Megjelent az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások új feltételrendszere

2025. 04. 23., 17:55

Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások (EKD) módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

Az EKD támogatások bő húsz éve működő rendszerében elvégzett felülvizsgálat többet jelent a szokásos finomhangolásnál. A változtatásokkal még inkább a kutatás-fejlesztés (K+F), a lehető legmagasabb szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek és a beszállítói együttműködések ösztönzése kerül a középpontba.

A feldolgozóipari beruházásokhoz nyújtott támogatás feltételrendszere a vállalatok igényeihez szabottan sokkal rugalmasabbá vált és magában foglalja a magas hozzáadott érték előállítását, a kutatás-fejlesztést, a duális képzést és a helyi beszállítók erősítését. Emellett számos vármegyében már 2 millió euró elszámolható költség esetén igényelhető támogatás. Külön a kkv-k igényeire szabott újítás, hogy bizonyos feltételek teljesítésével előlegként hozzáférhető a támogatási összeg 25 százaléka.

További fontos változás, hogy a munkavállalói kompetenciák erősítését szolgáló képzési támogatás igényléséhez nincs szükség üzemfejlesztésre vagy üzleti szolgáltató központ létrehozatalára, ehelyett a támogatásban részesíthető közép- és nagyvállalatoknak legalább 250 ezer eurót kell a képzési programra fordítani 3 év alatt, legalább 25 munkavállalót képezve.

Az új szabályok szerint a korábbi 100 helyett már az anyavállalatukkal együtt legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok is igényelhetnek K+F támogatást, ráadásul extra támogatást kaphatnak azok a cégek, amelyek vállalják, hogy magyar elsőbbségű európai vagy magyar elsőbbségű nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel teljesítik ki fejlesztéseiket.

Az innováció további erősítése érdekében egy új támogatási jogcím is bevezetésre kerül, amely egyszerűsített formában segíti a Magyarországon kutatási tevékenységet még nem végző vállalatok számára egy új magyar fejlesztőközpont létrehozatalát. A támogatás feltétele 10 új K+F munkahely létrehozatala, valamint a hazai felsőoktatási intézményekkel történő K+F célú együttműködés.

A rendszer szabályait a beruházás-ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) kormányrendelet módosítása tartalmazza. A fejlesztések, beruházások a HIPA Nonprofit Zrt. közreműködésével valósulnak meg.

A beruházások előmozdítását ingyenesen igénybe vehető egyablakos szolgáltatási modellel segítő Ügynökség 2014 óta működik, és tavaly év végéig 2200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.

A vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódó feltételrendszerről a HIPA honlapján található részletes tájékoztató. A rendszer alapját jelentő jogszabály a Magyar Közlöny 2025. évi 45. számában jelent meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS