A Roszatom kutatói bejelentették egy forradalmi plazma-elektromos rakétahajtómű kifejlesztését, amely szerintük egy-két hónap alatt eljuttathat űrhajókat a Marsra.
Az Izvesztyija riportja szerint a hagyományos rakétahajtóművek üzemanyag-elégetésen alapulnak, ezzel szemben az új meghajtó rendszer mágneses plazmagyorsítót használ, ami jelentősen lecsökkentheti a bolygóközi utazások időtartamát.
„A plazmarakéta egyfajta elektromos hajtómű. Két elektródából áll, amelyek között töltött részecskéket áramoltatunk, miközben nagyfeszültséget alkalmazunk – magyarázta Jegor Biriulin, a Roszatom tudományos intézetének kutatója. – Ennek hatására az áram mágneses teret hoz létre, ami kilöki a részecskéket a hajtóműből, így a plazma irányított mozgást kap és tolóerőt generál.”
Az új eljárás hidrogént használ üzemanyagként, miközben az elektromágneses tér által felgyorsított elektronok és protonok akár 100 km/s sebességet is elérhetnek.
„A hagyományos hajtóművekben a kiáramló gázok maximális sebessége körülbelül 4,5 km/s, ami az égési folyamat korlátai miatt eleve adott. A mi rendszerünkben ugyanakkor az elektromágneses tér gyorsítja a töltött részecskéket, így ezek lényegesen nagyobb sebességet érhetnek el” – mondta Alekszej Voronov, a Troickij Intézet tudományos igazgatóhelyettese.
A Mars felszínének gyorsabb elérése nemcsak az űrutazás hatékonyságát növelné, hanem csökkentené a hosszú űrutazás során fellépő kozmikus sugárzás kockázatait is.
A Roszatom intézetében már elkészült a hajtómű laboratóriumi prototípusa, amit kiterjedt földi tesztelésnek vetnek majd alá, hogy finomhangolják a működését. A repülésre kész változatot 2030-ra ígérik. Ha abban az évben el tudnának indítani egy ilyen meghajtású űrhajót, akkor gyorsabb érnének a vörös bolygóra és vissza az amerikaiaknál, még akkor is, ha a konkurencia hamarabb indít űrhajót. A tudomány mai állása szerint egy Mars-utazás (ha oda-vissza történik) kb. négy évig eltarthat.
„A hajtómű impulzusos üzemmódban működik, teljesítménye körülbelül 300 kW. Korábbi számítások szerint a működési ideje meghaladja a 2400 órát, ami elegendő egy Mars-misszióhoz” – közölte Konsztantyin Gutorov, a projekt tudományos tanácsadója.
A plazmahajtómű vizsgálatára egy speciális, űrkörnyezetet szimuláló kísérleti állomást építettek. A négy méter átmérőjű és 14 méter hosszú kamra fejlett érzékelőkkel, vákuumszivattyúkkal és hőelvezető rendszerekkel van felszerelve – tudatta a World Nuclear News.
A rakéta első fellövése még hagyományos kémiai hajtóművekkel történne, azonban a Föld körüli pályára állás után az új plazmahajtóművet kapcsolnák be. Ez a technológia a jövőben az úgynevezett űrvontatókba is beépíthető lenne, amelyek bolygók között szállítanának rakományokat.
Az új hajtómű egyik előnye, hogy működése közben a plazma nem igényel extrém hőmérsékletet, így az alkatrészek sem szenvednek hőterhelést, és az elektromos energia szinte teljes egészében mozgássá alakul.
Az űrmeghajtás területén egyre több új technológia lát napvilágot. Ezek a fejlesztések mind ígéretesek, de még évek telhetnek el, mire tényleges küldetésekben láthatjuk őket. A Roszatom plazmahajtóműve pedig, ha valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket, forradalmasíthatja az űrutazást és új korszakot nyithat a bolygóközi közlekedésben.
A címlapkép illusztráció. Forrás: SpaceX - Wikipedia
Megtartotta első budapesti beszállítói fórumát a GE Vernova a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség szervezésében. A rendezvényen több mint negyven vállalat vett részt, amelyek az amerikai óriáscéggel együttműködve bekapcsolódhatnak az energetikai átmenettel elindult „beruházási szuperciklusba”.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.