Eljött az igazság pillanata a lakossági állampapírpiacon

2025. 04. 08., 18:10

Februárban csaknem 340 milliárd forintnyi összeg áramlott ki a magyar háztartások értékpapírszámláiról. A PMÁP-os kamateső nem az állampapírpiacra hullott leginkább, hanem befektetési alapokba, részvényekbe került. Hat év után ismét a befektetési jegyek a legnépszerűbb értékpapírok a lakosság körében – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Februárban a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartásoknak 337,4 milliárd forinttal csökkent állampapírban tartott befektetése. A negatív tranzakciós adatban szerepet játszottak a kamatfizetések, amit nem fektettek vissza teljes mértékben állampapírokba. Emiatt tovább csökkent a háztartásoknál lévő állomány, 13 527,1 milliárd forintra, ami féléves mélypont. 

Ilyen nagy értékű állampapír-visszaváltásra, illetve meg nem újításra (kamatok kivételére) nem volt még példa a lakossági befektetők körében. Névértéken számolva ugyan minimális mértékben nőtt az állomány, de a Prémium Magyar Állampapírokból (PMÁP) származó kamateső döntő része nem az állampapírpiacra hullott vissza. (A piaci értéken számolt állományban benne van az állampapírok felhalmozott kamata, a névértékűben viszont nem, így az állampapír-állomány csökkenése azt mutatja, hogy a kamatfizetések után mennyi pénz áramlott ki a lakossági állampapírokból.)

A befektetési alapok lettek a nyertesek

Február végére a háztartások értékpapírokban lévő megtakarításai az állampapírpiaci kiáramlásnak köszönhetően csaknem 200 milliárd forinttal csökkentek végül. 32 272 milliárd forintnyi értékpapír maradt a számlákon, ebből 27 930 milliárd volt magyar kibocsátású, a többi külföldi kötvény, részvény vagy befektetési alap volt. A nagy nyertesei a hónapnak a befektetési alapok voltak, a hazai alapokba több mint 114 milliárd forintnyi friss pénz került, külföldi alapokba pedig 53 milliárd forintot tettek a kisbefektetők. 

Ezzel a háztartások befektetési alapokban lévő megtakarítása 13 941 milliárd forintra nőtt, és hat év után először ismét meghaladta az állampapírokban lévő értéket. A februári 500 milliárd forintos kamateső tehát jelentős részben az alapok piacára került – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

A hozamra éhes befektetők az alapok mellett viszonylag jelentős összeget csoportosítottak át a részvénypiacra is. Csaknem 30 milliárd forintért vásárolt a lakosság hazai részvényeket, és külföldi papírokba is került 7,2 milliárd forint. Magyar részvényekben a hónap végén így 2224,5 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők, ami történelmi rekord, külföldi részvényekben pedig csaknem 930 milliárdot. Ami meglepő, hogy ezúttal nem az OTP volt a kedvenc, a részvénypiacra érkező friss pénzből 25,4 milliárd forintnyi nem pénzügyi vállalatok papírjaiba került, bankpapírokat csak 7,5 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság. A márciusi állampapír-kamatfizetések hozhattak még újabb friss pénzeket a részvénypiacra, de nagyságrendileg ilyen állapotban érhette a magyar befektetőket is az amerikai extra vámok miatti áprilisi tőzsdei sokk, aminek ma még kiszámíthatatlan a vége. 

A többi kötvény sem fogyott

Nem csak az állampapírok, a többi hitelpapír is gyenge hónapot zárt februárban. A háztartásoknál lévő banki kötvények állománya csökkent, 633 milliárd forint volt a hónap végén. Egyéb vállalati kötvényt szintén nem jegyeznek a kisbefektetők, alig 29 milliárd forintnyit tartanak a számláikon, a tíz évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta nem is próbálkoztak a vállalatok lakossági kötvénykibocsátással. 

Jelzáloglevél már egyáltalán nem volt februárban a lakossági értékpapírszámlákon, ez azonban márciusban megváltozhatott, miután sok év után az MBH csoport úgy döntött, hogy fix kamatozású jelzáloglevelekkel célozza meg a kisbefektetőket. A 3 éves futamidejű, évi 7 százalékos kamatú értékpapírt márciusban lehetett jegyezni. Hasonló, 7–10 százalékos fix kamatokat azóta rövidebb futamidővel a bankok kombinált betéti ajánlatai kínálnak az állampapírokból származó pénzüknek új helyet kereső lakossági befektetőknek. A CIB Tandemjében, a Gránit Hozampárosában és a K&H Mixében a magas betéti kamat fejében a megtakarítás egy részéért befektetési jegyet kell vásárolni – írja a Bank360.hu.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 16., 10:40
Év végén érdemes ellenőrizni az adószámla aktuális egyenlegét, mert a túlfizetés elévülhet- hívta fel a figyelmet az adóhivatal. Tavaly csaknem 4 milliárd forintnyi túlfizetésről „feledkeztek meg” az adózók; ez az összeg elévült, pedig rendkívül egyszerűen intézhető az adószámla-lekérdezés és a túlfizetések visszaigénylése online, az ÜPO-n keresztül.
2026-11-13 16:40:00
A Nemzeti Fejlesztési Központ által a GINOP Plusz keretében, uniós forrásból meghirdetett pályázati felhívás a vidéki magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi; a decemberben induló 4. szakaszban 20 milliárd forint keretösszegre lehet pályázni, jövő tavasszal pedig további 10 milliárd forint válik számukra elérhetővé – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS