Hosszabbak a nappali időszakok, ami további melegedést okoz, és ez is az emberiség ökológiai lábnyomára vezethető vissza – mutat rá több friss tanulmány.
A Nature Geoscience és a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratokban megjelent új tanulmányok szerint a Föld forgástengelye az éghajlatváltozás és a bolygó belső dinamikája következtében „eltolódik”. A tudósok emlékeztetnek: az emberi tevékenység évezredeken át csekély hatással volt a Föld mozgására, azaz a forgási sebességére és tengelyére. Ezeket a mozgásokat elsősorban a Hold gravitációs vonzása és a magban és a köpenyben zajló belső folyamatok határozták meg, de mostanra az emberi tevékenység következtében elolvadó jégtáblák helyváltoztatása és hiánya megzavarja a bolygó természetes mozgásait.
Az ETH Zürich kutatói korszerű mesterséges intelligencia modelleket használtak a poláris mozgás, azaz a Föld forgástengelyének kéreghez viszonyított elmozdulásának megértése érdekében. A tanulmányuk előrejelzi, hogy ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, akkor az végső soron felülírja a Hold ár-apályerejének hosszú távú hatását. Évmilliárdokon át a Hold határozta meg napjaink fokozatos hosszabbodását, de ennek is keresztbe tehet az emberi tevékenység.
„Nekünk, embereknek nagyobb hatásunk van a bolygónkra, mint azt gondolnánk. Ez természetesen nagy felelősséget ró ránk a Föld jövőjével kapcsolatban” – mutat rá Benedikt Soja, az ETH Zürich űrgeodéziai professzora.
A két tanulmány meglepő kapcsolatot vizsgált a jégtakarók olvadása, a bolygó dülöngélése és napjaink hosszának növekedése között. Az olvadó jég a pólusokról az Egyenlítő felé osztja el a tömeget, ezzel lassítja a Föld forgását. Az ETH Zürich kutatása szerint ez a lassulás enyhén megnöveli napjaink hosszát, ami egyelőre csupán néhány milliszekundumot jelent a napi 86 400 másodperchez képest.
A szögimpulzus-megmaradás törvénye szerint egy forgó tárgy folyamatosan ugyanabban a sebességben forogna, hacsak valami nem kényszeríti arra, hogy ezen változtasson. A Föld forgása is követi ezt a szabályt. Az olvadó jég pedig újraosztja a tömeget, és a változás a törvény értelmében lassítja a Föld forgását.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy miért és hogyan mozog a Föld tengelye. Ehhez neurális hálózatokat használtak, hogy létrehozzák a legátfogóbb modellt, ami magyarázatot ad arra, hogyan járulnak hozzá a Föld magjában, köpenyében és a felszínen zajló éghajlati folyamatok a poláris mozgáshoz. A tanulságokat levonó két tanulmány kiemeli a Földön belüli összetett kölcsönhatások fontosságát: megállapították, hogy felszíni események (például a jég olvadása) következményekkel járhatnak mélyen a magban, és fordítva is.
„Az éghajlatváltozás okozza a Föld forgási tengelyének elmozdulását, és úgy tűnik, hogy a szögimpulzus-megmaradás visszahatása is megváltoztatja a Föld magjának dinamikáját - magyarázta Soja.
„A folyamatban lévő éghajlatváltozás tehát talán a Föld mélyén zajló folyamatokra is hatással van, és nagyobb hatókörű lehet, mint azt korábban feltételezték” - fűzte hozzá Kiani Shahvandi, a tanulmány vezető szerzője. Bár ezek a magváltozások nagyon kicsik és napjainkban nem adnak okot plusz aggodalomra, értékes visszajelzéseket adnak arról, hogy az éghajlatváltozás milyen összetett módon befolyásolja bolygónkat.
Főoldali kép: NASA
A Paksi Atomerőmű jelenleg működő két turbinájának üzemben tartása és a nem termelő turbinák újraindítása a célja a Duna-szakaszon zajló munkáknak. Eddig a tervezett ütemben haladnak, a szakemberek visszafogottan optimisták – mondta a helyszínen Magyar Péter miniszterelnök.