öngondoskodás

Annak érdekében, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások azonnali lakáscélú felhasználását célzó kormányzati szándék összhangba kerüljön a pénzügyi tudatosság és öngondoskodás nyugdíjcélú alapelveivel, a Pénztárszövetség eljuttatja észrevételeit a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének idei éves konferenciáján.

„A hosszú távú öngondoskodás ideológiája Magyarországon még 30 év után sem rögzült, a háztartások nem akarnak a nyugdíjig megtakarítani. Ez nem is fog megváltozni.”

A befizetések csúcsra járnak, és megváltozott a felhasználásuk is. Már nem a gyógyszertárakban, hanem a magánegészségügyben költik el a legtöbb pénzt a tagok – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összesített taglétszáma immár meghaladja a 2,1 millió főt, a nyugdíjcéllal takarékoskodók vagyona új csúcsot ért el, az egészségkasszák pedig továbbra is vonzzák az öngondoskodókat.

Az elegendő keresettel rendelkezők és alkalmanként megtakarítók aránya 23 százalékról 36 százalékra nőtt.

A 19-29 évesek mindössze 6 százaléka tud egy évnél hosszabb időre tervezni.

A tudatosan tervezett visszavonulás teremtheti meg az anyagilag is stabil időskort.

Németh Dávid: az idei reálbér-emelkedés már hozzájárult ahhoz, hogy a kiskereskedelmi szektorban bővüljön a forgalom.

A befizetéseket idén először, évi 1,2 millió forintban maximalizálták.

A takarékoskodó fiatalok 109 ezer forintos megtakarításukkal átléptek a hat számjegyű tartományba.

Az otthonról hozott példát még meghatározónak tartja, ám kevésbé adná azt tovább saját gyermekeinek az Y és a Z generáció – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.

Kravalik Gábor: egyre többen ismerik fel az egészségpénztári öngondoskodási forma előnyeit.

Pénzügyi kérdésekben kevesen kérik ki szakértők és banki tanácsadók véleményét Magyarországon. A többség családon belül dönt, azonban sokan gondolják fontosnak a pénzügyi ismeretek tanítását akár már az óvodától kezdve.

Beolvadás beolvadást követ a megmaradt magánnyugdíjpénztáraknál, amelyek a több mint ötvenezer kitartó pénztártag csaknem 300 milliárd forintos vagyonát kezelik.

A tavalyi év is kiválóan sikerült, az idei első negyedévben pedig még jobban rákapcsoltak a nyugdíjpénztárak. A magas kockázatot vállaló portfóliók már három hónap után kétszámjegyű pluszban állnak – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A lakás mellett népszerű megtakarítási cél az autóvásárlás és az utazás.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly bő 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót.

A tagdíjbefizetések 18 százalékkal nőttek tavaly, nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben.

Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Az elmúlt években tapasztalható rendkívül magas infláció a megtakarítási célú befizetések értékét is megtépázta. Bár létezik módszer a pénzromlás kivédésére, a Bankmonitor szakértői szerint ezt nem sikerült hatékonyan alkalmazni.

Nagyot hajráztak az önkéntes pénztárak 2023 negyedik negyedében, így – az év közben tapasztalt tendenciát folytatva – mind az összesített taglétszám, mind a tagi és munkáltatói befizetések, mind pedig a vagyon tekintetében jelentős plusszal zártak 2022-höz képest.

Az állampapírokkal mindenki jól jár, biztonságos, kamatadó mentes és magas hozamú befektetés a lakosságnak, egyúttal kiszámítható finanszírozás a magyar államnak – hangsúlyozta Varga Mihály.

A tartalékkal rendelkező huszonévesek 36 százaléka csak egy hónapig tudná finanszírozni az életét bevételek nélkül.

A szükségeshez képest akár 3–4-szer magasabbra, azaz több tízezer forinttal nagyobbra tippelik a magyarok azt a havonta megtakarítandó összeget, amely ahhoz kell, hogy érdemben ki tudják egészíteni majdani öregségi nyugdíjukat.

A Bankmonitor szakértői összegyűjtöttek 10 tipikus problémát, amelyeket érdemes elkerülni, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.

A kutatás szerint 10 százaléknál alacsonyabb infláció esetén tízből négyen jobb minőségű élelmiszert vásárolnának.

A legfiatalabbak kétharmada vallotta magát felesleges dolgokat hirtelen ötletből vásárlónak.

Összesen 1815 milliárd forintot meghaladó összeg halmozódott fel a pénztártagok egyéni számláin, ami historikus rekord.

A pénzügyi vagyon növekedéséhez nagyon sokat kellett félretenni, 12 hónap alatt több mint 5 ezer milliárd forintot, és a hozamoknak is jól kellett alakulniuk.

Az OTP Nyugdíjpénztár tapasztalatai szerint a magyarok még nem kezdtek felkészülni az anyagi gondoktól mentes időskorra.

Az ÖPOSZ várakozásai szerint idén a nyugdíjpénztárakba beérkező új megtakarítások meghaladhatják a 126 milliárd forintot a tavalyi 120 milliárdot követően, az egészségpénztári befizetések összértéke pedig 71 milliárd forint fölé nőhet a 2022-es 59,3 milliárdról.

Továbbra sem rendelkezik havonta félretehető összeggel a megkérdezettek 40 százaléka, de az átlag is csupán 30 000 forintot tud megtakarítani – derül ki a Generali Biztosító friss reprezentatív kutatásából.

Kulcskérdésnek tartja az öngondoskodást, az időskorra való takarékoskodást a jövő nyugdíjasainak 86 százaléka. A K&H szakértői szerint a 30-59 éves korosztály tagjai azzal számolnak, hogy 69 évesen mehetnek majd nyugdíjba. Akiknek van megtakarítása, azok 2,2 millió forinttal rendelkeznek átlagosan.

A nyugdíj-öngondoskodás ügyében indult párbeszéd a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége között a szervezet által összeállított javaslatcsomagról.

Tízből hat fiatal lakik önálló háztartásban, négyen élnek a szülőkkel, de ők is tervezik a búcsút a K&H ifjúsági index második negyedéves eredményei szerint. A „mamahotelben” lakó 19-29 évesek 33 százaléka amint lehet, távozna.

Pénzügyi téren is egyre tudatosabbak a magyarok – derül ki az Alfa Biztosító kutatásából. Változik viszont az a trend, hogy bár fontosnak tartják a biztonságot, hagyományosan mégis keveset tesznek azért, hogy felkészüljenek váratlan kihívásokra.

Az egészségpénztárakon nem fognak a pénzügyi nehézségek, egyre több tagjuk van, és a pénztárak is sokat is fizetnek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Kiválóan sikerült az idei első félév a nyugdíjpénztárak számára. A vagyonportfóliók szárnyaltak, és június végére a 2022-es fekete év veszteségeit teljes mértékben ledolgozta a szektor – olvasható a Bank360.hu elemzésében.

Az egyik legnagyobb félelem az időskorral kapcsolatban az, hogy rokonokra vagy másokra kell majd támaszkodni anyagilag – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár felméréséből.

Átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai – erre jutott a K&H biztos jövő felmérése. Ha tehetnék, 19 százalékuk legfeljebb 50 éves koráig dolgozna.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona megtorpanást követően 1700 milliárd forint fölé nőtt az idei második negyedévben, ami eddig nem tapasztalt szintre emelte a pénztárakban kezelt nyugdíjmegtakarításokat.

Felértékelődik a pénzügyi tervezés szerepe a gazdasági nehézségek idején: a magyarok több mint fele rendszeresen vezeti a háztartás bevételeit és kiadásait.

Nagyon hamar magukhoz tértek a tavalyi sokkból a nyugdíjpénztárak. A kockázatosabb alapok némelyike még le van maradva egy kicsit, de a legtöbb pénztártag már visszanyerhette a válságban elszenvedett bukását – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A szokásosnál akár kétszer-háromszor volt magasabb az új szerződések volumene egyes biztositoknál júniusban a szocho miatt. Az alkuszcégek is jelentős forgalomnövekedésről számolnak be.

Az OECD előrejelzése szerint 2080-ra a dolgozók-eltartottak aránya jelentősen változni fog, 100 aktív korú emberre 61 hatvanöt évesnél idősebb, azaz nyugdíjaskorú fog jutni a tagállamokban. A problémát egyéni szinten tudatos és előrelátó öngondoskodással lehet kezelni.

A magánnyugdíjpénztárak többsége két számjegyű hozammal zárta az idei első félévet, az önkéntesek több mint harmadánál is 10 százalék fölötti árfolyam-emelkedés volt június végéig.

A magyarok egynegyedének nem marad pénze a hó végére, ráadásul a lakosság negyede egész évben nem képes megtakarítani. Az elmúlt egy évben kismértékben ugyan, de romlott a magyar lakosság pénzügyi helyzete.

Nagyot nőttek az elmúlt egy évben a magánegészségügyi ellátások árai, ezzel egyidőben pedig folyamatosan emelkedik az öngondoskodási hajlandóság. A vékonyabb pénztárca felértékeli az egészségpénztárak szolgáltatásait.

Rákapcsoltak a jövő nyugdíjasai, legalábbis a K&H legfrissebb adatai erre utalnak. Az idei első negyedévben a tavalyi év ugyanezen időszakához képes 73 százalékkal nőtt az állami támogatással – adóvisszatérítéssel igénybe vehető – nyugdíjbiztosítási szerződések száma.

A tavalyi gigantikus veszteség csaknem harmadát ledolgozták a nyugdíjpénztárak az első negyedév végére, azóta pedig még tovább javult a helyzet. A pénztárak működése is stabilizálódhat, a taglétszám viszont csökkent – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Három pénzügyi szolgáltató kínálatában érhető el újra a lakástakarék. A Credipass szakértői összeszedték, hogy milyen célokra fordítható a lakástakarékpénztárban gyűjtött pénz, és hogy miért érdemes hozzálátni a megtakarításhoz.

Egy új törvénytervezet alapján több működési bevételhez juthatnának a negatív hozam miatt ínséges időket élő önkéntes nyugdíjpénztárak. A működési költségeikre a nem fizető tagok számláiról is szabadabban vonhatnak le majd pénzt – írja a Bank360.hu.

A 18 és 34 év közötti fiatalok erősen érdeklődnek a pénzügyek iránt, a válaszadók 51 százaléka relevánsabb pénzügyi oktatást szeretne – állapítja meg friss felmérésben Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő és pénzügyi befektető vállalata, az EOS.

Egyre kevésbé tudnak a fiatalok pénzt félretenni: az idei első negyedévben alig 50 százalékuknak volt tartaléka, szemben az előző negyedéveket jellemző 56-60 százalékos aránnyal – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült felmérésből.

A végső határidő előtti napra sikerült teljesíteni a 33,5 ezer tagú Horizont Magánnyugdíjpénztárnak a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, így 2023-ra fellélegezhet.

Hamarosan lejár a határidő, és még mindig nincs meg a 70 százalékos tagdíjfizetési arány a Horizont Magánnyugdíjpénztárnál. 33,5 ezer pénztártag megtakarítása kerülhet ezzel veszélybe – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A magyarok tisztában vannak az öngondoskodás jelentőségével, a megtakarítók többsége a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is igyekszik félretenni – derült ki az NN Biztosító friss, reprezentatív kutatásából.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 6,6 százalékkal, a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon pedig 9,3 százalékkal csökkent 2021-ről 2022-re, míg az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport által kezelt vagyon 10 százalékkal volt magasabb az előző évhez viszonyítva – tájékoztatott a jegybank.

A K&H-nál a nyugdíjbiztosítási díjbefizetések összege tavaly novemberben 7,5 százalékkal, decemberben pedig 12 százalékkal haladta meg a 2022-es havi átlagot. A bővülés köszönhető az adó-visszatérítésnek is, amelyet idén kapnak meg az érintettek.

A magyarok arra számítanak, hogy a következő egy évben tovább romlik az életszínvonaluk, az élelmiszer drágulása jelenti a legnagyobb problémát – derül ki az Aegon reprezentatív kutatásából.

Nőtt a megtakarítással rendelkezők száma, sőt, azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek – közölte a BÁV.

Nem volt olyan nyugdíjpénztári alap 2022-ben, amelyik reálhozamot ért volna el, sőt, a leendő nyugdíjasok többsége veszteséget szenvedett el – derül ki a Bank360.hu számításaiból.

Magyarországon mintegy 445 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés jut a közel 4,9 milliós aktív korú népességre, így a lakosság körülbelül 10 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással.

Az elszálló infláció miatt évtizedek óta nem látott mértékben romlik a pénz Magyarországon, ez pedig a korábbinál is jobban a figyelem középpontjába helyezi a takarékosságot.

Többen vannak, akik fontosnak tartják a nyugdíjas években megfelelő anyagi helyzetet biztosító öngondoskodást.

A 30–59 évesek 36 százaléka mindössze 1 hónapot tudna fedezni a kiadásait fizetés nélkül – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Leggyakrabban a községekben élők fordulnak a szüleikhez vagy rokonaikhoz támogatásért, ha megszorulnak anyagilag. Ezzel szemben a budapestiek kétszer is meggondolják, hogy kölcsönkérjenek-e.

Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok – derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.

A gyorsuló infláció alapvetően átírja a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és a megtakarítási magatartásra is hatással van mindenkinél, így a fiataloknál is.

A visszatérítés összegének 33 százaléka a mindennapi kiadásokra megy el, további 33 százalékuk a megtakarításokat gyarapítja, 14 százalék adósság- vagy hiteltörlesztésre, a fennmaradó 20 százalékot pedig többek szórakozásra, utazásra költik.

Az infláció megjelent az egészségügyben és a szakorvosi ellátások népszerűsége is nőtt. Ez a két tényező magyarázza elsősorban, hogy 27 százalékkal többet költöttek 2021-ben a Prémium Egészségpénztár tagjai, mint a járvány előtt, 2019-ben.

Ahogy a magyarok közelebb kerülnek a nyugdíjas korhoz, úgy lesz egyre kevesebb illúziójuk róla, derült ki az OTP Nyugdíjpénztár reprezentatív kutatásából.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak mínusz 7 és 26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt.

A Prémium Pénztárak kutatása szerint egyébként a magyarok a nyugdíjkorhatár emelésével számolnak, a legpesszimistább fiatalok szerint ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

Tagdíjbefizetést ösztönző kampányt indított idén februárban is a Horizont Magánnyugdíjpénztár. A pénztár arra kéri a pénztártagokat, hogy a tagdíjakat egy évre előre fizessék be, a magánnyugdíjpénztár fennmaradásához ugyanis a törvényi szabályozás szerint el kell érni a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt.

A 25 év alattiak csaknem fele hosszútávú céljaira fogja félretenni az szja-mentességből szerzett többletet – tájékoztatta az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb felméréséről pénteken az MTI-t.

Havonta 8–10.000 forint félretétele a legtöbb háztartásban megoldható, mégis sokszor nehezünkre esik ezt kigazdálkodni. Pedig ekkora összegből 10–15 év alatt jelentős megtakarítást építhetünk fel, ha megfelelő pénzügyi terméket hívunk segítségül. Cikkünkben egy ilyen lehetőséget mutatunk be, és kitérünk arra is, hogyan tegyük egyszerűvé a takarékoskodást.

Viszonylag többet és többen tudnak félretenni nyugdíjas éveikre, mint négy évvel ezelőtt, de még így is minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most – derül ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

Idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban.

A nyugdíjbiztosítási szerződések száma az idén átlépi a négyszázezres küszöböt – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Egyre több 35 év alatti kezdi meg a takarékoskodást a nyugdíj- és egészségpénztár segítségével. Bár a nyugdíjpénztári tagság több mint fele 46 és 64 év közötti, az elmúlt öt évben fokozatosan csökkent a belépők átlagéletkora – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból.

A fiatalok sokkal derűsebb jövőképpel rendelkeznek nyugdíjas éveikről, mint a 40 év feletti lakosság – derült ki az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb, reprezentatív kutatásából.

A megtakarítások piacán új trendek jelentek meg: egyre nagyobb szerepet kapnak a fenntartható, zöld pénzügyi megoldások.

Az anyagi biztonság megteremtése egyre inkább az egyének feladata, a boldog, hosszú és kiegyensúlyozott élethez azonban testi, szellemi és lelki egészségre is szükség van.

Az egyéni tagok mellett a munkáltatók is egyre aktívabbak a legnagyobb hazai nyugdíjpénztárnál.

A pandémia alatt az önkéntes pénztárak megmutatták, hogy rendkívüli körülmények között is képesek gyorsan, hatékonyan reagálni, és biztonságban gyarapítani tagjaik nyugdíj- és egészségcélú megtakarításait.

Továbbra is többségben vannak azok, akik lényegesnek tartják a hosszú távú pénzügyi tervezést, megtakarítást: a 30–59 évesek 76 százaléka látja így a helyzetet a koronavírus-járvány fényében – közölte a K&H a biztos jövő indexhez készült reprezentatív kutatás alapján.

Tapasztaltabban tervezték meg az idei nyarat a hazai egyetemisták és főiskolások, sokak elképzelését azonban így is felülírta a koronavírus-járvány újabb hulláma.

Az OTP Nyugdíjpénztár szakértői azt is elárulták, milyen lehetőségek várják a tagokat a nyugdíjkorhatár betöltése után.

Egyre tovább élünk, egyre korábban kellene elkezdeni félretenni.

Idén, a második negyedévben a 19-29 évesek 58 százalékának volt megtakarítása, és csak 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem takarít meg.

Egyre kevesebben tudják, miből kívánnak megélni nyugdíjas korukban, de mégsem tesznek ezért.

Interaktív, edukációs nyugdíjfórumot és online Nyugdíjakadémiát indít a CIG Pannónia.

Katás vállalkozóként nagy előny, hogy havi szinten mindössze 50.000 forintból letudjuk a költségeket, ráadásul az adminisztrációval sem kell sokat bajlódnunk. Ezért a könnyebbségért később nagy árat fizetünk.

A 2020-as OTP Öngondoskodási Index azt mutatja, hogy a lakosság 48 százalékának kellett hozzányúlnia korábbi megtakarításaihoz a koronavírus-járvány miatt.

Az OTP Nyugdíjpénztár mindenkinek felhívja a figyelmét, hogy éljen az adó-visszatérítés lehetőségével, aminek összege a befizetések mértékétől függően akár 150 000 forint is lehet.

A pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A „békeidőkhöz” képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó.

Az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint a hazai lakosság 27 százaléka tart attól, hogy nem tudja miből fog megélni nyugdíjaskorában, 21 százalék pedig kifejezetten attól fél, hogy a rokonaira kell majd támaszkodnia.

Abban már egyre többen értenek egyet, hogy érdemes felhalmozni egy kisebb-nagyobb megtakarítást a váratlan kiadások, illetve a jövőbeli tervek fedezésére. Az ehhez szükséges vagyon összegyűjtésére azonban különböző módszereket választhatunk – nézzük, melyek a legnépszerűbb lehetőségek és melyikkel járunk a legjobban.

A K&H 60 év feletti ügyfeleinek 38 százaléka online lép kapcsolatba a bankkal.

Bár a fiatalok 43 százaléka elégedett az egészségével, ennek ellenére jelentős, 17 százalékos a pesszimisták aránya ezen a téren. Emellett növekedett azoknak az aránya, akik a jövőben több figyelmet fordítanának az egészségükre – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

A pénzügyi tudatosság fontosságára hívja fel a tanulók figyelmét a hétfőn indult PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az elöregedő társadalom miatt idővel mindenkinek kevesebb állami nyugdíj jut csak. Ezért nagyon fontos, hogy más forrásból is pénzhez juthassunk idős korunkban – nem mindegy azonban, hogy mennyihez és mekkora ráfordítással.

A 19-29 éves korosztály 23 százaléka tudatosan spórol, már a hónap elején félretesz, ugyanakkor a 28 százaléka egyáltalán nem takarékoskodik – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Mást gondolnak a munkáról, másképp tervezik a jövőt, és a nyugdíjas évekre is máshogyan készülnek a 20-29 évesek, mint a megelőző generációk. A fiatal felnőttek számára már a munkahelyválasztásban is egyre fontosabb szempont a nyugdíj-felkészülésben nyújtott segítség.

A leggyakoribb buktatókat a Bankmonitor gyűjtötte össze.

Mindannyian a legjobbat szeretnénk a gyermekünknek. Sajnos az életkezdés nem könnyű, és rengeteg váratlan költséggel is jár; elég csak az egyetemre vagy a lakhatásra gondolni. Azonban tudatos takarékoskodással, már egészen kis összegektől kezdve, segíthetjük az elindulást a nagybetűs életben.

A nyugdíj-előtakarékossági hajlandóságot is könnyen alááshatja a 25 év alattiak szja-mentessége.

A lakosság nagy részének szüksége lenne pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, ami hatványozottan igaz a koronavírus-járvány okozta krízishelyzet idején. Kővári Erika pénzügyi menedzser szerint a pandémiával elindult egyfajta tanítási folyamat.

Régiós összehasonlításban is kiemelkedően nőtt a magyarok megtakarítási kedve, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer 600 forintot havonta.

Bár a magyarok átlagosan 7 hónapig tudnának megélni a meglévő megtakarításukból, ha megszűnne a rendszeres havi jövedelmük, 36 százalékuknak mindössze 1 hónapra elegendő tartaléka van a K&H biztos jövő felmérése szerint.

Miközben bizonytalannak érezzük a jövőnket, egyre erősebb a tervezhetőség iránti igény a lakosság körében, így egyre többen veszik számba az öngondoskodás lehetséges eszközeit is jövőjük stabilizálására.

Akár már 2050-ben elérheti a 200 százalékot a magyar öregedési index a legfrissebb előrejelzések szerint, vagyis demográfiai változások nélkül sokkal több nyugdíjast kell eltartania az aktív dolgozóknak. A ma 30-59-es korosztályba tartozó magyarok pedig most úgy gondolják, ha elérkezik számukra a nyugdíjaskor, havi 215 ezer forintra lesz szükségük, hogy kényelmesen megéljenek.

Átlépte a százmilliárd forintot a babakötvénybe fektetett összeg – jelentette be a pénzügyminiszter a közösségi oldalán.

A korábbi évekhez hasonlóan ellentmondásosan látják a nyugdíjjövőjüket a magyarok: bár 82 százalékuk fontosnak tartja az öngondoskodást, mégis főleg az állami nyugdíjra számítanak időskorukban - többek között ez derül ki a K&H Biztosító kutatásából.

Minden harmadik ember (31 százalék) kifejezetten a járványhelyzet miatt kezdett takarékoskodni, miközben 44 százalék már korábban is spórolt, és ezt a szokását továbbra is fenntartja, a takarékoskodók így a magyar népesség háromnegyedét teszik ki – közölte a CIB Bank.

Több mint 24 millió forintot tud felhalmozni egy huszonéves nő a nyugdíjba vonulásáig, ha a nettó átlagfizetésének körülbelül 10 százalékát havonta félreteszi. Egy tíz évvel idősebb férfi pedig 26 millió forintra tehet szert – derül ki a K&H Biztosító összeállításából.

A magyar lakosság több mint 90 százaléka gondolja úgy, hogy nem kell rendszeresen adományoznia. Mégis van nyitottság bennük, hogy többet fizessenek egy termékért, szolgáltatásért, ha azzal egy jó ügyet támogathatnak – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

Úgy tűnik, Magyarországon a fiatal korosztály egyre jobban érdeklődik a nyugdíjmegtakarítások iránt – így összegezhetők a K&H Biztosító nyugdíjkalkulátorának részeredményei.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szabályozza az öregségi nyugdíj feltételeit, melyre bizonyos életkor elérését követően válik jogosulttá a dolgozó, ha megfelelő mennyiségű munkában töltött időt tudott összegyűjteni aktív évei során.

Az idei nyárra eredetileg tervezett külföldi nyaralások és belföldi fesztiválok helyett elsősorban barátaikkal találkoznak vagy otthon ütik el az időt a hazai egyetemisták és főiskolások – derül ki az Erste Bank felméréséből.

A fiatalok 18 százaléka többet költött a járványhelyzetben, 36 százalékuknál viszont csökkentek a kiadások – áll a K&H ifjúsági indexében, amely szerint jelentős eltérések láthatóak a 19-29 évesek költéseiben, például míg a nők 25 százaléka nagyobb kiadásokkal szembesült, a férfiaknak csak a 12 százaléka költött többet a járvány miatt. A K&H szerint a bankkártyás fizetéseknél, így a fiatalok vásárlásainál is megjelent a járványhatás, ez pedig hozzájárulhat a készpénzes fizetés visszaszorulásához.

A fiatalok 52 százalékának csökkentek a bevételei a járvány kitörése óta. A csökkenést érzők átlagosan mintegy 60 ezer forintról voltak kénytelenek lemondani a járvány kitörését követő időszakban – derül ki a K&H ifjúsági indexének legfrissebb adataiból.

A legnagyobb félelmünk a koronavírus kapcsán, hogy egy családtagunk megfertőződik – derül ki a CIB Bank kutatásából. A mintegy 4500 válaszadó közel fele jelölte meg, hogy tart ettől.

Átlépte a százezret a babaváró támogatást igénylő párok száma, azaz legalább kétszázezer fiatalnak nyújtott segítséget a kormány.

Átlagosan 404 ezer forint megtakarítása van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak egy 2020 első negyedévi felmérés szerint, ezen belül a 19-25 évesek átlagosan 300 ezer forint spórolt pénzzel rendelkeznek, míg a 26-29 éveseknél félmillió forint felett alakul a félretett összegek átlaga.

A kormány a költségvetés újratervezését végzi, lakossági szinten is meg kellene ugyanezt tenni, a hangsúlyt pedig a tartalékolásra kellene helyezni – hívja fel a figyelmet Domokos László, az ÁSZ elnöke.

Átlagosan 418 ezer forint megtakarításuk van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak a 2019 harmadik negyedévi adatok szerint, ezen belül a 19-25 évesek 220 ezer forint spórolt pénzzel rendelkeznek, míg a 26-29 évesek átlagosan 800 ezer forinttal.

A magyar lakosság megtakarítási kedve jelentősen, 13 százalékkal 66 százalékra nőtt a legutóbbi, 2017-es felmérés adataihoz képest – derült ki a Budapest Alapkezelő legfrissebb reprezentatív, lakossági befektetéseket vizsgáló kutatásából.

A Babakötvény továbbra is az egyik legmagasabb hozamú megtakarítási forma, az éves kamatszintje 5,8 százalékról 6,4 százalékra emelkedik februártól – tájékoztatott Varga Mihály.

Míg 2010-ben 69 ezren vették igénybe a bizonyos betegségek után járó úgynevezett személyi kedvezményt, addig 2018-ben már 258 ezren.

Több mint 3200-an milliós, hatan pedig milliárdos nagyságrendű összeget nyertek Magyarországon a Szerencsejáték Zrt. játékain 2019-ben.

Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás az alsó harmadba tartozott– olvasható a statisztikai hivatal friss kiadványában.

A nyugdíjba vonulás után a havi bevételek 23 százaléka megy majd el egészségügyi kiadásokra – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

Fontosnak tartják a megtakarítást a magyarok, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer forintot havonta. A legtöbben valamilyen váratlan kiadásra spórolnak, de sokan gyűjtenek lakásra is.

Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót (tkm) vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezzel 2020-tól összehasonlíthatóvá válnak a két szektor, az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei az ügyfelek számára – közölte Nagy Koppány, az MNB biztosítási és pénztári felügyeleti igazgatója.

Nagy versenyt támaszt a megtakarítási piaci szereplők számára a júniusban indult MÁP Plusz, a megtakarítási piac vezetők szerint csak úgy lehet felvenni a kesztyűt a papírral szemben, ha ennél vonzóbb terméket fejlesztenek, magyarán: jobb teljesítményt érnek el.

A nyugdíj előtt álló magyarok negyede számít arra, hogy egyáltalán nem fog nyugdíjat kapni, további 15 százalék szerint pedig nem lesz elegendő az az összeg, amit minden hónap tizedike körül hoz majd a postás.

Egyre fiatalabb korra tevődik át a nyugdíj-megtakarítást indítók átlagéletkora, derül ki a Groupama Biztosító új, reprezentatív kutatásából.

A hazai és a nemzetközi kutatási adatok ismeretében a nyugdíjrendszert illető alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement.

A jövőbeli szülők egy induló „babacsomagot” 1,2 millió forintra kalkulálnak, ezzel szemben a gyerekesek szerint ez 700 ezer forintnál megáll – olvasható a Cofidis Hitel Monitor kutatásában.

Az új PayPal-pénzgyűjtés funkcióval egyszerűen és gyorsan létrehozható személyes pénzgyűjtő oldal. A funkció megoldás lehet személyes célokra, ugyanakkor alkalmas jótékonysági felajánlások gyűjtésére is.

A fiatalok között egyre nagyobb a tudatosan, hónap elején megtakarítók aránya, a megtakarítások átlagos összege 517 ezer forint volt 2019 első negyedévében.

Az Aegon új társadalmi közmegegyezést és a jelenleginél sokkal tudatosabb felkészülést szorgalmaz a nyugdíjas évekre.

Idén több mint 800 ezer magánszemély vehet igénybe összességében csaknem 33 milliárd forint összegű adókedvezményt.

Tavaly 880 millió forinttal növelték önkéntes pénztári megtakarításaikat az Allianz Nyugdíjpénztár tagjai, összesen 9 milliárd 390 millió forintot fizettek be.

A mai nyugdíjasok szerint folytonos tanulással, önképzéssel érhető el az időskori anyagi biztonság. A fiatalabbak viszont inkább a minél nagyobb összegű megtakarításban látják a szép nyugdíjas évek zálogát.

A személyi jövedelemadó bevallások elkészítésének idején százezer forint feletti összeggel is gyarapodhatnak a nyugdíjbiztosítással rendelkező adózók. A 2014 óta meglévő 20 százalékos adójóváírási lehetőségről évről-évre egyre kevesebben feledkeznek meg, az adóhivatal által elkészített szja-bevallási tervezetek pedig tovább csökkentik azok arányát, akik elmulasztják érvényesíteni a nyugdíjcélú befizetések után járó adójóváírást.

A nők általában tudatosabban bánnak a pénzzel, tízből nyolcan aktívan részt vállalnak a családi kassza kezelésében is az Aegon kutatása szerint.

Az elmúlt évben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő pénztáraknál soha nem látott szintre emelkedett az egyéni befizetések összege.

A szerelőhiány miatt van olyan lakásbiztosító, ahol a szerződések több mint felénél kérik a 24 órán belüli hibaelhárítást garantáló kiegészítést.

A megtakarítással rendelkezők nagy része már gyerekkorában elkezdett gazdálkodni a pénzzel – ez derül ki a K&H megkérdezéséből, ahol prémium befektetők mondhatták el gyerekkori pénzügyi tapasztalataikat.

Előbb beszélünk betegségről, függőségekről vagy akár párkapcsolati válságról is, mint a megtakarításainkról – derül ki egy felmérésből.

Az idei támogatás akkor jár, ha az összeg 2018. december 31-ig a Babakötvényhez tartozó Start számlára beérkezik – figyelmeztet a Pénzügyminisztérium.

Minden második ember adakozott az idén, közülük a legtöbben pénzt és ruhaneműt adtak a rászorulóknak.

A még nem nyugdíjas korban lévők 76 százaléka bevallotta, hogy lemaradt a nyugdíjtervei megvalósításában.

Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lesz a pénztári hozzájárulás, a dolgozók számára kedvezőbb az adózása, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként kapnák meg.

Még az idén kidolgozhatja az új nyugdíj-előtakarékossági lehetőséget a kormányzat – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Magyar Időknek.

A tavalyi 242 ezerről idén év végére akár 280 ezer fölé is emelkedhet az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma Magyarországon.

A felnőtt magyar lakosság nagy része továbbra sem gondol tudatosan jövője biztosítására.

A 24-38 évesek majdnem kétharmada maga döntene, hogy mikor megy nyugdíjba.

Szoros összefüggés van a háztartások megtakarításai és biztosítottságuk között.

Eddig 387 oktatási intézmény több mint 72 ezer diákja regisztrált a jövő évi Pénz7 rendezvénysorozatára.

Már elkészültek az első tervek az állam nyugdíjpiacra történő belépéséhez – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az Echo TV Napi aktuális című műsorában.

Többszáz milliárd forint sorsáról dönthetnek az év végéig a 2013-ban nyitott tartós befektetési számlák (TBSZ) tulajdonosai.

Mind a tagok, mind a munkáltatók a korábbi éveknél többet fizettek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba, amelyek összvagyona szeptember végén már meghaladta az 1320 milliárd forintot – tájékoztatott az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

Magyarországon a 19 és 29 év közötti fiatalok több mint 44 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással.

A boldog időskor nagyban függ az anyagi biztonságtól. Mi vár az idősekre Magyarországon és a régió országaiban?

A magyarok felét aggasztja, hogy nem lesz elég nyugdíja idős korára. Ennek ellenére a nyugdíjfelkészültségünk az egyik legalacsonyabb az egész világon.

Az iskolákra továbbra is meghatározó szerep hárul a pénzügyi edukációban, állítja a CIB Bank.

A 18-59 éves korú lakosság negyede anyagilag támogatja szüleit, és hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék ugyan támogatni őket, de nincs rá pénzük.