A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén hamarosan tiszteletét teszi az első magyar asztronauta, aki több mint 40 év után lép Farkas Bertalan nyomdokaiba. Így formálja a jövőt a hazai részvétel az űrkutatásban.
Amint az hétfő korán reggel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményéből kiderült, Farkas Bertalan űrutazásának 44. évfordulóján, a vasárnap esti órákban a szakértői bizottság eldöntötte, ki lesz hazánk következő űrhajósa. A választás Kapu Tibor (lenti képen balra), 32 éves gépészmérnökre esett, aki az autóipar és az akkumulátorfejlesztés világából érkezett. A tartalékosa Cserényi Gyula (lenti képen jobbra), 35 éves villamosmérnök lesz, aki ugyanazon a kiképzésen vesz részt, mint az első számú jelölt, de csak akkor utazik, ha Kapu Tibor valamiért nem tudna rendelkezésre állni.
A második magyar űrhajós pozíciójára egyébként 240-en jelentkeztek – közülük négyen maradtak fenn a végső rostán.
A fentebb említett Kapu és Cserényi mellett végsőkig versenyben maradt Szakály András és Schlégl Ádám szintén feladatot kap a magyar űrmisszióban, de ők a földi támogató csapat vezető munkatársai lesznek, így a NASA kiképzésén már nem vehetnek részt.
Az 1991-es születésű Kapu Tibor a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium, majd a Budapesti Műszaki Egyetem tanulója volt, és fejlesztőmérnökként végzett. A munkája mellett számtalan sportot űzött, ami fizikailag is alkalmassá tette a küldetésre: úgy tudni, félmaratont és maratont is futott, emellett ejtőernyőzik, snowboardozik és kosárlabdázik. Úgy tudni, az utóbbi néhány évben már egy űripari cégnél, a Remred Space Technologiesnél dolgozott és sugárvédelmi megoldásokkal foglalkozott. Ezt megelőzően megfordult gyógyszeripari vállalatnál, valamint a Boschnál is. Utóbbi munkahelyén többek között hibrid autók akkumulátorfejlesztését bízták rá.
Egyelőre nem tudni, hogy az állami támogatással az ISS-re induló Kapu Tibor mikor repülhet, de a rajt valószínűleg 2024 végén vagy 2025 elején lesz. A magyar űrhajós több tudományos kísérletet is végre fog hajtani az űrben. Ezek a kísérletek többek között a mikrogravitáció emberi élettanra gyakorolt hatását, az anyagok űrbeli viselkedését és a Föld klímáját vizsgálják. Mindezek mellett szerepet kaphat az űrállomás karbantartási munkáiban is, ami alatt például a lakómodulok és a tudományos berendezések javítását, valamint hulladékkezelést kell érteni.
A magyar űrhajóst egyébként nem konkrétan a NASA, hanem annak szerződéses, üzleti célú űrutaztatással foglalkozó partnere, az Axiom Space viszi az űrbe. A részvétel költségeit álló HUNOR (Hungarian to orbit, vagyis Magyart Föld körüli pályára) állami program költségvetése nem nyilvános (ahogy az Axiom árlistája sem), de a becslések szerint 100 millió dolláros, vagyis 35–36 milliárd forintos büdzséről lehet szó.
Ezt megelőzően először és utoljára 1980-ban járt magyar az űrben, Farkas Bertalan személyében. A fedélzeti mérnökként repülő asztronauta társa a rutinos, harmadszor űrbe utazó Valerij Nyikolajevics Kubaszov (1935-2014) volt. A két űrhajós a Szojuz-36-tal utazott a Szaljut–6 űrállomásra, ahol közel kilenc napot töltöttek (tudományos kísérletekkel), majd a Szojuz-35-tel tértek haza.
A főoldali kép illusztráció. Fotó: SpaceX
A legtöbb recept ijesztően bonyolultan hangzik, úgyhogy ott egyszerűsítettünk, ahol tudtunk.
A Paks II. beruházás alapvető célja, hogy olyan meghatározó energiatermelő egységeket kapcsoljon a hazai villamos hálózatra, amelyek klímabarát módon képesek zsinóráram előállítására. Mindezek mellett a Paks II. Zrt.-nek az is kiemelt törekvése, hogy a cég napi munkavégzése is megfeleljen a korszerű fenntarthatósági követelményeknek. Ennek kialakítására ad átlátható szempontokat az ESG keretrendszere.