Minden eddiginél gyorsabb, gyakorlatilag azonnali vizsgálatot tesz lehetővé lövöldözések helyszínén az új félvezető-megoldás. Egy EU-s országban már alkalmazzák is a rendőrök.
Aki valaha látott és olvasott krimit, nyilván tudja, hogy a rendőrség helyszínelői lövöldözések után lőpornyomokat is keresnek. A kulcsfontosságú bizonyítéknak számító anyag kimutatásához jelenleg időigényes laboratóriumi vizsgálatokra van szükség, de talán már nem sokáig. A holland rendőrség teszteli is azt az új megoldást, amivel a lőporból LED és napelem-technológiából ismert módszerekkel készül világító félvezető. Gyakorlatilag azonnal.
A módszert az Amszterdami Egyetem tudósai fejlesztették ki, Wim Noorduin és Arian van Asten professzorok laboratóriumaiban. A folyamat során a lőporfüstben található ólom UV-fény hatására élénk zöld fényt bocsát ki, és ez szabad szemmel is jól látható, lehetővé téve, hogy még a legkisebb, eddig talán észrevétlenül maradt lőpornyomokat is könnyen észleljék. Az új technológia gyorsabb, érzékenyebb és gyakorlatiasabb, mint a hagyományos laboratóriumi eljárások.
A módszer a perovszkit-technológia legújabb eredményein alapul, amelyeket eddig leginkább a napelemek és LED-ek fejlesztése során alkalmaztak.
Noorduin korábban már kifejlesztett egy perovszkit-alapú technikát az ólom kimutatására, ami végül a Lumetallix nevű startup alapját adta. A céget 2021-ben alapította maga Noorduin és volt PhD-hallgatója, Lukas Helmbrecht. A Lumetallix egyszerű ólomkimutató készleteket kínál, amelyeket már világszerte használnak, többek között edények és építkezési porok vizsgálatára, de a témában legutóbb készült tanulmány szerint a módszer sokkal komolyabb területen, lövöldözések utáni rendőrségi helyszínelések során is hasznos.
Helmbrecht a korábban kidolgozott képletet módosítva érte el, hogy a Lumetallix eszköze különösen jól reagáljon a lőporfüstben található ólomfajtára. Az új reagens tartós fényt bocsát ki, ami lehetővé teszi a nyomozók számára, hogy terepen is alkalmazzák.
Forrás: AMOLF
A technológia tesztelésére Kendra Adelberg és Arno van der Weijden PhD-hallgatók vállalkoztak. Egy lőtéren 9 milliméteres pisztolyokkal tüzeltek pamutszövet célpontokra, különböző körülmények között, majd megvizsgálják, mennyire hatékony a reagens az egyes távolságokból. Adelberg szerint „az eredmények jól behatárolható fénylő mintázatokat mutattak, amelyek szabad szemmel is jól láthatók voltak, még messzebbről is”.
A teszt alapján a világító nyomokat alapos kézmosással sem lehetett eltüntetni, és a tüzelés pontjától kb. két méterre álló járókelők kezén is látszanak.
„Ezek a felfedezések értékes elemei lehetnek a lövöldözéses esetek rekonstruálásának. De fontos megjegyezni, hogy a pozitív tesztet óvatosan kell értelmezni, hiszen az nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki fegyvert sütött el” - fűzte hozzá a tudós.
Az amszterdami rendőrség kriminalisztikai szakértői elkezdték tesztelni az eljárást valódi eseteknél. Egyikük, Bente van Kralingen szerint „a lőporfüst helyszíni kimutatása nagy előny, mivel kulcskérdéseket segít megválaszolni egy lövöldözéssel kapcsolatban”. A szakértők ólommaradványokat keresnek golyónyomokon, illetve a gyanúsított vagy az áldozat ruháján és kezén.
Az ilyen jellegű bizonyítékok jelenleg laboratóriumba kerülnek, ahol hosszas, komoly energiaráfordítással és eszközigénnyel járó, drága vizsgálatok történnek a lőpornyomok felfedésére. Az új eszköz viszont lehetőséget ad arra, hogy a rendőrök már a helyszínen előzetes nyomokat találjanak. „Izgatottan teszteljük és reméljük, hogy a módszert hamarosan bírósági eljárásokban is felhasználhatjuk bizonyítékként” – mondta van Kralingen.
Címlapkép: Freepik
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”