Itt találod az összes cikket a „NASA” témában!
Nemcsak Magyarország számára történelmi nap a mai, hanem Indiának és Lengyelországnak is. A három nemzet egyszerre tért vissza az űrbe és először lép a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
A Földön is fontos lesz tudni, mennyi az idő a légkörön kívül, különösen a Holdon. Globális gazdasági érdekké vált az új időzóna létrehozása.
„Az emberiség energiaigényét tízezer évre megoldhatja” az új projekt egyik célja. A tudósok szerint főleg ezért éri meg fáradni a holdi atomerőmű kialakításával.
A Farkas Bertalan után 45 évvel repülő Kapu Tibor több fontos kutatást hajt végre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén – most kiderült, pontosan milyenekről lehet szó.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén hamarosan tiszteletét teszi az első magyar asztronauta, aki több mint 40 év után lép Farkas Bertalan nyomdokaiba. Így formálja a jövőt a hazai részvétel az űrkutatásban.
Pár nap és bárki megnézheti az X-59-est, ami teljesen átírhatja a polgári repülés szabályait – feltéve, ha a technológiája beköltözik új utasszállítók meghajtórendszereibe. A NASA és a Lockheed Martin építette jármű az első olyan hangsebességgel szálló repülőgép, ami nem idéz elő hangrobbanást.
A NASA technológiát alkalmazó gyártó azt állítja, hogy az új megoldással 30 évre tolják ki az akkumulátorok élettartamát. Ez idő alatt 30 000 töltési ciklust is kibírnak, és még mindig 86 százalékos kapacitással fognak rendelkezni, vagyis tovább használhatók.
Ez a technológia teljesen átalakíthatja az űrhajók tervezését: helyet és hasznos terhet takaríthat meg, miközben javítja a kommunikációs képességeket és új kapukat nyit a kutatás-felfedezés előtt.
Szeptemberben ismét megrendezik a Brain Bar jövőfesztivált Budapesten.
A NASA X-59-ese, vagy ahogy egyre többen emlegetik: a „Concorde fia” megkezdi a felkészülést az első tesztrepülésre, amit még az idén végrehajthat. Várhatóan új korszakot nyit a szuperszonikus polgári repülésben.
Az amerikai és az európai űrkutatási szervezet, a NASA és az ESA képviselői is felszólalnak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerdai online térinformatikai konferenciáján.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.