A klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet arra kényszerítheti az európai repülőtereket, hogy csökkentsék a repülőgépek utasszámát. Nem holnap történik meg, de nyilvánvalónak látszik a kényszerpálya.
A brit Readingi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a melegebb levegő a repülőgépek felszállási teljesítményét harminc európai repülőtéren. A meleg levegő ritkább, ezért a repülőgépek nehezebben termelnek elegendő felhajtóerőt, ami a repüléshez szükséges.
Az Aerospace című folyóiratban megjelent tanulmány az Airbus A320-as típusra összpontosított, amelyet gyakran használnak rövid- és középtávú európai járatokon. Az előrejelzések szerint az 2060-as évekre néhány rövidebb kifutópályával rendelkező repülőtéren a nyári hónapokban körülbelül tíz fővel kevesebb utast engedhetnek fel a repülőgépekre. Bár ez nem tűnik soknak, az Európai Bizottság adatai szerint az unióban kb. 500 millióan szállnak repülőre a legmelegebb évszakban, ami úgy négymillió repülőgépet jelent.
Ha járatonként csak tíz fővel kell csökkenteni az utasszámot, az is több tízmillió személlyel csökkenő légiforgalmat, következésképp’ óriási drágulást jelez előre.
„A felmelegedés világszerte hatással van az emberekre, illetve a vállalkozásokra, és most azt is megmutatjuk, hogyan drágíthatja meg a nyaralást. A Spanyolországba, Olaszországba vagy Görögországba tartó utak drágábbak lehetnek, mivel a járatok a klímaváltozás miatt kevesebb utast vihetnek” – hívta fel a figyelmet Dr. Jonny Williams, a tanulmány vezető szerzője.
„A forró nyári napokon a kisebb repülőterek gyakrabban kénytelenek csökkenteni a felszállási súlyt. Kutatásunk szerint azok a körülmények, amelyek korábban nyáron csak körülbelül egyszer fordultak elő, az 2060-as évekre hetente három-négy napon is jelentkezhetnek.”
A tudós hozzátette: a légiközlekedést sokan „a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok egyik legjelentősebb forrásának tekintik, de most fény derült rá, hogy a klímaváltozás hatásai alól sem mentesül”.
A vizsgált helyszínek közül négy népszerű turista célpontot érinthet leginkább a fent leírt probléma: Kioszt (Görögország), Pantelleriát és Rómát (Olaszország), valamint San Sebastiánt (Spanyolország).
Ezeknek a helyszíneknek a repülőterein rövidebb a kifutópálya, ezért a légitársaságok már ma sem tudják elérni a gyártó által meghatározott maximális felszállási súlyt. A jövőbeli hőhullámok tovább súlyosbítják ezt a helyzetet, ami még inkább csökkenti a gépek súlyát és a légiközlekedés nyereségét.
A nagyobb repülőterek, például London Heathrow és Gatwick kifutópályái még elég hosszúak ahhoz, hogy extrém hőségben is kiszolgálják, például a kutatáshoz számításba vett A320-as gépeket, de a nagyobb Airbus A380-asok esetében már nehézségek adódhatnak, mivel ezeknek több hely kell.
A probléma nemcsak az utasszám csökkentését érintheti. Lehet, hogy a légitársaságok kénytelenek lesznek az indulásokat hűvösebb napszakokra áthelyezni, és a kifutópályák karbantartási igénye is nőhet, hiszen az extrém hőség gyorsabban károsítja a burkolatot.
A kutatók megjegyzik, hogy egy fenntarthatóbb klímapolitika stabilizálhatja ezeket a hatásokat, míg a magas kibocsátás jelentősen rontaná a helyzetet. A jövőbeli kutatások azt vizsgálják majd, hogyan befolyásolja a felszállási teljesítményt a páratartalom és a változó széljárás.
Címlapkép: Julian Herzog/Wikpedia – CC BY 4.0
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”