Hullámzó tendenciáról beszélhetünk, ha a külföldi terjeszkedésről van szó, hiszen a kort jellemző politikai és gazdasági helyzet lenyomata mindig megjelenik az aktuális trendekben.
Amennyiben egy magyar vállalkozó fejében megfordul a külföldi cégalapítás gondolata, a legtöbb esetben a szomszédos országokra esik a választása, és habár hazánkkal nincs közös határa Németországnak, ott is jelentős a Magyarországról érkező cégtulajdonosok száma. A 2000-es évek elején nagy népszerűségnek örvendtek a magyarok körében az offshore lehetőségek, az adóparadicsomok utáni kereslet lendülete azonban a 2010-es évekre megtörni látszott. Ám ugyanakkor hazánk és más környező országok uniós csatlakozása után toronymagasan elkezdték vezetni a cégalapítási listákat az olyan szomszédos országok, mint Szlovákia vagy Románia. Kezdetben a határmenti országok alacsony adózása vonzotta a magyar vállalkozókat, keleti szomszédunk pedig még érdekesebb volt az olcsó munkaerő miatt a csatlakozási időszak első évtizedében. 2025-ben azonban Románia már nem az olcsó munkaerő kínálta (outsourcing) megtakarítási lehetőségek, hanem a roppant módon fejlődő gazdaság és a fizetőképes vásárlóréteg megjelenése miatt érdekes nem csak a magyar, hanem más külföldi üzletemberek számára is. Ugyanakkor az EU-s jogharmonizációnak köszönhetően keleti szomszédunkban már az európai standardokon nyugvó jogi keretrendszer is megfelelő az odaköltoző vállalatok számára is. Éves szinten több száz magyar vállalkozó választja Romániát új cége otthonául, ami a fentebb említett érvek mellett az alacsony mikrovállalkozói (1–3 százalékos) társasági adónak és a magyarnál jóval kisebb, 10 százalékos osztaléktehernek is köszönhető.
Az utóbbi pár évben azonban egyre nagyobb népszerűségnek örved Ausztria is annak ellenére, hogy a magyarországinál magasabb adózást vetnek ki az osztrákok a vállalkozásokra. A nemzetközi cégalapításra szakosodott tanácsadó irodákismét azt érzékelik, hogy több a Magyarországról érkező ügyfél az elmúlt évek számadataihoz képest, és így nem csupán kft.-ket, hanem egyéni vállalkozásokat is nagy számban alapítanak Ausztriában a magyarok, akik nyugati szomszédunknál keresik a boldogulást. Ugyanolyan nagy népszerűségnek örvend azonban Németország is, amelyet évről évre sok magyar fedez fel, és alapít itt különböző cégeket, többnyire egyéni vagy társas vállalkozásokat. A német piac is sok lehetőséggel kecsegteti a magyar vállalkozókat, akik itt egy hatalmas közönséget célozhatnak meg termékeikkel, vagy szolgáltatásaikkal, és bár magasabb adózási feltételek mellett, de jelentős bevételre számíthatnak Európa legnagyobb gazdaságában.
Nem meglepő módon viszont kiesett a slágerországok toplistájából az Egyesült Királyság, amióta az elhagyta az Európai Uniót. Pedig az ország uniós tagságának időszaka alatt itt is rengeteg magyar indított vállalkozást.
A nyugati irányba terjeszkedő magyar vállalkozók között több a kisiparos, akik önállóan vagy társaikkal valamilyen szakmunkát végeznek nagyobb megrendelőknek, míg a Románia és Szlovákia irányába terjeszkedők között sok szolgáltatót és kereskedőt lehet felfedezni. Ezt talán azzal lehetne magyarázni, hogy az osztrák és német bérek a szakmunkás szektorban jóval magasabbak, mint Magyarországon, viszont ugyanezen szegmensben már nem érdemes a volt szocialista országokba vándorolni, hiszen itt nem lehetne sokkal többet kérni a kétkezi munkát igénylő megbízásokért. Ajó minőségű termékeknek és szolgáltatásoknak ugyanakkor igen jó felvevő piaca lehet Románia és Szlovákia, ahol jelentősen bővült mind a magánszektorban, mind a vállalati szektorban a fizetőképes kereslet az innovatív és megfelelő minőségű ajánlatok iránt. (X)
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.
