Dübörög a szegedi ingatlanpiac

2025. 03. 28., 17:05

A BYD gyár épülésének híre meghozta a fellendülést a szegedi ingatlanpiacon, ahol a Duna House adatai szerint 2023-hoz képest 33 százalékkal több adásvétel zárult tavaly. A négyzetméterárak egy év leforgása alatt átlagosan 14 százalékkal emelkedtek, és így meghaladták a 660 ezer forintot, a Duna House szakértője szerint azonban idén az újépítésűek mellett már a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli vételárat négyzetméterenként.

Erősödő vevői érdeklődést hozott a 2024-es ingatlanpiaci fellendülés Csongrád-Csanád vármegyében és azon belül kiemelten az épülő BYD beruházásnak otthont adó vármegyeszékhelyen. A szakértők szerint rá is fért a vérpezsdítés a helyi ingatlanpiacra, amely 2019 óta folyamatosan csökkenő tranzakciószámokat produkált.

Az elmúlt évtized ingatlanpiaci történéseire visszatekintve a KSH Ingatlanadattár adatbázisából kiolvasható, hogy míg 2015 és 2018 között átlagosan csaknem 3100 lakóingatlan cserélt gazdát évente Szegeden, addig 2019-ben 17 százalékkal esett vissza a település lakásai és házai iránti kereslet. A pandémia éveinek lendületes ingatlanpiacához, a 2020-as és 2021-es év összesített eredményeihez képest negyedével csökkent az adásvételek száma Szegeden a 2022-es, 2023-as, passzívabb ingatlanpiaci időszak alatt.

A BYD gyár 2023-as év végi bejelentésének híre azonban felélesztette a csongrádi vármegyeszékhely ingatlanpiacát, ahol a Duna House adatai szerint a 2023-as tranzakciószámhoz képest 2024-ben már 33 százalékkal több adásvétel zárult. A vevői érdeklődés a helyi ingatlanszakértők elmondása alapján 2025 év elején sem enyhült. „Az otthonteremtők aktivitása mellett a BYD-gyártás októberi indulásának híre, valamint az állampapírhozamok kifizetéséből származó tőke ingatlanpiacra áramlása fokozhatja a befektetői jelenlétet, így további erősödésre számítunk a szegedi ingatlanpiacon, ahol historikusan a vármegye ingatlan-tranzakcióinak 60–70 százaléka zárul. A fellendülő piac, illetve a nagy számban érkező eladók és vásárlók professzionális kiszolgálása érdekében döntöttünk egy új ingatlaniroda nyitása mellett a városban” – mondta Németh István, a Duna House legújabb szegedi ingatlanirodájának csoportvezetője.

Az árak eközben az országos trendeknek megfelelőn ebben a térségben is drágulást mutatnak: míg 2024-ben az értékesített használt ingatlanok átlagos négyzetméterára a 2023-as KSH adatokhoz képest 14 százalékos növekedés után 662 ezer forint körül alakult, addig az idei évben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS