Földgázellátás: meghatározta a 2025-ös töltöttségi célokat az Európai Bizottság

2024. 12. 02., 04:02

Az Európai Bizottság a tagállamok közreműködésével rögzítette a 2025-ös töltöttségi célokat a földgázellátás biztonsága érdekében. Az ukrán gáztranzit körüli bizonytalanságok miatt a téli és tavaszi célértékek Magyarország esetében is magasabbak az ideieknél – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

A következőként elérendő célérték Magyarország esetében 59 százalék, ennek 2025. február elsejével kell teljesülnie. Az új elvárás az idén februári 51 százalékot jelentősen meghaladja, a nagyobb készletmennyiségre az ukrajnai gázszállítások várható kiesése miatt lehet szükség. Az év hátralévő részére vonatkozó magyar célértékek májusra 38, júliusra 61, szeptemberre 84 százalékon alakulnak. A november elején esedékes egységes kötelezettség pedig minden gáztárolóval rendelkező tagállamban 90 százalék lesz jövőre is.

A nemzetközi energiaválság miatt először 2022-ben írta elő az Európai Parlament és Tanács rendelete, hogy a tagállamok földfelszín alatti gáztárolóit kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a tél beköszöntéig. 2023-tól a kötelező töltöttségi arány egységesen 90 százalékra emelkedett november elsejei határidővel. A célértékek ütemezett elérése érdekében a szabályozás országonként eltérő köztes szinteket is rögzít.

Magyarország 2024-ben az öt feltöltési célérték mindegyikét hiánytalanul és határidő előtt teljesítette. A tárolói töltöttség – jócskán 93 százalék feletti értékkel – szeptember-október fordulójára tetőzött hazánkban. A még jelenleg is mintegy 5,4 milliárd köbméteres tartalék 80 százalékot meghaladó töltöttségi arányt jelez. A hazai gázfogyasztás az energiaválság előtti évhez, 2021-hez mérten mintegy 2 milliárd köbméterrel alakul alacsonyabban. A mérséklődő igények erősítik az ellátás biztonságát és Magyarország energiaszuverenitását, miközben csökkentik a hazai károsanyag-kibocsátást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS