Nem drága a csapatépítés, ha a dolgozók napi béréhez viszonyítjuk, de nem az étel, az ital és maga az esemény a fontos, hanem az, hogy mit hozunk ki a résztvevőkből. A látens távozóktól az elkerülhető fluktuáción át a jutalmazás-elismerés egyensúlyáig – íme, a recept ahhoz, hogy egy nyelvet beszéljen dolgozó és munkáltató. A következetes, tervszerű vállalati fejlődéshez vezető útról Kalmár Pétert, az [eureka] Consulting & Games alapító-vezérigazgatóját kérdeztük.

Egy igazán kreatív szakács, Szatmári Ferenc, alias Főzelékes Feri elárulja, hogyan építi forradalmi megoldásokkal a vállalkozását. A hartai gasztroblogger és influenszer több szakácskönyvvel a háta mögött, unokatestvérével közösen hívta életre a HIPPEACE főzelékbárt, amelynek alapjait a vásárlók is segítenek lerakni, közösségi finanszírozással. Ez az a helyzet, amikor a kedves vendég a receptet is hazaviheti az étteremből, de bőven van még újítás, amivel a franchise-ban szintén gondolkodó szakács előállt. Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

Vajon hogyan vizsgázunk napjainkban stresszkezelésből és időmenedzsmentből – pont akkor, amikor a karrierünkre gazdasági nehézségek lehetnek hatással? Hogyan segíthet ezen az irányított játék, az ún. gamifikált fejlesztési folyamat, és hogyan gyógyít vele munkahelyi közösségeket, döntéshozó stratégiákat, karrier és magánélet egyensúlyában keletkezett zavarokat a „Mit játsszunk?” vlog egyik vezetője, Győri-Nádai Réka? A kreatív szakembert a vállalati soft skill tréningek és a játszva megoldható céges folyamatok sajátosságairól is faggattuk.

Az epizódban cégvezető- és szervezetfejlesztésről, a munkahelyi kommunikáció gyógyításáról és csapatok összehangolásáról beszélgetünk Szopkó Beatrixszal. Az [eureka] consulting üzletágvezetője 20 év szakmai tapasztalattal rendezi vállalatok működési struktúráját és konfliktushelyzeteit, vagy hozza helyre a döntések lehetséges negatív következményeit.

Súlyos vagy középsúlyos alvási apnoéval törvényesen már autót vezetni sem lehet, a többféle, hazánkban népbetegségnek számító alvászavar pedig nem csak a magánszférára ártalmas, hanem a munkára, a munkahelyi teljesítményre, a döntéshozatalra is. Olyan magas felelősséggel járó munkakörökben, mint az egészségügyi szakmák, vagy akár a személy- és teherfuvarozás, már jó ideje elvárt a minimális alvásidő, ám anélkül is tudni kell észrevenni a jeleket, hogy azok hatósági szabályozásba ütköznének. Dr. habil. Faludi Béla Ph.D., a SomnoCenter pécsi neurológus-alvásszakértője nem csak az árulkodó tünetekre, hanem napjaink modern kezelési módjaira is felhívja a figyelmet.

Debreceni János, a Budapesti Gazdasági Egyetem Vendéglátás Tanszékének tanársegédje Dr. Fekete-Frojimovics Zsófia tanszékvezetővel közös kutatást jegyez arról, hogy a hazai vendéglátóipar szereplői mennyire ellenállóak a krízisekkel szemben. Az egyetemi oktatók azt tapasztalták, hogy a cégek a COVID alatt leginkább saját magukra voltak utalva és bevallásuk szerint inkább köszönhetik a túlélést a saját vezetőségüknek, mint az iparági kapcsolatoknak. De hogyan épültek fel és milyen válságkezelő protokollok, illetve beszélhetünk-e egyáltalán növekedési, bővítési szándékról a vendéglátásban? Ha igen, mikortól?

Ebben az évben fordul célegyenesbe a Goldi Mobility Kft. több éves álma, hogy Magyarországon összeszerelt, hazai márkás elektromos és hidrogén buszok járuljanak hozzá a klímasemleges célokhoz. Az utakon főleg városi közlekedésben, helyi járatok szerepét átvéve tűnhetnek fel a GOLDiON buszok, akár már a jövő év elejétől. A piacra lépésig vezető útról, a magyar cég úttörő elképzeléséről, az e-mobilitás térnyeréséről és a vállalat szintén formabontó, hidrogén üzemű – ezért sokkal nagyobb hatótávú – drónjáról is ifj. Kovács Ferenc értékesítési divízióvezetőt kérdeztük.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.

Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.

Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

Kőkút községben egy EU-s projekt mintegy 60, szegregált településrészre szorult lakó életét változtatta meg. Alulképzett szülők nehéz körülmények közé született gyermekinek sorsát helyezték új alapokra egy építőipari cég és az önkormányzat összefogásával, hiszen egyszerre változtak meg a lakhatás és a továbbtanulás lehetőségei. Hogyan valósította meg a nehézségek ellenére is sikeresen zárult projektet a kivitelező vállalkozás, amely nem is keresett a programon, és milyen szociális hatást vár az egésztől az önkormányzat? Horváth Lászlót, a kivitelező Melio-Start Kft. ügyvezetőjét, a baranyai VOSZ elnökét, illetve Dr. Barka Tamás kőkúti jegyzőt kérdeztük.

A BizniszPlusz aktuális epizódjában egyrészt a mesterséges intelligencia kockázatai kerülnek szóba, de azt is megnézzük, hogy az AI miben lehet a vállalkozások segítségére, mert bizony vastagon lehet haszna, ha jól aknázzuk ki a képességeit. A vendégünk Haláchy Nóra, a MarketingFlow digitális marketingspecialistája, akit végre volt alkalmunk kifaggatni a TikTokban rejlő lehetőségekről és arról is, hogy a kínai alkalmazás miért vet fel egyre több biztonsági gyanút.

Mi kerül akár több tízmillió forintba egy nagy teljesítményű hangsugárzón és miben különbözik a hagyományos értelemben vett hangfalaktól? Hogyan lehetséges, hogy nem vastagabb egy faliképnél, mégis úgy szólaltat meg analóg és digitális zenét, mint semmi más? A világhír felé haladó márka sztoriját Kiss Imre, a Popori Acoustics értékesítési és marketingvezetője mutatja be.

Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.

Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.

Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.

A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.

Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.

Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

Megfelelő helyére került a VOSZ-on belül az egészségügy kezelése – mondta dr. Fábián Lajos, az egészségügyi tagozat elnöke. Hol tart a munkában a tagozat hat szekciója? Miért lenne eretnek gondolat a magánkórházak bevonása az állami ellátásba, ha ezzel járna legjobban a beteg? Hogyan lehetne olcsóbb a páciensnek az üzleti alapon elvégzett műtét? Dr. Fábián Lajos a következő hónapok feladatairól is beszélt.

Egyre több magyar vállalkozásfejlesztési ötletre figyelnek fel külföldön is – mondta Kovács Patrik, az OECD business bizottság és a FIVOSZ elnöke. Az ötletekből mit építenek be a VOSZ és a FIVOSZ programjaiba? Mit lehetett tanulni Rijádban a Netflix alapítójától? Milyen kutatásfejlesztési stratégiákat javasolnak? Mit küldhet Magyarország a Holdra? Izgalmas kérdések, amelyekre Kovács Patrik válaszol.

„Magyarországon bőven van mit javítani a turizmus válságálló képességén” – állítja Bódis Gábor turisztikai szakember, a Hungary NEXT alapítója. Merre tart a magyar turizmus Covid után és a szomszédunkban tomboló háború árnyékában? Mire épít az Újturizmus? Mennyire hatékony élsportolóval kampányolni az imidzsépítő programokban? Hogyan lehet kilépni a kampó állapotból? A kérdésekre Bódis Gábor válaszolt.

„Minden ügyvéd ért valamihez, és nagy valószínűséggel tud valamiben segíteni” – mondja dr. Koppány Olivér ügyvéd, az Ukraine Legal Aid jogsegélyszolgálat elindítója. A kezdeményezéshez, amelynek célja a menekültek jogi támogatása, rövid idő alatt több ezer szakember csatlakozott, és – sajnos – feladat is akad bőven. Dr. Koppány Olivért az első hetek tapasztalatairól, az eredményekről és a tervekről kérdeztük.