Második üzemét építi Magyarországon a japán Nissin Foods

Második üzemét építi Magyarországon a japán Nissin Foods
2025. 02. 28., 14:50

Új üzemmel bővíti tevékenységét Kecskeméten a japán Nissin Foods, az instant tésztaételek globális piacának egyik legnagyobb szereplője.

A többi között a Smack instant levesek és a Soba tészták révén a hazai fogyasztók körében is ismert társaság nagyjából százmillió eurós beruházással építi fel második magyarországi gyárát – tájékoztatott a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség. A fejlesztést egy több mint 170 ezer négyzetméteres területen hajtják végre Kecskeméten, ahol 2017-ben adták át az első zöldmezős beruházásban épült üzemüket.

Az operáció folyamatosan fejlődött, 2021-ben 12 millió eurót, 2022-ben pedig további 45 millió eurót fordítottak bővítésre, a hatékonyság növelésére és a termékportfolió szélesítésére, de az üzem elérte a termelési lehetőségek felső határát. Ezért határozták el egy raktározási és logisztikai kapacitásokkal is rendelkező új gyártóegység felépítését, amivel a Nissin Foods tovább erősíti elkötelezettségét a hazai élelmiszeripar mellett.

A japán világcég az új üzem működtetésében is elsősorban magyar beszállítókra támaszkodik, és továbbra is Magyarország az egyetlen termelőbázisa Európában. A beruházást éles nemzetközi versenyben sikerült megszerezni. A HIPA közreműködésével megvalósuló projekt nagyságrendileg száz új munkahelyet teremt.

A Nissin Foods eddig is már 500 embernek adott munkát. A kecskeméti bázisról 35 országot látnak el, a termékek 90 százaléka exportra készül.

A tokiói központú vállalatot 1948-ban alapították, világszerte mintegy 16 500 ezer embert foglalkoztat, éves árbevétele a legutóbbi adatok szerint megközelíti a 4,5 milliárd eurót. Magyarországi leányvállalata, a Nissin Foods Kft. 2004 óta termel Kecskeméten.

A japán cégek a magyarországi befektetői közösség legaktívabb tagjai közé tartoznak. A 2014 és 2024 közötti időszakban a HIPA támogatásával összesen 72 esetben született pozitív döntés japán vállalatot érintő projektek kapcsán, amelyek összesen több mint 644 milliárd forint volument képviselnek. A projektekhez a kormány közel 73 milliárd forint támogatást nyújt. Mintegy 5200 munkahely jön létre a kiemelt beruházásoknak köszönhetően, a versenyképesség erősítését szolgáló VNT projektek segítségével pedig 19 600 munkahelyet őriztek meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS