Tágul a Pokol Kapuja – Már ennyi szén-dioxidot ereget a szibériai víznyelő

Tágul a Pokol Kapuja – Már ennyi szén-dioxidot ereget a szibériai víznyelő
Gábor János  |  2024. 05. 10., 16:40

Elképesztő mennyiségű szén-dioxidot okád a légkörbe a szibériai Batagajka-kráter. Egy friss kutatás rávilágított arra is, hogy a víznyelő most már közel egymillió köbméterrel növekszik, minden egyes évben.

Német és orosz tudósok közös munkája révén derültek ki új adatok az oroszországi Szaha Köztársasághoz (Jakutföldhöz) tartozó Batagajka-kráterről, amit a mérete és tulajdonságai miatt a pokol kapujának is neveznek. Az 1960-as években még csak kis méretű víznyelőként regisztrált szibériai árok mostanra 100 méter mély és jó egy kilométer hosszú lett, míg a legszélesebb szakaszának ellentétes oldalai már kb. 800 méterre vannak egymástól.

A Jana folyó egyik mellékfolyójáról elnevezett Batagajka-kráter egy termokarszt mélyedés a Cserszkij-hegység területén. Ez a világon a legnagyobb permafroszt árok, ami a közeli erdők kitermelése után kezdett megállíthatatlan növekedésbe, főleg a térséget sújtó árvizek következtében. A paleontológusok jégkorszaki kövületeket találtak az iszapba temetve. A pereme rendkívül instabil, mivel rendszeresek a földcsuszamlások, a permafroszt pedig folyamatosan olvad.

Mi a magyarázat?

Víznyelők általában ott keletkeznek, ahol a felszín alatti kőzet mészkőből, karbonátból vagy más, vízben könnyen oldódó sókból áll. Amikor esik az eső (és nincs külső vízelvezetés), a víz a felszín alá kerül, és feloldja a kőzetet. A felül lévő föld egy ideig érintetlen marad, de csak addig, amíg a föld alatti tér túl nagy nem lesz. Ha ez megtörténik, kezdődik az összeomlás.

Egy víznyelő hatása akkor igazán drámai, ha ember által lakott területen történik. De a talaj ilyen mértékű süllyedése akkor is ijesztő, ha a semmi közepén történik. A jelenségre egyébként némileg pontatlanul használják a kráter kifejezést. Sokkal inkább egy termokarszt, aminek szabálytalan felszíne dombokból és üregekből áll - az alatta lévő permafroszt olvadása miatt.

Az új kutatás feltárta, mennyi szén-dioxidot bocsát ki

A németországi és oroszországi intézetekhez tartozó tudóscsoportok műholdak és drónok segítségével végzett, nagyfelbontású távérzékelő kutatásai, geológiai szerkezetmodellezései és terepadatai kimutatták: a kráter teljes térfogatvesztése évente közel egymillió köbméter. Ennek a mennyiségnek két fő összetevője van: a teljes mennyiség egyharmadát az olvadt üledékek, kétharmadát pedig az olvadt jég teszi ki.

Bár Batagajka nincs közel egyetlen sűrűn lakott orosz városhoz sem, a gyors tágulása aggodalomra ad okot, mivel az az alatta lévő permafroszt (legalább két éve fagyott állapotú talaj) felmelegedését jelzi. Ahogy a permafroszt olvad és víznyelőket hoz létre, a növények és a fák, amelyek némi védelmet nyújtanak a Nap hője ellen, elvesznek, és ez tovább gyorsítja a melegedést. A kiolvadó szerves anyagok így bomlásnak indulnak, ami szén-dioxidot termel, még jobban melegítve a világot, és még gyorsabban olvasztva a többi permafroszt réteget. Ördögi kör.

A tudósok legfrissebb mérései szerint a Batagajka olvadása évente mintegy 5000 tonna karbonkibocsátást okoz, és az 1970-es évektől 2023-ig már legalább 169 500 tonna szén-dioxiddal szennyezte a légkört. Ez nagyjából egyenértékű 1695 darab, 400 utast a világ egyik pontjáról a másikra szállító Boeing 747-es repülőgép emissziójával.

A víznyelő okozta további veszély az, hogy az emberiség számára teljesen ismeretlen, régmúltból származó, potenciálisan veszélyes mikrobákat is visszaengedhet a légkörbe. Ezekkel szemben egyáltalán nem vagyunk felkészülve, és sötétben tapogatózunk, hogy milyen hatással lehetnek az emberre. Érdekes, hogy a Batagajka-kráter az általa hordozott veszélyek és a környezetre gyakorolta katasztrofális hatása ellenére turistalátványosság lett. Pedig a pokol kapuja alatt lapuló rejtélyek sok mindennek nevezhetők, de szórakoztatónak biztosan nem.

Főoldali kép: Alexander Gabyshev - Északi Alkalmazott Ökológiai Kutatóintézet

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 06., 15:25
Előregisztráció formájában már több mint 3200 cég jelezte érdeklődését a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” fantázianevű program iránt, amelyre a jelentkezés február 3-tól nyílt meg – tájékoztatott Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025-02-06 06:50:00
A 2023. évi 770 ezer után 2024-ben több mint 1,2 millió beadvány érkezett be az adóhivatalhoz az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson keresztül. Nemcsak a 18 millió forintra emelt alanyi mentesség választásáról érdemes az ONYA-n keresztül nyilatkozni, hanem az szja-ból járó kedvezményeket is itt a legegyszerűbb érvényesíteni – írják a NAV szakértői.

  Rovathírek: HIPA

A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.