Új hajtómű: ha ez igaz, Oroszország előbb éri el a Mars felszínét, mint az USA

Új hajtómű: ha ez igaz, Oroszország előbb éri el a Mars felszínét, mint az USA
Gábor János  |  2025. 02. 10., 15:10

A Roszatom kutatói bejelentették egy forradalmi plazma-elektromos rakétahajtómű kifejlesztését, amely szerintük egy-két hónap alatt eljuttathat űrhajókat a Marsra.

Az Izvesztyija riportja szerint a hagyományos rakétahajtóművek üzemanyag-elégetésen alapulnak, ezzel szemben az új meghajtó rendszer mágneses plazmagyorsítót használ, ami jelentősen lecsökkentheti a bolygóközi utazások időtartamát.

„A plazmarakéta egyfajta elektromos hajtómű. Két elektródából áll, amelyek között töltött részecskéket áramoltatunk, miközben nagyfeszültséget alkalmazunk – magyarázta Jegor Biriulin, a Roszatom tudományos intézetének kutatója. – Ennek hatására az áram mágneses teret hoz létre, ami kilöki a részecskéket a hajtóműből, így a plazma irányított mozgást kap és tolóerőt generál.”

A plazma hajtómű új sebesség dimenziókat nyit

Az új eljárás hidrogént használ üzemanyagként, miközben az elektromágneses tér által felgyorsított elektronok és protonok akár 100 km/s sebességet is elérhetnek.

„A hagyományos hajtóművekben a kiáramló gázok maximális sebessége körülbelül 4,5 km/s, ami az égési folyamat korlátai miatt eleve adott. A mi rendszerünkben ugyanakkor az elektromágneses tér gyorsítja a töltött részecskéket, így ezek lényegesen nagyobb sebességet érhetnek el” – mondta Alekszej Voronov, a Troickij Intézet tudományos igazgatóhelyettese.

A Mars felszínének gyorsabb elérése nemcsak az űrutazás hatékonyságát növelné, hanem csökkentené a hosszú űrutazás során fellépő kozmikus sugárzás kockázatait is.

A Roszatom intézetében már elkészült a hajtómű laboratóriumi prototípusa, amit kiterjedt földi tesztelésnek vetnek majd alá, hogy finomhangolják a működését. A repülésre kész változatot 2030-ra ígérik. Ha abban az évben el tudnának indítani egy ilyen meghajtású űrhajót, akkor gyorsabb érnének a vörös bolygóra és vissza az amerikaiaknál, még akkor is, ha a konkurencia hamarabb indít űrhajót. A tudomány mai állása szerint egy Mars-utazás (ha oda-vissza történik) kb. négy évig eltarthat.

„A hajtómű impulzusos üzemmódban működik, teljesítménye körülbelül 300 kW. Korábbi számítások szerint a működési ideje meghaladja a 2400 órát, ami elegendő egy Mars-misszióhoz” – közölte Konsztantyin Gutorov, a projekt tudományos tanácsadója.

Űrbéli tesztekre készülnek

A plazmahajtómű vizsgálatára egy speciális, űrkörnyezetet szimuláló kísérleti állomást építettek. A négy méter átmérőjű és 14 méter hosszú kamra fejlett érzékelőkkel, vákuumszivattyúkkal és hőelvezető rendszerekkel van felszerelve – tudatta a World Nuclear News.

A rakéta első fellövése még hagyományos kémiai hajtóművekkel történne, azonban a Föld körüli pályára állás után az új plazmahajtóművet kapcsolnák be. Ez a technológia a jövőben az úgynevezett űrvontatókba is beépíthető lenne, amelyek bolygók között szállítanának rakományokat.

Az új hajtómű egyik előnye, hogy működése közben a plazma nem igényel extrém hőmérsékletet, így az alkatrészek sem szenvednek hőterhelést, és az elektromos energia szinte teljes egészében mozgássá alakul.

Az űrmeghajtás területén egyre több új technológia lát napvilágot. Ezek a fejlesztések mind ígéretesek, de még évek telhetnek el, mire tényleges küldetésekben láthatjuk őket. A Roszatom plazmahajtóműve pedig, ha valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket, forradalmasíthatja az űrutazást és új korszakot nyithat a bolygóközi közlekedésben.

A címlapkép illusztráció. Forrás: SpaceX - Wikipedia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS