Óriási termelékenységnövekedést ígér a vasgyártás új technológiája, ami több óráról néhány másodpercre csökkenti a folyamatot. A módszer tízéves kutatás eredménye és a kulcsa egy robbanásszerű reakció.
Egy új, Kínában kifejlesztett vasgyártási technológia alapjaiban változtathatja meg a globális acélipart. A több mint tízéves kutatás eredményeként létrejött módszer mindössze három-hat másodperc alatt képes befejezni a vasgyártási folyamatot - szemben a hagyományos kohók öt-hat órás ciklusidejével.
A technológiát, amelyet a fejlesztők „villanó vasgyártás” (flash iron making) néven emlegetnek, Zhang Wenhai professzor és csapata dolgozta ki. A módszer lényege, hogy finomra őrölt vasércport juttatnak egy rendkívül forró kemencébe, amelyben az anyag robbanásszerű kémiai reakcióval alakul át. Az így keletkező, vörösen izzó folyékony vas azonnal összegyűlik a kemence alján, és készen áll az öntésre vagy az acélgyártásra.
„A laboratóriumi és kísérleti tesztek megerősítették a folyamat megvalósíthatóságát” – idézi a South China Morning Post a tanulmány szerzőjét. Zhang professzor kijelentette: a módszer nemcsak a gyorsasága miatt lenyűgöző, hanem azért is, mert kiválóan alkalmazható alacsonyabb hozamú vasércekkel, amelyekből Kínában bőséges készletek állnak rendelkezésre, miközben az ország jelentős mennyiségű magas hozamú vasércet kénytelen importálni olyan államokból, mint Ausztrália, Brazília és Afrika. A technológia ipari méretű bevezetése nagy előnyhöz juttatná a vasgyártást, aminek csökkenne, sőt, idővel akár meg is szűnne a külföldi kitettsége.
Zhang csapata szerint az új technológia az energiakihasználás hatékonyságát több mint egyharmaddal javíthatja az ország acéliparában, miközben teljesen megszünteti a szén használatát. Ez kulcsfontosságú lehet Kína azon célkitűzésének elérésében, hogy a vas- és acélgyártás szén-dioxid-kibocsátása a lehető legkisebbre csökkenjen.
Bár Kína acélgyártási kapacitása már most is meghaladja a világ többi részének együttes termelését, a hagyományos kohókra való támaszkodás akadályozza az ambiciózus karboncsökkentési célokat: a kohók nagy mennyiségű kokszot, azaz szénalapú tüzelőanyagot fogyasztanak, ami komoly szén-dioxid-kibocsátással jár.
Az új, villanó vasgyártás egyik legnagyobb technikai kihívása az érceket porlasztó fúvóka fejlesztése volt. Zhang csapata egy olyan örvénylő fúvókát tervezett, ami óránként 450 tonna vasérc részecskét képes a reaktorba fecskendezni. Egy három ilyen fúvókával felszerelt reaktor évente 7,11 millió tonna vasat állít elő, ezzel a most kifejlesztett „fúvóka belépett a kereskedelmi gyártás szakaszába” – állítja a tanulmány.
Noha az ötlet, hogy a villanó technológiát vasgyártásra alkalmazzák, az Egyesült Államokból származik, Zhang csapata elsőként alkotott olyan villanó kohászati technológiát, ami közvetlenül képes folyékony vas előállítására. A szabadalmat 2013-ban kapták meg, az elmúlt évtizedet pedig a módszer tökéletesítésére fordították. A professzor szerint Kína kísérleti projektekben tapasztalt, nyolcvan százalék feletti sikerességi rátája biztosíték arra, hogy a technológia hamarosan ipari méretekben is elérhetővé válik.
Címlapkép: fanjianhua - Freepik
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.