2024-ben nemcsak a magyarok, hanem az EU-n kívüli külföldi állampolgárok ingatlanpiaci jelenléte is erősödött: az azt megelőző évhez képest 23 százalékkal több magyarországi ingatlan vásárlására nyújtottak be kérelmet 2024-ben a kormany.hu-n közzétett statisztika szerint. Ilyen mértékű aktivitásra utoljára a járványidőszak előtt, 2019-ben volt példa. A külföldi állampolgárok ingatlanszerzése így a teljes évre becsült hazai ingatlantranzakciók közel 3 százalékát fedte le a Duna House elemzése szerint.
A hazai otthonteremtők és befektetők mellett a külföldi állampolgárok erősödő vásárlási kedve is hozzájárult a 2024-es ingatlanpiaci trendfordulóhoz: tavaly 3647 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet az erre kötelezett külföldiek, ebből pedig 3485 kérvény kapott pozitív elbírálást. Ilyen fokú aktivitásra utoljára a pandémia előtt, 2019-ben volt példa.
„Bár darabszámban az előző évhez képest 23 százalékkal több ingatlanszerzési kérelmet nyújtottak be az EU-n kívüli nemzetek képviselői 2024-ben, összességében mégsem vághattak nagyobb szeletet a hazai ingatlanpiaci tortából: 2023-ban 2,7, tavaly pedig a teljes évre becsült ingatlaneladások mindössze 2,8 százalékában voltak jelen” – mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.
Nem minden külföldi állampolgár által vásárolt ingatlan tartozik ebbe a körbe: a szabályozás szerint ugyanis külföldiként külön kormányhivatali engedély szükséges egy magyarországi ingatlan megvásárlásához, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. Engedély nélkül is megoldható a vásárlás, de ily módon kizárólag az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak, valamint Svájc állampolgárai szerezhetnek ingatlant hazánkban. Az unión belüli nemzetiségek ingatlanszerzéséről nincsenek pontos statisztikák, de a Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján a gyorsan növekvő árszint mérsékelte a szomszéd országokból érkezők érdeklődését a nyugati országrészben és a Balaton környékén egyaránt.
A statisztika szerint az engedélyhez kötött ingatlantranzakciók 84 százalékában lakóingatlan szerepelt, az így megvásárolt otthonok 76 százaléka pedig fővárosi lakás volt. Budapesten belül a 7. kerületben kerestek a legtöbben, itt zárult az adásvételek 15 százaléka, 12–12 százalékos arányban pedig terézvárosi, józsefvárosi, illetve 13. kerületi ingatlanokra szerződtek a külföldiek.
A vidéki területek közül még Pest vármegyében vásároltak 5 százalékos arányban, de Győr-Moson-Sopron vármegye is keresett volt (3 százalék). A főváros után Debrecen iránt érdeklődtek a legtöbben, de Sopron és Mosonmagyaróvár, valamint Pécs és Szeged is kedvelt lokációk voltak az EU-n kívüli külföldi állampolgárok körében.
2024-ben a legjelentősebb arányban a kínai nemzetiségű ingatlanvásárlók voltak aktívak a hazai ingatlanpiacon, összesen 1106 ingatlanra tettek szert, ami 71 százalékkal több, mint 2023-ban. Ezzel az összes EU tagállamon kívüli, külföldi ingatlanvásárló 31 százalékát teszik ki. A kínaiak mellett a vietnámiak is előszeretettel vásároltak hazánkban: az adásvételek 16 százalékában álltak a vevői oldalon.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.