A Farkas Bertalan után 45 évvel repülő Kapu Tibor több fontos kutatást hajt végre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén – most kiderült, pontosan milyenekről lehet szó.
Kapu Tibor utazásáról köztudott, hogy elsősorban tudományos munkáról szól, de eddig kevés információ látott napvilágot azokról a kutatásokról, amelyek a világűrben várnak rá. A magyar űrhajós várhatóan még 2025 tavaszán eljut az ISS-re, annak a nagy múltú Peggy Annette Whitsonnak a parancsnoksága alatt, aki a NASA asztronautájaként háromszor, az Axiom magáncég alkalmazásában pedig egyszer hagyta el a Föld légkörét, és eddig 675 napot töltött a világűrben. Második kereskedelmi misszióján vele tart az indiai pilóta Shubhanshu Shukla, illetve a magyar űrhajós mellett egy másik küldetésspecialista, a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski is.
A misszióra tavaly májusban kiválasztott Kapu űrben végzett feladatairól most a Szegedi Tudományegyetem osztott meg friss információkat. Az intézmény közölte: a hozzájuk tartozó Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ három kutatást küldene az űrbe a magyar asztronautával. Ezeknek a kísérleti portfólióknak a közlemény szerint még tart az ellenőrzési és jóváhagyási folyamata, amelyet a NASA végez.
A kutatások közül az egyik az SZTE TTIK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék kutatási projektje, melynek szakmai vezetője Prof. Dr. Gácser Attila. A kutatás azt szeretné feltérni, hogy élő rendszerekben hogyan lehet fokozni a DNS-károsodások helyreállítását és felgyorsítani a javító mechanizmusokat. Az SZTE közleménye hozzáteszi: a javító mechanizmusoknak kiemelt szerepe lehet az űrutazáskor, amikor az emberi sejteket és a DNS-t különféle sugárzások, ennek következtében pedig speciális károsodások érhetik.
Szintén a szegediekhez (az egyetemen belül az SZTE SZAOK Orvosi Biológia Intézetéhez) köthető Dr. Tombácz Dóra szakmai vezető projektje, amelynek során az űrhajósok szervezetében lévő mikrobák (pl. vírusok, baktériumok, gombák) alakulását vizsgálják: nyomon követik a bélrendszer, a vizelet és a száj-mikrobiom változásait.
Az űrhajósokkal olyan teszteket is végeztetnek, amelyekkel az asszociatív tanulási képességeiket fogják vizsgálni, mind mikrogravitációban, mind pedig földi gravitációs környezetben. Ezt a vizsgálatot Dr. Nagy Attila, az SZTE SZAOK Élettani Intézet munkatársa vezeti, de a kutatásban részt vesz az SZTE TTIK Műszaki Informatikai Tanszék, az SZTE ETSZK Elméleti Egészségtudományi és az Egészségügyi Menedzsment Tanszék is.
A fentebb írt tudományos munkák csak egy részét képezik a Kapu Tiborra bízott kísérleteknek, amelyekből a HUNOR magyar űrprogram oldala szerint összesen több mint harmincat kell majd elvégezni, magyar egyetemek, vállalatok és kutatóműhelyek számára. A sajtóértesülések szerint közel százmillió dollárba, vagyis 36-37 milliárd forintba kerülő űrmisszió célja, hogy „a magyar cégek és kutatóhelyek a program révén valóra váltsák azokat az elképzeléseiket, amelyek vagy a világszerte fellendülő űrkutatás következő kihívásaira keresnek válaszokat, vagy az űrtechnológia már elért vívmányait akarják hasznosítani a földi életünk, gazdaságunk javára” – áll a honlapon.
A Szegedi Tudományegyetem kutatásait is támogató űrmisszió a Kennedy Űrközpontból indul, a SpaceX egyik Crew Dragon űrhajójával. A kilövés 2025 tavaszára várható, de a pontos dátuma még nem ismert, csak az, hogy a csapat várhatóan 14 napot tölt majd az ISS fedélzetén.
Címlapkép: NASA/SpaceX
A közel 94 millió euró értékű zöldmezős beruházással a vállalat 150 új munkahelyet teremt.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.