Hol indultak el az „állampapír-milliárdok” az ingatlanpiac felé?

2025. 03. 27., 15:25

Az év elején elkezdődött a jelentős állampapírpiaci kamatok kifizetése, amitől az ingatlanpiac is sokat várt. Az OTP Ingatlanpont összefoglalója szerint el is indult az élénkülés, de egyelőre viszonylag jelentősek a regionális eltérések.

2025-ben korábban sosem látott összeget, mintegy 1700 milliárd forintot fizet ki kamatként a magyar állam a lakossági befektetőknek. Ennek oka elsősorban az, hogy a Prémium Magyar Állampapírok most fizetik ki a 2023-as extrém magas infláció után járó kamatot. A komoly összeggel kapcsolatban szinte minden szektornak komoly elvárásai voltak az év elején, az ingatlanpiacon is egyértelműen további élénkülés volt várható. Az előzetes becslések szerint több százmilliárd forint lehet az az összeg, ami az év végéig a kamatokból az ingatlanpiacra áramlik.

Dél-Alföld

„Egyelőre nem tapasztalnak kiugró érdeklődést a dél-alföldi régióban, de jelen vannak ott is az állampapír-kamatokból vásárlók. Elsősorban a kisebb települések iránt nőtt meg az érdeklődés részükről, ahol olcsóbb ingatlanok találhatók” – emelte ki Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője, aki példaként hozta fel Mezőhegyest, ahol sorház már 3,1 millió forintért, első emeleti panel pedig 8,5 millióért van a kínálatban. „Az árak részben már alkalmazkodtak a kereslethez, de az év további részében is emelkedésre számítunk” – tette hozzá a régióvezető.

Észak-Dunántúl

Az év első két hónapjában már érzékelhető volt az állampapírokból származó pénzek hatása a lakáspiacon Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője szerint. Hozzátette, hogy a tapasztalatok alapján elsősorban a lakóhelyükhöz közeli lakások iránt érdeklődnek a vásárlók, illetve érezhetően nőtt a vevők száma Budapestről is a régió ingatlanjai iránt. Az eddigi észak-dunántúli tapasztalatok alapján az állampapír-kamatokból lakást vásárlók szinte kizárólag kiadásra keresnek ingatlant, lényeges feltétel, hogy olcsó legyen és könnyen kiadható. Komádi Csaba szerint a kereslet növekedése várhatóan emeli majd az árakat a régió lakáspiacán.

Dél-Dunántúl

A dél-dunántúli régióban elsősorban a magasabb értékű ingatlanok piacán látszik a kamatfizetések hatása – nyilatkozta Markó Ildikó régióvezető. Hozzátette: nem csak a Balaton környékén, hanem a vármegyeszékhelyeken is látják a kereslet növekedését, többen érdeklődnek újépítésű lakások, illetve a 30–40 millió forintos árfekvésű ingatlanok iránt, de a Balatonnál a 100 millió forint feletti lakások is elkelnek a jelenlegi környezetben.

Budapest

Érdekesség, hogy a budapesti régióban masszív keresletnövekedést tapasztalnak az OTP Ingatlanpont szakértői, de a finanszírozás forrása egyelőre nem az első negyedévben kifizetett állampapír hozamokhoz kapcsolódik. „Az eddigi tapasztalatok alapján a vevők kis hányada tartotta eddig állampapírban a pénzét, ugyanakkor ők elsősorban befektetési céllal, kiadásra vásárolnának” – számolt be az első tapasztalatokról Kurecskó József budapesti régióvezető. Hozzátette: egyelőre nem rengette meg alapjaiban a piacot az állampapír-kamatok kiáramlása, de a következő hónapokban fokozódó érdeklődésre lehet számítani, amint a további kifizetések megtörténnek és a befektetők elhatározzák milyen eszközökben szeretnék tartani megtakarításaikat.

Északkelet-Magyarország

Az év első két hónapjában Északkelet-Magyarországon sem volt egyértelműen érezhető a kamatkifizetések hatása. „Eleinte élénkülés látszott, majd kicsit lassult a korábbi láz” – emelte ki Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont régióvezetője. Hozzátette, hogy a sajtóhírek hatására eddig az árak emelkedése erőteljesebb, mint a tranzakciók számának növekedése. Egyelőre nem látnak jelentős extra keresletet az állampapírból vásárlók esetében, illetve speciális vevői igényekről sem tudnak beszámolni a régióban. Előre tekintve ugyanakkor ő is élénkülésre számít a következő hónapokban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS