Innováció

Szél- és napenergia is kombinálható abban az új rendszerben, amely egyszerre optimalizálja a hűtés-fűtést és az energiatárolást. Háztartásoknak készült.

A szakemberek szerint a karbonmentesítés rekord alacsony energiaigénnyel is megoldható és belefér egy konténerbe. Már telepítették az elsőt.

A dél-koreai projekt úszó napelemrendszer segítségével egészít ki egy meglévő vízerőművet. Az eredmény szó szerint 0-24-ben áradó villamosenergia.

A napelemtorony új lapot nyithat a napenergia felhasználásának történetében. A hagyományos paneleknél jelentősen nagyobb és sokkal olcsóbb energiatermeléssel kecsegtet – indul is a piacra vezetése.

Kifejlesztettek egy olyan technológiát, amely a kávézaccot és a műanyaghulladékot szén-dioxid megkötő aktív szénné alakítja. Az eljárás olcsó, hatékony és ipari méretekben is alkalmazható.

A kutatók olyan ablakot fejlesztettek, amely automatikusan alkalmazkodik a napfényhez. Az új technológia vezetékek, érzékelők és áram nélkül működik.

Alkottak egy rendszert, amellyel egyszerre lesz jobb és fenntarthatóbb a szennyvízkezelés. Kiderült, hogy habkerámiák és UV-fény segítségével lebonthatók az ipari szennyezőanyagok.

Kifejlesztettek egy új bevonatot, ami a fényt az ablak szélén húzódó cellákra irányítja. A rendszer az átláthatóság megőrzése mellett csökkentheti a napelemek számát.

A 26 megawattos óriás 55 ezer háztartás energiaellátását képes biztosítani.

Az ország zöld átállása 2025 első felében új lendületet kapott: a megújuló energia az új kapacitások több mint 90 százalékát adja. Ennek jegyében épült az emissziómentes felhőkarcoló is.

A különböző betegségeket, például hormonzavart és daganatot is kiváltó mikotoxinok, illetve más ételmérgezések több mint négymillió ember halálát okozzák évente. Egy új technológia ugyanakkor már a termőföldön vagy a feldolgozóüzemben képes kiszűrni a szennyezett élelmiszert.

Egy cég legújabb anyagainak segítségével szénelnyelővé válhatnak az épületek. A megoldás olyan téglákkal működik, amelyek előállításához természetes talaj és egy egyedi kötőanyag kombinációját alkalmazzák.

„Önjáró” laboratórium segítségével születhetnek újjá az anyagkutatás megoldásai. Nem elég, hogy kevesebb hulladékot termel, sokkal rövidebb idő alatt produkál sokkal több adatot, mint a hagyományos kutatási megoldások.

Amerikai tudósok jöttek rá, hogy cseppfolyós földgáz hidegenergiájának hasznosításával olcsóbbá tehetik a szén-dioxid kivonását a levegőből. A módszer hétköznapi anyagokat és meglévő ipari infrastruktúrát használ.

Bemutatták az első repüléstechnikai alumíniumtömböt, amelyet kizárólag leselejtezett repülőgépekből származó fém újraolvasztásával állítanak elő. Az új technológia a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítását jelzi a repülőiparban.

A kutatók egy olyan anyagot mutattak be, amely megőrzi a hagyományos áramköri lapok szilárdságát. Eközben viszont újraformálható, vezeti az áramot, és ha meg is sérül, helyreállítja magát.

Külső energiaforrás nélkül, természetes napfényből sikerült hidrogént előállítani. Az új technológiával közel hatszorosára nőtt a gyártási hatékonyság, ami kulcsfontosságú a piaci a sikerhez.

A természet ihlette építészeti megoldás egyedülálló innovációja a gépi tanulásnak és az automatizálásnak. A homlokzat reagál a környezeti hatásokra és saját magát szabályozza.

Olyan élelmiszer-csomagolás készül, ami nyomtalanul lebomlik talajban, édesvízben is. Óriási áttörést jelent, hiszen évi 580 millió műanyag dobozt kiválthat.

Az emisszió kezelésének újabb lehetőségét fedezték fel. A tudósok rájöttek, hogy milyen eljárással készülhet tovább hasznosítható bioszén a felesleges élelmiszerekből.

Ezerszer károsabbak lehetnek a szén-dioxidnál, ezért európai kutatók kitaláltak egy fenntarthatóbb alternatívát a hagyományos, környezetre ártalmas hűtőszekrényekre és klímákra.

Egy nemrég kifejlesztett szenzor nemcsak figyeli a termőtalaj állapotát, hanem lebomlás után trágyaként is hasznosul. A gazdák pontosabb adatokat kapnak, miközben csökken az elektronikai hulladék.

A megújuló energiaforrások terjedése miatt egyre nagyobb az igény a hatékony energiatárolásra. Ezen a területen szólhat nagyot az új akkumulátor, amely a nukleáris hulladékká vált urán kémiai tulajdonságait használja ki.

A szennyvíziszap a legnehezebben kezelhető hulladéktípusok egyike. Legalábbis eddig az volt, mert megterveztek egy fenntartható eljárást, amivel hidrogén és egy állati takarmányhoz szükséges anyag nyerhető ki belőle.

Az autógyártó újabb öles lépést tesz a fenntartható működés felé, amivel komoly céljai is vannak. Az új karbon kompozitok „a világ leggyorsabb tesztlaboratóriumába” kerülnek.

Ahelyett, hogy az idők végezetéig üresen tátonganának és veszélyforrást vagy szennyezést okoznának, az elhagyott bányák tiszta energiatároló és -termelő üzemekké is alakíthatók. Itt a megoldás.

Két európai startup áttörést ért el az akkumulátor-újrahasznosításban: olcsóbb, fenntarthatóbb megoldást kínálnak, összhangban az EU szabályaival, amelyek szerint az autógyártóknak egyre több újrahasznosított anyagot kell használniuk.

Nem elég, hogy a belső égésű motorok káros anyagokat pöfögnek, még csak nem is elég hatékonyak. A kipufogó hőjének eltékozlása talán a legnagyobb bűn: az energia háromnegyede elvész – de végre született rá jó megoldás.

Éjjel-nappal ontja majd a villamosenergiát a felhasználók felé egy új naperőmű, amihez hasonló megoldás eddig nem épült a világon, ráadásul óriási kiterjedésű és kapacitású lesz. Ez lehet a tiszta energiaipar új globális etalonja.

Ez az innováció új kapukat nyithat a kereskedelmi méretű, költséghatékony hidrogéntermelés előtt, ami ráadásul szerves hulladék felhasználásával történik, ezzel megoldást kínál az egyre növekvő tisztaenergia-igényekre és a hulladékgazdálkodás kihívásaira.

Új, környezetbarát megoldás született a mikroműanyagok eltávolítására. A tintahalcsontból és pamutból készült szivacs képes kiszűrni a vízből a mikroműanyag-szennyeződések akár 99,9 százalékát.

Mesterséges intelligencia segítségével navigál az az önvezető hajó, ami a személyszállítással párhuzamosan arra is képes, hogy tisztítsa a vizet, amelyen közlekedik. Ha mindez nem lenne elég: az üzemeltetése is karbonmentes.

A gigantikus szélerőmű nem csak a méretei és a termelési kapacitása miatt érdemel kiemelt figyelmet, hanem azért is, mert a működése során közel száz százalékban elkerüli a karbonkibocsátást.

Egyedülálló lebomló gyanta készült egy brit vállalat üzemében, azzal a reménnyel, hogy hosszú távon globálisan elterjed a használata és felváltja a természetet akár többszáz évig szennyező műanyagfóliát.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben új fejezete lehet az a karbonkibocsátás-csökkentő üzem, ami kizárólag szélerőmű termelte energia felhasználásával vonja ki a légkörből a szén-dioxidot.

Forradalmi mikroreaktor-technológia készült, ami szén-dioxidból állít elő metanolt, megújuló energia felhasználásával. Az ígéretes projekt neve PRIME-Fuel, és még csak változtatni sem kellene miatta a meglévő közlekedési infrastruktúrán.

Ennyire formabontó innováció már rég látott napvilágot: az eredeti célja persze a divat diktálta tempó miatt halmozódó hulladék csökkentése, de a megközelítés több mint sajátos. A tudósok megoldották, hogy akár digitális információkat megjelenítő felületté váljon a megunt póló.

A bioüzemanyagok hatékony égetésére kifejlesztett injektor szinte teljesen károsanyag-kibocsátás nélkül használja fel a glicerin és metanol keverékeket. Tényleg nem igazán találni ennél hatékonyabb megoldást az emisszió csökkentésre ebben a szegmensben.

A monstrumot építő vállalat a saját rekordját döntötte meg, és immár 100 gigawattórás termelést vesz célba. Ehhez persze erősen szeles régióba kellett telepíteni.

Egy újonnan kidolgozott eljárással megoldható, hogy szerves szennyvízből repülőgép-üzemanyag összetevőket nyerjenek. A jelek szerint a piacon versenyképes termék lehet belőle, ami sokat javítana a repülés fenntarthatóságán.

A világ harmadik leggyakrabban előforduló műanyagának már az előállítása is rendkívül környezetkárosító, ráadásul rengeteg mikroműanyag szabadul fel belőle. Ezt lehet megelőzni egy újonnan bemutatott módszerrel.

Egy amerikai-török együttműködésnek és a Metának köszönhetően született nyújtható, viselhető eszköz, ami a környezetéből, például a viselője testhőjéből is képes energiát nyerni. Már most olyan hatékony, hogy szenzorokat és LED-eket biztosan tud folyamatosan működtetni.

Fenntartható módszert fejlesztettek ki a betont újrahasznosítására. A módszer nem elég, hogy új életet ad a törtbetonnak – ami eddig felesleges törmelékként halmozódott –, még a levegőben található szén-dioxidot is építőanyaggá alakítja.

A talán legnagyobb szén-dioxid-termelő cementgyártás méregfogát húzhatta ki az MIT vállalata, ami óriás áttörés, a közismerten nagy légszennyező építőipar ismeretében.

A zöldenergia-termeléssel foglalkozó amerikai Bloom Energy „Solid Oxide Fuel Cell” platformja immár 60 százalékos hatásfokra képes, miközben kizárólag hidrogén felhasználásával üzemel.

Anélkül is folyamatosan működik egy új, csupán napelemmel üzemeltetett vízgyűjtő rendszer, hogy rendszeresen szervizelni kellene. Egy-egy egysége naponta több liter vizet képes kivonni a levegőből.

Szó szerint gombamód nőhetnek házak olyan régiókban, ahol a minőségi építőanyag kevésbé, szilárd tömbök gyártására alkalmas növényi törmelék viszont könnyen hozzáférhető. A laskagomba az egyik legjobb nyersanyagnak bizonyult.

Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.

Kanadai kutatók alkották meg napjaink talán legforradalmibb eszközét, amivel, ha nagyon nagy mennyiségű energiát nem is, alapvető elektronikák üzemeltetéséhez mindenképpen elegendő áramot lehet előállítani. A megoldás az alga fotoszintézise.

Olyan új szélerőmű-koncepció született, ami nem csak kettős felhasználású, hanem olcsóbb és helytakarékosabb is, mint a hagyományos szélturbinák. A szerkezet, ami tulajdonképpen egy szélturbinafal, hamar a modern városképek részévé válhat.

Az új eljárás rendkívül energiatakarékossá is teszi a ma még szinte száz százalékban szeméttelepekre kerülő, környezetszennyező csomagolóanyag újrahasznosítását.

Az EU projektjében olyan detektort fejlesztenek, ami valós időben elemzi a városi levegőben lévő gázokat. Az eszköz áttörést jelenthet a légszennyezés okozta betegedések visszaszorításában: nyilvános térképen bárki követheti majd a gázkoncentrációkat.

Nehezen lehetne ennél fenntarthatóbb építészeti megoldást mutatni, hiszen a Japánban felhúzott lakóingatlan minimum karbonsemleges, de inkább karbonnegatív, hiszen a támfalainak látványos elemeit szén-dioxid-abszorbeáló betonból öntötték ki.

A technológia meglepően egyszerű elven nyugszik. Felfedezték, hogy ha rezed adnak egy fotokatalizátorhoz, megnégyszereződik a hatékonysága, és metán helyett metanol képződését eredményezi. Ami már remekül hasznosítható fenntartható üzemanyagként.

A fejlesztés célja a hulladékcsökkentés elősegítése, arra ösztönözve a kutatókat, hogy környezettudatos módszert találjanak a fahulladék újrahasznosítására. A koncepció merőben átalakíthatja a gazdaságunk fahulladékhoz való viszonyát.

A jövő napeleme nem masszív panelek, hanem feltekert fólia formájában érkezik a megrendelőhöz, aki a rugalmas kialakításnak köszönhetően ma még elképzelhetetlenül sokféleképpen telepítheti. A megoldással eddig nem látott hatékonyságot sikerült elérni.

A Svédországban épített réz-indium-gallium-szelenid (CIGS) panel energiaátalakítási hatékonysága egy öt éve fennálló japán világcsúcsot adott át a múltnak és hihetetlen hatékonyságot ígér.

Több kínai (Hunan, Sun-Yat-sen, Central South) és egy amerikai (Clemson) egyetem kutatói kereskedelmi forgalomban kapható, lángok elfojtására használt hűtőfolyadékokat módosítottak úgy, hogy azok elektrolitként is működjenek. A megoldás végleg eloszlathatja az EV-akkumulátor elleni legkomolyabb érvet, azt, hogy gyúlékony.

Megvalósították a világ első energia-visszanyerő közútját. Az évek alatt kifejlesztett, hidraulikus rendszer az út felületébe ágyazva termel energiát, amit a rajta áthaladó járművek nyomásából nyer ki.

Olyan új stratégiákat mutattak be a hőség leküzdésére, amelyek 4,5 fokkal enyhítik akár egy szubtrópusi város hőmérsékletét is. Ez több mint harmadával csökkentené a hűtés energiafogyasztását.

Óriási segítség lehet a várhatóan vízhiányos jövőben a WaterCube, ami egy otthoni víztermelő automata. A napjaink levegőtisztító berendezéseihez hasonló megjelenésű készülék a zárt tér páratartalmát gyűjti össze és alakítja friss, tiszta vízzé. Naponta akár többszáz litert is előállíthat.

Mesterséges intelligenciával fogják vezérelni annak az építészeti innovációktól és fenntartható megoldásoktól hemzsegő felhőkarcolónak az önellátó liftjeit, amit egy régi parkolóház helyére húznak fel.

Világelső tesztet bonyolítottak le egy 2,6 méter szárnyfesztávolságú autonóm drón segítségével. Az önvezető jármű sikeresen teljesítette a közel 70 kg-os rakomány átadását, a tengeri szélerőmű egyik turbinájának tetején. Videó.

A Borbás városrész közelében az év végére megépülő napelemes rendszer évi átlagban mintegy 99 687 GJ villamos energiát termelhet, ami több mint 12 ezer háztartás éves villamosenergia-szükségletét fedezheti amellett, hogy éves szinten mintegy 27 ezer tonnával csökkenhet az ország szén-dioxid kibocsátása.

Hamarabb elkészül Kína kísérleti fúziós létesítménye, mint Magyarországon a Paks II. Fenntarthatóan persze rögtön nem tud majd termelni, de végleges állapotában nagyságrendekkel hatékonyabb és nagyobb energiaforrás lesz.

Elképesztő mennyiségű energiát termelhetnek a jövőben a CorPower Ocean hullámenergia-konverterei, amelyekből egyet – a tervezett hullámerőmű első elemeként – nemrég telepítettek, a portugál partoknál. 40 év tudományos kutatása fordult célegyenesbe.

Az amerikai Stanford Egyetem tudósai fejlesztettek ki egy olyan új festéktípust, ami a forró nyári hónapokban csökkenti, a téli időszakban pedig növeli a lakások és más épületek belső hőmérsékletét. A felfedezésük döbbenetes hatékonysággal fogja vissza a rezsiköltségeket és karbonkibocsátást.

Napenergia felhasználásával, a ködből képesek emberi fogyasztásra alkalmas vizet készíteni az ETH Zürich tudósai. A svájci kutatók elsősorban száraz területeken élők helyzetén könnyítenének a találmánnyal.

Ez a mesterséges intelligencia először az afrikai gazdáknak segít megbirkózni az éghajlatváltozással. Mint ismert, az ősi kontinens eleve aszály sújtotta gazdaságaiban évről évre csökken a termelékenység, de a gépi tanulás kiút lehet a bajból.

Működésbe hozták a közel 40 éve első mélységi geotermikus erőművet az Egyesült Királyságban, ahol a 2050-ig vállalt nettó zéró karbonkibocsátási stratégia részeként ez a fajta energiatermelés is esélyt kap. A létesítményt üvegházak és biodómok fűtésére fogják használni.

A svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatói új, környezetbarátabb módszert fejlesztettek ki a vékonyrétegű napelemek gyártásához használt nemesfémek leválasztására és újrahasznosítására. A módszer az egyre nagyobb teret nyerő vékonyrétegű napelemeknél működik sikeresen.

A német Fraunhofer IDMT tudósai rájöttek, hogy hogyan lehet az az energiahatékonyság, a biztonság és a közlekedés szolgálatába állítani a hálózatba kapcsolt épületekben és városokban gyűjtött akusztikus adatokat.

Hatalmas, tényleg nagy hatású felfedezést tettek amerikai kutatók, akik szerint nem csak sokszoros kapacitást, hanem nagyobb biztonságot is jelenthetnek a fémmentes, vízbázisú akkumulátorok.

A San Francisco-i Built Robotics olyan tempóban telepíti a napelemparkokat, ahogy senki más – köszönhetően az RPD 35 építőipari robotnak, ami teljesen automatizálja a tartóoszlopok telepítését.

A tenger alatti berendezések hullámenergiával és tenger alatti energiatárolással történő ellátását egy Skócia északi vizein telepített demonstrációs projektben próbálják megoldani.

A Tevva elektromos teherautógyártó első életciklusú akkumulátor-kezelési célból kötött partneri szerződést a lítium-ion eszközök újrahasznosításra specializálódott Ecobattal.

A megoldás kulcsát egy amerikai-kanadai-svájci kutatócsoportnak sikerült megtalálnia, és ha sikerül piacra jutniuk, az paradigmaváltó lesz a megújuló energiaforrások tömeges felhasználásában.