Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2025. februári adatokat

2025. 04. 07., 16:15

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 44 milliárd forinttal csökkent februárban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 68 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán februárban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 609 milliárd forintot, a törlesztések 105 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 531 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 707 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 74 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok kismértékben nőttek, az árváltozás 15 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátásra nem került sor, egy devizakötvény járt le 41 milliárd forint értékben. Az árváltozás 192 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 248 milliárd forinttal csökkentette az állományt februárban.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 14 milliárd forinttal növekedett februárban. A tárgyhónapban a kibocsátások érteke 16 milliárd forintot tett ki, lejárat nem volt. Az árváltozás 4 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása szintén 4 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 840 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 207 milliárd forintot tett ki február végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya februárban 294 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 569 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 8 064 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 306 milliárd forintot ért el a hó végén. Februárban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 133 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 348 milliárd forint volt. Az árváltozás 43 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 141 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

Februárban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 147 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 430 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 22 992 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 40 milliárd forint, a lejárat 41 milliárd forint volt. Az árváltozás 50 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 86 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 312 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 7 800 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 7 842 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 119 milliárd forintot tettek ki február végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 2 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 323 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 58 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent az egyéb kötvények, a tőzsdei részvények, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állománya, a csökkenés 148 milliárd, 48 milliárd, 42 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki. A jelzáloglevelek állománya 5 milliárd forinttal növekedett februárban.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 1 163 milliárd forinttal növekedett februárban. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az MNB kötvény, a befektetési jegy, a jelzáloglevél és az egyéb kötvény állományuk növekedett, a növekedés 583 milliárd, 548 milliárd, 18 milliárd, 16 milliárd és 1 milliárd forint volt a hónap során. Ezzel szemben a tőzsdei részvény állományuk 3 milliárd forinttal csökkent februárban.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 213 milliárd forinttal csökkent a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 337 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 282 milliárd, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 70 milliárd forint állománycsökkenés, a devizában kibocsátott állampapíroknál 15 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások 9 milliárd forinttal szintén csökkentették az egyéb kötvény állományukat. A befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 114 milliárd és 33 milliárd forint volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően februárban csökkent.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül az államháztartási szektor, a külföldiek és a nem pénzügyi vállalatok állománya is csökkent, a csökkenés 138 milliárd, 81 milliárd és 23 milliárd forintot tett ki. A pénzügyi vállalatok állománya 552 milliárd forinttal növekedett februárban. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 355 milliárd forinttal csökkent a tárgyidőszakban. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 03. 13., 11:05
Az előző évihez képest néhány százalékkal több szerződésváltást regisztráltak az alkuszcégek az idei lakásbiztosítási kampány első tíz napjában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége az eddigi tapasztalatokra alapozva arra számít, hogy a kampány végéig az ügyfelek 400–450 ezer lakásbiztosítást cserélnek le vagy dolgoztatnak.
2026-03-13 16:35:00
Március 31. az apasági szabadság költségtérítésének egyik visszaigénylési határideje a munkáltatók számára. Ez azonban nem csupán adminisztratív feladatot jelent, hanem jogi, HR és munkavállalói szempontból is számos kérdést vet fel. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2026-03-12 12:05:00
A 2026. évi országos hulladékgazdálkodási ellenőrzési terv alapján idén átfogó hatósági vizsgálatokra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyekre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kötelezettségei vonatkoznak. A Deloitte Magyarország szakértői szerint az ellenőrzések középpontjában a nyilvántartásba vételi, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségek teljesítése áll majd.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.
2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS