100-ból 1 eladó lakás felel csak meg az 5 százalékos kamatplafon feltételeinek

2024. 11. 27., 20:27

Az alacsony kamatozású lakáshitel szigorú banki feltételeinek a maximum 60 négyzetméteres eladó lakásoknak csupán az 1 százaléka felel meg – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely ismerteti a jelenlegi választékot és a konkrét kínálati árakat is.

Alacsony – az első öt évben maximum 5 százalékos – kamatozású lakáshitelt vehetnek fel jövő tavasszal első lakásvásárlásra a 35 évnél fiatalabb vevők 2025 áprilisa és októbere között. Ehhez teljesíteniük kell a hitelképességi feltételeket, valamint olyan lakóingatlanra vehetik fel a kölcsönt, amelynek négyzetméterára 1,2 millió forint alatti, az energiatanúsítványuk pedig legalább A+-os besorolású. Vagyis a primerenergia-fogyasztásuk négyzetméterenként évente nem haladja meg 68 kilowattórát (kWh). A szigorú banki feltételeknek viszont csak a maximum 60 négyzetméteres eladó lakásoknak az 1 százaléka felel meg. – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely ismerteti a jelenlegi választékot és a konkrét kínálati árakat is.

„A feltételeknek megfelelő legtöbb ingatlan Budapesten és a megyei jogú városokban található. Ez abból a szempontból érthető, hogy a 60 négyzetméternél kisebb ingatlanok jellemzően társasházi lakásokban találhatók, ezeket a fejlesztők pedig a nagyobb népességű városokban építik. Jelenleg 16 ezer 60 négyzetméteresnél kisebb eladásra váró lakás érhető el a nagyobb városokban. Ezeknek az 5 százaléka teljesíti az A+-os energiafogyasztási kritériumot. Az 1,2 millió forintos árplafon pedig tovább szűkíti a választékot, mert a 60 négyzetméternél kisebb lakások csupán 1,4 százaléka teljesíti a kedvező kamatozású hitelek banki feltételeit” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője bemutatva az országos kínálatot.

Mennyibe kerülnek pontosan?

Budapesten a külső városrészek lehetnek a fiatalok célpontjai. A kritériumoknak megfelelő lakások közül a X. és a XXIII. kerületben van a legtöbb, ezeknél az átlagos négyzetméterár 1,1 millió és közel 1,2 millió forint. A XX., XXII. és XXII. kerületben viszont 1 millió forintnál alacsonyabb az átlagos négyzetméterár, ami 764-965 ezer forintot tesz ki a szóban forgó kerületekben. A drágább kerületekben viszont egyetlen olyan ingatlant sem hirdetnek, ami valamennyi banki feltételt teljesítené.

A vármegyeszékhelyek közül Győrben a legjelentősebb a választék. Itt a fiatalok olcsó lakáshitelével megvehető lakások esetében 940 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Pécsen ugyanez az összeg 843 ezer forint. Szegeden vagy Székesfehérváron 1,1 millió forint az átlagár.

„Összességében a fővárosban tehát csak a városközponttól távolabb eső lokációkban vannak olyan lakások, amelyek a fiatalok olcsó lakáshitelével elérhetőek. Budapesten a kedvező energiafogyasztású lakásoknál 1,5-2 millió forint a jellemző négyzetméterár” – emelte ki Balogh László. Hozzáfűzte, hogy a vármegyeszékhelyeken nagyobb az esélye a fiataloknak, mivel az A+-os energiakategóriájú lakásokból tízből kilenc az 1,2 milliós négyzetméterenkénti árplafon alatt marad.

A fogyasztóbarát zöld hitel lehet a menekülőút

Menekülőutat jelenthet a fiatal lakásvásárlók számára, hogy 2025-től az MNB lazítja a hitelezési feltételeket az energiahatékony ingatlanok esetében. „Jövőre a zöld lakáshitelt igénylő vevők az ingatlan értékének 90 százalékát is hitelből finanszírozhatják, vagyis kevesebb önrészre lesz szükség. Ez a lehetőség korábban csak a fiatal első lakásvásárlók számára állt rendelkezésre. Ráadásul a zöld hitelek esetében akár 60 százalékát is kiteheti a hiteltörlesztő összege a keresetek szintjétől függetlenül. Korábban ez csak 600 ezer forintos jövedelem felett volt lehetséges” – értékelte az alternatív lehetőségeket Korponai Levente, a money.hu vezetője. A szakember azt is kiemelte, hogy 2025 áprilisától a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket (MFL) nyújtó bankoknak legalább 0,5 százalékpontos kamatkedvezményt kell adniuk a zöld hitelek esetében a többi MFL konstrukcióhoz képest. Korponai Levente szerint a fogyasztóbarát zöld hitel valódi alternatíva lehet nem csak a fiatalok számára. A money.hu szakértője szerint ugyanis a fogyasztóbarát zöld hitelek ingatlanokra vonatkozó feltételei nem olyan szigorúak, mint a bankok által önkéntesen vállalt 5 százalékos kamatplafon esetében.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS