ATM-fejlesztés: új, reálisabb célokat is kitűzött a kormány

2025. 03. 25., 22:35

Első körben a 2000 fő feletti, a másodikban az 1000–2000 lakossal rendelkező településekre kell kiterjednie az „országos ATM-hálózatnak”.

„A kormány azon dolgozik, hogy minden magyar településen legyen legalább egy bankautomata. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter folyamatosan egyeztet és tárgyal a Bankszövetséggel az ATM hálózat országos kiépítéséről; a bankok képviselői megértették a kormány elvárását és vállalták, hogy első körben a 2 ezer fő fölötti településeken kezdik meg az ATM-ek telepítését. A kormány üdvözli a Bankszövetség döntését, egyszersmind felkéri a bankokat, hogy a magyar lakosság igényeit szem előtt tartva minél gyorsabban biztosítsák, hogy minden 2 ezernél nagyobb lélekszámú település rendelkezzen bankjegykiadó automatával” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A tárca ugyanakkor irányt is mutat: „a kormány ezt követően is számít a bankok konstruktív együttműködésére, egyben felhívja a figyelmüket, hogy második körben az ezer fő fölötti, automatával nem rendelkező településeken is kezdjék meg az ATM-ek telepítését”.

A 2024. január 1-i népességadatok szerint 1835 olyan település van Magyarországon, ahol kevesebb mint 1000 ember él. Ezeknek a településeknek az automatával való ellátása most „távoli célnak” tűnik. Az ATM-fejlesztés „második fázisában” lesz érintett az az 587 település, ahol a lakosok száma 1000 és 1999 közé esik. A 2000 fő feletti lakost számláló települések között 593 olyan van, ahol a 10 000-nél kevesebben laknak. (A legalább 10 ezer lakossal rendelkező települések többségén valószínűleg már most is működik ATM. Ezeknek a száma a fővárosi kerületeket önálló településnek tekintve 162.)

„A vidéki emberek segítése, a vidék megtartóerejének növelése érdekében a kormány célja, hogy minden magyar településen legyen legalább egy bank automata, hogy a családok minél szélesebb körben, saját településükön tudjanak élni az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével. Ezért a március 24-én megjelent kormányrendelet értelmében minden meglévő ATM-et üzemeltetni kell, nem lehet azokat leszerelni. Emellett 2025 januárjától már a postai ügyfélkiszolgálási pontokon is megnyílt a lehetőség havonta két alkalommal, összességében legfeljebb 150 ezer forintnyi készpénz ingyenes felvételére. Ez jelentős segítség azok számára, akik olyan településen élnek, ahol még nem érhető el ATM, de posta működik” – hangsúlyozza a minisztérium közleménye.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS