Új hajtómű: ha ez igaz, Oroszország előbb éri el a Mars felszínét, mint az USA

Új hajtómű: ha ez igaz, Oroszország előbb éri el a Mars felszínét, mint az USA
Gábor János  |  2025. 02. 10., 15:10

A Roszatom kutatói bejelentették egy forradalmi plazma-elektromos rakétahajtómű kifejlesztését, amely szerintük egy-két hónap alatt eljuttathat űrhajókat a Marsra.

Az Izvesztyija riportja szerint a hagyományos rakétahajtóművek üzemanyag-elégetésen alapulnak, ezzel szemben az új meghajtó rendszer mágneses plazmagyorsítót használ, ami jelentősen lecsökkentheti a bolygóközi utazások időtartamát.

„A plazmarakéta egyfajta elektromos hajtómű. Két elektródából áll, amelyek között töltött részecskéket áramoltatunk, miközben nagyfeszültséget alkalmazunk – magyarázta Jegor Biriulin, a Roszatom tudományos intézetének kutatója. – Ennek hatására az áram mágneses teret hoz létre, ami kilöki a részecskéket a hajtóműből, így a plazma irányított mozgást kap és tolóerőt generál.”

A plazma hajtómű új sebesség dimenziókat nyit

Az új eljárás hidrogént használ üzemanyagként, miközben az elektromágneses tér által felgyorsított elektronok és protonok akár 100 km/s sebességet is elérhetnek.

„A hagyományos hajtóművekben a kiáramló gázok maximális sebessége körülbelül 4,5 km/s, ami az égési folyamat korlátai miatt eleve adott. A mi rendszerünkben ugyanakkor az elektromágneses tér gyorsítja a töltött részecskéket, így ezek lényegesen nagyobb sebességet érhetnek el” – mondta Alekszej Voronov, a Troickij Intézet tudományos igazgatóhelyettese.

A Mars felszínének gyorsabb elérése nemcsak az űrutazás hatékonyságát növelné, hanem csökkentené a hosszú űrutazás során fellépő kozmikus sugárzás kockázatait is.

A Roszatom intézetében már elkészült a hajtómű laboratóriumi prototípusa, amit kiterjedt földi tesztelésnek vetnek majd alá, hogy finomhangolják a működését. A repülésre kész változatot 2030-ra ígérik. Ha abban az évben el tudnának indítani egy ilyen meghajtású űrhajót, akkor gyorsabb érnének a vörös bolygóra és vissza az amerikaiaknál, még akkor is, ha a konkurencia hamarabb indít űrhajót. A tudomány mai állása szerint egy Mars-utazás (ha oda-vissza történik) kb. négy évig eltarthat.

„A hajtómű impulzusos üzemmódban működik, teljesítménye körülbelül 300 kW. Korábbi számítások szerint a működési ideje meghaladja a 2400 órát, ami elegendő egy Mars-misszióhoz” – közölte Konsztantyin Gutorov, a projekt tudományos tanácsadója.

Űrbéli tesztekre készülnek

A plazmahajtómű vizsgálatára egy speciális, űrkörnyezetet szimuláló kísérleti állomást építettek. A négy méter átmérőjű és 14 méter hosszú kamra fejlett érzékelőkkel, vákuumszivattyúkkal és hőelvezető rendszerekkel van felszerelve – tudatta a World Nuclear News.

A rakéta első fellövése még hagyományos kémiai hajtóművekkel történne, azonban a Föld körüli pályára állás után az új plazmahajtóművet kapcsolnák be. Ez a technológia a jövőben az úgynevezett űrvontatókba is beépíthető lenne, amelyek bolygók között szállítanának rakományokat.

Az új hajtómű egyik előnye, hogy működése közben a plazma nem igényel extrém hőmérsékletet, így az alkatrészek sem szenvednek hőterhelést, és az elektromos energia szinte teljes egészében mozgássá alakul.

Az űrmeghajtás területén egyre több új technológia lát napvilágot. Ezek a fejlesztések mind ígéretesek, de még évek telhetnek el, mire tényleges küldetésekben láthatjuk őket. A Roszatom plazmahajtóműve pedig, ha valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket, forradalmasíthatja az űrutazást és új korszakot nyithat a bolygóközi közlekedésben.

A címlapkép illusztráció. Forrás: SpaceX - Wikipedia

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS