A használt ingatlanokat keresik a vevők a Balatonon

2024. 06. 07., 17:10

A fokozódó kereslet mellé bővülő kínálat társul az idei évben a balatoni ingatlanpiacon. A tó környéki ingatlanok iránt érdeklődők 70 százaléka a megfizethetőbb, használt házak és lakások közül választana. A Duna House idei tranzakciós adatai szerint az északi parton 10 százalékkal magasabb négyzetméterárakon lehet ingatlant vásárolni, mint a délin.

„Az idei év során az északi parton dolgozó ingatlanszakértők tapasztalatai alapján bár keresettek az újépítésű ingatlanok, a hozzájuk beérkező érdeklődések 70 százaléka még mindig inkább a kedvezőbb áron megvásárolható, használt ingatlanokra irányul. Nincs ez másként a déli parton sem, ahol a magas négyzetméteráraknak köszönhetően továbbra is mérsékeltnek mondható az újépítésű projektek iránti érdeklődés” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

Bár április folyamán minimálisan visszaesett a kereslet, a jó idő közeledtével azonban újra beindult az érdeklődés a balatoni ingatlanok iránt az északi parton: Balatonakarattyától Tihanyig érezhető a legerősebb érdeklődés, a Tihany utáni területeken kevesebben keresnek ingatlant. „Balatonakarattya, Balatonkenese, Balatonfűzfő főként a budapesti, átlagosabb pénztárcájú emberek körében népszerű, akik számára fontos, hogy 1 óra alatt a Balatonnál legyenek. Balatonfüred és közvetlen környezete továbbra is a nagyobb büdzsével rendelkező ügyfelek terepe, hiszen Balatonfüred, Tihany és Csopak számítanak az északi parton a legdrágább lokációnak.” A déli parton Siófok, illetve Zamárdi a legtávolabbi úti cél, amit gond nélkül bevállalnak a fővárosiak, az utána következő települések, Balatonföldvár, Szántód és Balatonszárszó kompromisszumos megoldásnak tekinthetők, azonban azok a települések, amelyek Balatonszárszó után következnek, már jóval a fővárosiak lélektani határán túl vannak, Fonyód, Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő pedig még mindig őrzik a „régi” Balaton hangulatát.

„A nagyvárosok lakóingatlan-piacának fellendülését követően a szakértői várakozások szerint a nyaralópiacon is számottevően élénkül majd az érdeklődés, így a tulajdonosok igyekeznek a korábban befektetésként vásárolt ingatlanjaik eladásával minél nagyobb haszonra szert tenni. Ennek is köszönhető, hogy az, aki az idei évben Balaton környéki ingatlant keres, a tavalyinál bővebb kínálatból választhat” – magyarázta Benedikt Károly.

A legfrissebb kínálati adatok vizsgálata során megállapítható, hogy közel azonos arányban oszlik el a két parton az elérhető használt ingatlanok választéka. A közvetlen partszakasszal rendelkező balatoni települések ingatlanpalettájának 52 százaléka a déli parton, 48 százaléka az északi parton helyezkedik el. A június eleji kínálati adatok alapján az északi és a déli part négyzetméterárai között 17 százalékos különbség jelentkezik, az északi part jelenleg hirdetett használt ingatlanjai 767 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, míg a déli parti lokációval rendelkezők 653 ezer forint/m2-es irányáron várják az érdeklődőket.

A Duna House közreműködésével értékesített otthonok adatai alapján 2023-ban 17 százalékos különbség jelentkezett az északi és a déli part négyzetméterárai tekintetében a használt ingatlanok piacán. Az északi parton 719 ezer forint volt az átlag, míg a déli part saját partszakasszal rendelkező településein 615 ezer forint/m2-ért lehetett ingatlant vásárolni. Az idei év első öt hónapjának értékesítési adatai alapján sincs ez másként, 2024-ben is az északi part nyeri az árversenyt, a különbség 10 százalék a Balaton két partja között. A déli parton stagnálás, minimális emelkedés érezhető, a tavalyi négyzetméterárakkal csaknem megegyező, 627 ezer forintos áron lehetett ingatlanhoz jutni idén, míg az északi part településeinek átlaga 4 százalékos irányárváltozással, 687 ezer forintra enyhült a használt ingatlanok szegmensében.

Az aktuális kínálati árakat összevetve a 2024-ben lezárult adásvételek adataival látható, hogy a legtöbb tulajdonos a piaci árak fölé pozícionálja az árazás során eladó ingatlanát. A déli parton a jelenlegi kínálati árakhoz mérten 4 százalékkal alacsonyabb négyzetméteráron keltek el az otthonok az idei év első öt hónapjában, míg az északi parton a hirdetési árnál átlagosan 10 százalékkal alacsonyabb összegért szerződnek négyzetméterenként a vevők. A hirdetési folyamat során árcsökkentésre nehezen hajlanak a tulajdonosok, holott jelentősen meggyorsítaná az értékesítést a reális ár, azonban komoly vevői szándék esetén az alku során már hajlandóak engedni a vételárból.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS