Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2025. februári adatokat

2025. 04. 07., 16:15

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 44 milliárd forinttal csökkent februárban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 68 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán februárban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 609 milliárd forintot, a törlesztések 105 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 531 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 707 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 74 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok kismértékben nőttek, az árváltozás 15 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátásra nem került sor, egy devizakötvény járt le 41 milliárd forint értékben. Az árváltozás 192 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 248 milliárd forinttal csökkentette az állományt februárban.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 14 milliárd forinttal növekedett februárban. A tárgyhónapban a kibocsátások érteke 16 milliárd forintot tett ki, lejárat nem volt. Az árváltozás 4 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása szintén 4 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 840 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 207 milliárd forintot tett ki február végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya februárban 294 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 569 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 8 064 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 306 milliárd forintot ért el a hó végén. Februárban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 133 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 348 milliárd forint volt. Az árváltozás 43 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 141 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

Februárban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 147 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 430 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 22 992 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 40 milliárd forint, a lejárat 41 milliárd forint volt. Az árváltozás 50 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 86 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 312 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 7 800 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 7 842 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 119 milliárd forintot tettek ki február végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 2 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 323 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 58 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent az egyéb kötvények, a tőzsdei részvények, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állománya, a csökkenés 148 milliárd, 48 milliárd, 42 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki. A jelzáloglevelek állománya 5 milliárd forinttal növekedett februárban.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 1 163 milliárd forinttal növekedett februárban. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az MNB kötvény, a befektetési jegy, a jelzáloglevél és az egyéb kötvény állományuk növekedett, a növekedés 583 milliárd, 548 milliárd, 18 milliárd, 16 milliárd és 1 milliárd forint volt a hónap során. Ezzel szemben a tőzsdei részvény állományuk 3 milliárd forinttal csökkent februárban.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 213 milliárd forinttal csökkent a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 337 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 282 milliárd, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 70 milliárd forint állománycsökkenés, a devizában kibocsátott állampapíroknál 15 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások 9 milliárd forinttal szintén csökkentették az egyéb kötvény állományukat. A befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 114 milliárd és 33 milliárd forint volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően februárban csökkent.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül az államháztartási szektor, a külföldiek és a nem pénzügyi vállalatok állománya is csökkent, a csökkenés 138 milliárd, 81 milliárd és 23 milliárd forintot tett ki. A pénzügyi vállalatok állománya 552 milliárd forinttal növekedett februárban. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 355 milliárd forinttal csökkent a tárgyidőszakban. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 18., 12:10
Húsvétkor nem ritka, hogy a gyerekek élő kis nyuszit kapnak ajándékba. Nem kérdés, hogy a nyuszik nagyon kedves állatok, nem csoda hát, ha a szülőknek, gyerekeknek megtetszik. Nem árt azonban előre átgondolni, hogy mi lesz a kis szőrmókkal húsvét után. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi. Előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.