcsoportok közül január óta a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb (15 százalékos) a lakbéremelkedés – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Míg tranzakciók tekintetében az ingatlanpiac már magához tért, sőt, újabb lendületet vett, addig a lakásbérlési adatok nem mutatnak fejlődést. A fogyasztói magatartás ezen a téren is átalakult, a bérleti szerződések fogalmazásánál már nem számít vis maiornak a pandémia okozta bizonytalanság.

A koronavírus-járvány miatt nyáron nem volt a korábbiakhoz hasonló roham az albérletpiacon, a széles kínálat és az eddigieknél alacsonyabb kereslet miatt az érdeklődők akár napokig is gondolkodhattak egy bérleti szerződés aláírásán.

Továbbra is a koronavírus-világjárvány alakítja a nagyobb egyetemi központoknak számító erdélyi városok albérletpiacát.

A nyári albérletszezon élénkülést hozott az országos és a fővárosi albérletpiacon – derül ki az ingatlan.com hétfőn kiadott összefoglalójából, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindexének júliusi eredményei mellett ismerteti a kínálati piacra augusztus közepén jellemző árakat.

Az ingatlannet.hu utánajárt, hogy hol és mennyivel kerül többe/kevesebbe egy lakás vagy egy albérlet az egyetemistáknak.

Július 22-én kihirdetik a ponthatárokat, aztán elkezdődik a nagy lakásvadászat.

Az elmúlt bő egy évben végletekben működött az ingatlanpiac: volt, hogy teljesen megállt, de voltak olyan időszakok is, amikor rekordok dőltek meg.

Az idei évben a felnőtt magyar lakosság ötöde tervezi ingatlan vásárlását, derült ki a Duna House és a Reacty Digital kutatásából.

A pesti átmeneti és külső kerületekben a március–áprilisi visszaesés óta alapvetően stagnálnak a lakbérek, a budai hegyvidéki és a pesti belső kerületekben jelentős havi ingadozás mellett emelkedő tendencia rajzolódik ki – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex adataiból.

Árcsökkenést eredményezhet az albérletpiacon a rövid távú lakáskiadás korlátozása.

Az átlagos négyzetméter árak mellett az átlagbérek is sokat elárulnak egy terület lakáspiacáról. Az ország különböző régióiban ugyanis valahol többet, valahol kevesebbet kell dolgoznunk egy saját otthon megvásárlásához vagy akár csak a bérléséhez.

Úgy tűnik, hogy az ingatlanpiac nagyon lassan reagál a gazdasági válságra Romániában: bár az emberek vennének lakásokat, a tulajdonosok ragaszkodnak a régi árakhoz, és nem adják el ingatlanjaikat.

A fiatalok 26 százaléka él jelenleg is bérelt lakásban, 30 százalékuk már kipróbálta, 44 százalékuknak azonban sosem volt albérlete – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Szeptember elején az albérletek többsége már gazdára talált, ugyanakkor nem kell pánikba esnie azoknak az egyetemistáknak, akik lecsúsztak a jó ajánlatokról.

Szeptemberben indul az új tanév. Az egyetemek, főiskolák közelében ilyenkor minden évben diákok sokasága keres albérletet, bérlakást. A megfelelő lakás keresése során nem elég csak az ingatlan fizikai állapotára, elhelyezkedésére figyelni. Az átgondolatlanul, rosszul megkötött lakásbérleti szerződés nem csak sok bosszúságot, de bizony komoly anyagi áldozatot is követelhet. Mi az, amire kellene, de nem mindenki gondol lakás bérlésnél? Mire figyeljünk? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Budapesten és más egyetemi városokban (Debrecenben, Pécsen, Győrben és Miskolcon) az albérletpiacon a bérleti árak elérték a felső határt: az Ingatlan.com szerint július vége és augusztus vége között nem emelkedett a kiadó lakások bérleti díja.

Az egyetemisták körében népszerű fővárosi kerületekben 2-4 éves bérlés helyett érdemesebb lehet lakást vásárolni – derült ki a Takarék Index friss elemzéséből.

Mit tegyünk, ha már eldőlt, hol kell albérletet néznie a felsőoktatásban tanuló diáknak? Ne csak az árakat nézzük, figyeljünk a részletekre is!

Az ingatlan.com portál elemzése szerint a panellakások lehetnek az idei albérletszezon slágerei.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését, július 24-ét követően felélénkül az albérletpiac, ebben az időszakban számolni kell a bérleti díjak akár 10-15 százalékos emelkedésével is.

Az albérletre is célszerű megfelelő biztosítást kötni, hogy egy későbbi kár esetén elkerülhető legyen a vita a tulajdonossal.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével megindul a főiskolások és egyetemisták rohama az albérletekért, így július 24-e után több tízezer új szereplő megjelenése várható a fővárosi albérleti piacon.

A hazai albérleti piacról átfogó körképet ad a statisztikai hivatal friss, „Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei” című kiadványa.

Mikor és milyen feltételekkel van arra lehetőség, hogy a bérlő cserrelakáshoz jusson? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A felvételi eredmények tudatában hamarosan számtalan most érettségiző diák rohamozza majd meg az albérletpiacot.

Első albérlet néven hirdetett tavaly programot a román kormány, de még a 900 lejes albérlet-támogatás sem bizonyult elég vonzónak.

Az emberek akkor hajlandóak kifizetni a magas albérleti díjat, ha megfelelő szolgáltatást kapnak a pénzükért. Az ingatlantulajdonosoknak már nem elég csak a kulcsot odaadniuk a bérlőknek.

Három havi bérleti díjjal a zsebünkben akár egy-két héten belül megtalálhatjuk a számunkra legtökéletesebb albérletet.