Mikroműanyagokat találtak az érelzáródást okozó nyaki plakkokban

Mikroműanyagokat találtak az érelzáródást okozó nyaki plakkokban
ESGHírek  |  2025. 04. 23., 13:05

A nyaki verőérben plakkot hordozó emberek ereiben több mikroműanyagot találtak, és a szemcsék annyira aprók, hogy a tudósok szerint át kell térni a nanoműanyag kifejezésre.

Az American Heart Association tudományos ülésén („Vascular Discovery 2025: From Genes to Medicine) bemutatott előzetes kutatás szerint a műanyag jelenléte az erekben jelentősen nagyobb olyan pácienseknél, akik korábban sztrókot, mini-sztrókot vagy látásvesztést szenvedtek el az erek elzáródása miatt. De nem ez az új tanulmány egyetlen érdekessége.

A mikro- és nanoműanyagok olyan apró műanyagdarabok, amelyek ipari folyamatok során vagy nagyobb műanyagtárgyak bomlása révén jönnek létre és egyre nagyobb koncentrációban vannak jelen az óceánokban vagy a talajban. Ezek a szemcsék nyilván nem egységes méretűek, hanem mikro- és nanoműanyagok keverékét alkotják. A mikroműanyagok mérete kisebb mint 5 milliméter, ami körülbelül egy ceruza radírjának felel meg.

A nanoműanyagok viszont mikroszkopikusak, szabad szemmel nem láthatók, és kevesebb mint 1000 nanométer szélesek, vagyis nagyjából 50–100-szor apróbbak, mint egy átlagos emberi hajszál vastagsága.

Ez a méret lehetővé teszi, hogy könnyebben szóródjanak és behatoljanak az élő szervezetek sejtjeibe, illetve szöveteibe is. A kutatók javasolják, hogy fokozatosan térjünk át a nanoműanyag kifejezésre, mivel ez pontosabban tükrözi, hogy mit vizsgálnak.

„Ezek a műanyagok gyakran megtalálhatók a környezetben, különösen az óceáni szemétszigetekben. Az évek során lebomlanak, keverednek a talajjal és a vízzel, majd bekerülhetnek a táplálékláncba – magyarázta Ross Clark kutatásvezető, az Új-Mexikói Egyetem érsebész-kutatója. – Sokan azt gondolják, hogy a mikro- és nanoműanyagok főként a műanyag evőeszközökből, vágódeszkákból, csomagolóanyagokból, vizes palackokból és más műanyagtárgyakból származnak. A fő forrás azonban az étel és az ital, amit elfogyasztunk.”

Meglepő eredmények születtek

Az amerikai tudósok egy 2024-es, olasz kutatás nyomán indultak tovább, amelyben „mikronanoműanyagokat” mutattak ki artéria plakk eltávolító műtéten átesett emberek nyaki plakkjaiban. A mostani kutatás kevesebb mint 50 résztvevőt vizsgált: összehasonlították a mikronanoműanyag szintjét a nyaki artériákban három csoport között: egészséges erekkel rendelkező emberek; plakkal, de tünetek nélkül élők; valamint olyan személyek, akik tüneteket tapasztaltak a plakkok miatt. A kutatás során összevetették az alacsony és magas műanyagszintű plakkokat is, hogy megvizsgálják a mikronanoműanyagok hatását a gyulladásos markerekre, a makrofág nevű immunsejtek génaktivitására és azokra az őssejtekre, amelyek segítenek stabilizálni a plakkot.

Az elemzés szerint a mikronanoműanyag koncentrációja a nyaki artériákban 16-szor magasabb volt a tünetmentes emberek plakkjaiban, mint az azonos korú, elhunyt donorok artériafalában, akiknél nem találtak plakkot és 51-szer magasabb volt azoknál, akiknél sztrók, mini-sztrók vagy a retina vérellátásának elzáródása miatt átmeneti látásvesztés jelentkezett, az ugyanolyan korú, elhunyt donorokhoz képest.

Érdekesség, hogy az alacsony és magas műanyagtartalmú plakkok összehasonlítása során a kutatás nem talált kapcsolatot a mikronanoműanyag mennyisége és a hirtelen fellépő gyulladás jelei között, valamint különbségeket mutatott ki a plakkot stabilizáló sejtek génaktivitásában, és alacsonyabb aktivitást a makrofág immunsejtek gyulladáscsökkentő génjeiben.

Mindez szép, viszont a tudósok is elismerik, hogy a kutatás mellett kérdőjelek is sorakoznak, mivel nem bizonyítja, hogy a plakkban lévő mikronanoműanyagok okozták a karotiszér-betegség tüneteit, így lehetséges, hogy a mikronanoműanyagok egy másik egészségügyi problémára utalnak, amely ezekhez a tünetekhez vezetett. Hiányosság továbbá, hogy a kutatók nem rendelkeztek adatokkal az elhunyt donorszövetek neméről vagy etnikai hovatartozásáról.

A címlapkép illusztráció. Fotó: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-22 21:05:00
A magyar lakásépítések GDP-hez való hozzájárulása elmarad az európai átlagtól, vagyis egy élénkebb újlakás-piac a jelenleginél sokkal erősebben tudná támogatni a gazdaság növekedését is. Csehországban például a gazdaság sokkal erősebb húzóereje a lakásépítés, mint nálunk. Az OTP Ingatlanpont értékelése szerint az idei első negyedéves adatok óvatos optimizmusra adnak okot, illetve láthatóan a kormányzati eszköztárban is nagyobb hangsúlyt kap, hogy élénkítse a kínálatot és ezen keresztül is pörgesse a gazdaságot.
2025-05-22 20:05:00
A cégek többsége aggódik a növekedéshez szükséges energia beszerzése miatt, miközben az ingadozó árak már most is a nyereségességük kárára mennek – derül ki az EY friss, 2400 közép- és nagyvállalati döntéshozó részvételével, nyolc országban: Ausztráliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Kanadában, Malajziában, Németországban és Svédországban készült nemzetközi kutatásából.
2025-05-22 12:35:00
Május és június folyamán több mint 28 milliárd forint agrártámogatást fizet ki a Magyar Államkincstár az erdőgazdálkodóknak. Az erdőtelepítésekhez, azok fenntartásához kapcsolódó, korábban benyújtott pályázatok kifizetése ütemezetten zajlik – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.