Innováció

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben új fejezete lehet az a karbonkibocsátás-csökkentő üzem, ami kizárólag szélerőmű termelte energia felhasználásával vonja ki a légkörből a szén-dioxidot.

Forradalmi mikroreaktor-technológia készült, ami szén-dioxidból állít elő metanolt, megújuló energia felhasználásával. Az ígéretes projekt neve PRIME-Fuel, és még csak változtatni sem kellene miatta a meglévő közlekedési infrastruktúrán.

Ennyire formabontó innováció már rég látott napvilágot: az eredeti célja persze a divat diktálta tempó miatt halmozódó hulladék csökkentése, de a megközelítés több mint sajátos. A tudósok megoldották, hogy akár digitális információkat megjelenítő felületté váljon a megunt póló.

A bioüzemanyagok hatékony égetésére kifejlesztett injektor szinte teljesen károsanyag-kibocsátás nélkül használja fel a glicerin és metanol keverékeket. Tényleg nem igazán találni ennél hatékonyabb megoldást az emisszió csökkentésre ebben a szegmensben.

A monstrumot építő vállalat a saját rekordját döntötte meg, és immár 100 gigawattórás termelést vesz célba. Ehhez persze erősen szeles régióba kellett telepíteni.

Egy újonnan kidolgozott eljárással megoldható, hogy szerves szennyvízből repülőgép-üzemanyag összetevőket nyerjenek. A jelek szerint a piacon versenyképes termék lehet belőle, ami sokat javítana a repülés fenntarthatóságán.

A világ harmadik leggyakrabban előforduló műanyagának már az előállítása is rendkívül környezetkárosító, ráadásul rengeteg mikroműanyag szabadul fel belőle. Ezt lehet megelőzni egy újonnan bemutatott módszerrel.

Egy amerikai-török együttműködésnek és a Metának köszönhetően született nyújtható, viselhető eszköz, ami a környezetéből, például a viselője testhőjéből is képes energiát nyerni. Már most olyan hatékony, hogy szenzorokat és LED-eket biztosan tud folyamatosan működtetni.

Fenntartható módszert fejlesztettek ki a betont újrahasznosítására. A módszer nem elég, hogy új életet ad a törtbetonnak – ami eddig felesleges törmelékként halmozódott –, még a levegőben található szén-dioxidot is építőanyaggá alakítja.

A talán legnagyobb szén-dioxid-termelő cementgyártás méregfogát húzhatta ki az MIT vállalata, ami óriás áttörés, a közismerten nagy légszennyező építőipar ismeretében.

A zöldenergia-termeléssel foglalkozó amerikai Bloom Energy „Solid Oxide Fuel Cell” platformja immár 60 százalékos hatásfokra képes, miközben kizárólag hidrogén felhasználásával üzemel.

Anélkül is folyamatosan működik egy új, csupán napelemmel üzemeltetett vízgyűjtő rendszer, hogy rendszeresen szervizelni kellene. Egy-egy egysége naponta több liter vizet képes kivonni a levegőből.

Szó szerint gombamód nőhetnek házak olyan régiókban, ahol a minőségi építőanyag kevésbé, szilárd tömbök gyártására alkalmas növényi törmelék viszont könnyen hozzáférhető. A laskagomba az egyik legjobb nyersanyagnak bizonyult.

Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.

Kanadai kutatók alkották meg napjaink talán legforradalmibb eszközét, amivel, ha nagyon nagy mennyiségű energiát nem is, alapvető elektronikák üzemeltetéséhez mindenképpen elegendő áramot lehet előállítani. A megoldás az alga fotoszintézise.

Olyan új szélerőmű-koncepció született, ami nem csak kettős felhasználású, hanem olcsóbb és helytakarékosabb is, mint a hagyományos szélturbinák. A szerkezet, ami tulajdonképpen egy szélturbinafal, hamar a modern városképek részévé válhat.

Az új eljárás rendkívül energiatakarékossá is teszi a ma még szinte száz százalékban szeméttelepekre kerülő, környezetszennyező csomagolóanyag újrahasznosítását.

Az EU projektjében olyan detektort fejlesztenek, ami valós időben elemzi a városi levegőben lévő gázokat. Az eszköz áttörést jelenthet a légszennyezés okozta betegedések visszaszorításában: nyilvános térképen bárki követheti majd a gázkoncentrációkat.

Nehezen lehetne ennél fenntarthatóbb építészeti megoldást mutatni, hiszen a Japánban felhúzott lakóingatlan minimum karbonsemleges, de inkább karbonnegatív, hiszen a támfalainak látványos elemeit szén-dioxid-abszorbeáló betonból öntötték ki.

A technológia meglepően egyszerű elven nyugszik. Felfedezték, hogy ha rezed adnak egy fotokatalizátorhoz, megnégyszereződik a hatékonysága, és metán helyett metanol képződését eredményezi. Ami már remekül hasznosítható fenntartható üzemanyagként.

A fejlesztés célja a hulladékcsökkentés elősegítése, arra ösztönözve a kutatókat, hogy környezettudatos módszert találjanak a fahulladék újrahasznosítására. A koncepció merőben átalakíthatja a gazdaságunk fahulladékhoz való viszonyát.

A jövő napeleme nem masszív panelek, hanem feltekert fólia formájában érkezik a megrendelőhöz, aki a rugalmas kialakításnak köszönhetően ma még elképzelhetetlenül sokféleképpen telepítheti. A megoldással eddig nem látott hatékonyságot sikerült elérni.

A Svédországban épített réz-indium-gallium-szelenid (CIGS) panel energiaátalakítási hatékonysága egy öt éve fennálló japán világcsúcsot adott át a múltnak és hihetetlen hatékonyságot ígér.

Több kínai (Hunan, Sun-Yat-sen, Central South) és egy amerikai (Clemson) egyetem kutatói kereskedelmi forgalomban kapható, lángok elfojtására használt hűtőfolyadékokat módosítottak úgy, hogy azok elektrolitként is működjenek. A megoldás végleg eloszlathatja az EV-akkumulátor elleni legkomolyabb érvet, azt, hogy gyúlékony.

Megvalósították a világ első energia-visszanyerő közútját. Az évek alatt kifejlesztett, hidraulikus rendszer az út felületébe ágyazva termel energiát, amit a rajta áthaladó járművek nyomásából nyer ki.

Olyan új stratégiákat mutattak be a hőség leküzdésére, amelyek 4,5 fokkal enyhítik akár egy szubtrópusi város hőmérsékletét is. Ez több mint harmadával csökkentené a hűtés energiafogyasztását.

Óriási segítség lehet a várhatóan vízhiányos jövőben a WaterCube, ami egy otthoni víztermelő automata. A napjaink levegőtisztító berendezéseihez hasonló megjelenésű készülék a zárt tér páratartalmát gyűjti össze és alakítja friss, tiszta vízzé. Naponta akár többszáz litert is előállíthat.

Mesterséges intelligenciával fogják vezérelni annak az építészeti innovációktól és fenntartható megoldásoktól hemzsegő felhőkarcolónak az önellátó liftjeit, amit egy régi parkolóház helyére húznak fel.

Világelső tesztet bonyolítottak le egy 2,6 méter szárnyfesztávolságú autonóm drón segítségével. Az önvezető jármű sikeresen teljesítette a közel 70 kg-os rakomány átadását, a tengeri szélerőmű egyik turbinájának tetején. Videó.

A Borbás városrész közelében az év végére megépülő napelemes rendszer évi átlagban mintegy 99 687 GJ villamos energiát termelhet, ami több mint 12 ezer háztartás éves villamosenergia-szükségletét fedezheti amellett, hogy éves szinten mintegy 27 ezer tonnával csökkenhet az ország szén-dioxid kibocsátása.

Hamarabb elkészül Kína kísérleti fúziós létesítménye, mint Magyarországon a Paks II. Fenntarthatóan persze rögtön nem tud majd termelni, de végleges állapotában nagyságrendekkel hatékonyabb és nagyobb energiaforrás lesz.

Elképesztő mennyiségű energiát termelhetnek a jövőben a CorPower Ocean hullámenergia-konverterei, amelyekből egyet – a tervezett hullámerőmű első elemeként – nemrég telepítettek, a portugál partoknál. 40 év tudományos kutatása fordult célegyenesbe.

Az amerikai Stanford Egyetem tudósai fejlesztettek ki egy olyan új festéktípust, ami a forró nyári hónapokban csökkenti, a téli időszakban pedig növeli a lakások és más épületek belső hőmérsékletét. A felfedezésük döbbenetes hatékonysággal fogja vissza a rezsiköltségeket és karbonkibocsátást.

Napenergia felhasználásával, a ködből képesek emberi fogyasztásra alkalmas vizet készíteni az ETH Zürich tudósai. A svájci kutatók elsősorban száraz területeken élők helyzetén könnyítenének a találmánnyal.

Ez a mesterséges intelligencia először az afrikai gazdáknak segít megbirkózni az éghajlatváltozással. Mint ismert, az ősi kontinens eleve aszály sújtotta gazdaságaiban évről évre csökken a termelékenység, de a gépi tanulás kiút lehet a bajból.

Működésbe hozták a közel 40 éve első mélységi geotermikus erőművet az Egyesült Királyságban, ahol a 2050-ig vállalt nettó zéró karbonkibocsátási stratégia részeként ez a fajta energiatermelés is esélyt kap. A létesítményt üvegházak és biodómok fűtésére fogják használni.

A svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatói új, környezetbarátabb módszert fejlesztettek ki a vékonyrétegű napelemek gyártásához használt nemesfémek leválasztására és újrahasznosítására. A módszer az egyre nagyobb teret nyerő vékonyrétegű napelemeknél működik sikeresen.

A német Fraunhofer IDMT tudósai rájöttek, hogy hogyan lehet az az energiahatékonyság, a biztonság és a közlekedés szolgálatába állítani a hálózatba kapcsolt épületekben és városokban gyűjtött akusztikus adatokat.

Hatalmas, tényleg nagy hatású felfedezést tettek amerikai kutatók, akik szerint nem csak sokszoros kapacitást, hanem nagyobb biztonságot is jelenthetnek a fémmentes, vízbázisú akkumulátorok.

A San Francisco-i Built Robotics olyan tempóban telepíti a napelemparkokat, ahogy senki más – köszönhetően az RPD 35 építőipari robotnak, ami teljesen automatizálja a tartóoszlopok telepítését.

A tenger alatti berendezések hullámenergiával és tenger alatti energiatárolással történő ellátását egy Skócia északi vizein telepített demonstrációs projektben próbálják megoldani.

A Tevva elektromos teherautógyártó első életciklusú akkumulátor-kezelési célból kötött partneri szerződést a lítium-ion eszközök újrahasznosításra specializálódott Ecobattal.

A megoldás kulcsát egy amerikai-kanadai-svájci kutatócsoportnak sikerült megtalálnia, és ha sikerül piacra jutniuk, az paradigmaváltó lesz a megújuló energiaforrások tömeges felhasználásában.