Az MNB 2025 januári Banki Konjunktúrafelmérése szerint a bankrendszer a konjunktúra enyhe romlását tapasztalta 2024 második felében, 2025 első felében pedig változatlan konjunkturális helyzetre számít.
Az MNB 2025 januárjában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer a konjunktúra enyhe romlását tapasztalta 2024 második felében. A bankok megítélése szerint a szabályozási környezet szigorodása, a működési költségek emelkedése, az egyes intézmények esetében a jövedelmezőség szintjében látott csökkenés, a vállalati hitelképesség romlása, valamint a nemzetközi és hazai gazdasági környezet bizonytalansága negatívan járultak hozzá a működési környezet megítéléséhez. Ezzel szemben a verseny fokozódása, valamint a háztartási hitelkereslet emelkedése pozitív hatást gyakorolt. 2025 első felére előretekintve a bankok a konjunkturális helyzet változatlanságára számítanak – olvasható a jegybank közleményében.
A Banki Konjunktúrafelmérés során a nettó arányt úgy számolják, hogy az adott kérdésre javulást jelző bankok és a romlást jelző bankok számának különbségét elosztják a válaszadó intézmények számával. A válaszokat nem súlyozzák az egyes intézmények piaci részesedésével.
A gazdasági környezet a felmérés előző hullámához hasonlóan negatív hatással volt a bankok konjunktúraérzetére. 2024 második felében a válaszadó intézmények nettó 22 százaléka érzékelt romlást a nemzetközi, 35 százaléka pedig a hazai makrokörnyezetben. 2025 első félévében azonban a bankok negyede újra javulást vár a gazdasági környezet tekintetében.
A piaci verseny fokozódott, így továbbra is pozitívan hat a konjunkturális helyzetre. A verseny élénkülését a bankok harmada érzékelte a nem-banki szereplőkkel szemben, illetve a pénzforgalmi szolgáltatások terén, amelyhez a tranzakciós illeték megemelése is hozzájárulhatott. Előretekintve a verseny minden részszegmensben fokozódhat, legnagyobb mértékben a lakossági szektorban, ahol a bankok nettó 57 százaléka vár élénkülést. A verseny várható fokozódásában szerepet játszhat az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása, a vidéki otthonfelújítási program, a Demján Sándor Program, a munkáshitel elindulása, valamint a babaváró hitel életkori feltételének lazítása.
A forrásokhoz való hozzáférés a bankok szerint az elmúlt fél évben kissé javult. A kamatok csökkenésével párhuzamosan a rövid és a hosszú források elérhetősége, valamint a bankközi likviditás is javult a tavalyi év folyamán. Előretekintve a bankok ötöde a bankközi likviditás szűkülését várja 2025 első felében.
A hitelkockázatok a stabil munkaerőpiacnak, az adósságfék-szabályoknak és a magas vállalati likviditásnak köszönhetően nem materializálódtak, így a portfólióminőség semlegesen járul hozzá a banki konjunktúraérzethez. A lakossági ügyfelek hitelképessége érdemben nem változott, viszont a vállalati szegmensben a bankok nettó 32 százaléka a hitelképesség romlását érzékelte 2024 második felében, és ötödük előretekintve is romlást vár. Ennek ellenére a portfólióminőség 2025 első felében összességében változatlan lehet.
Hitelkereslet. A bankok fele a lakossági hitelkereslet élénkülését érzékelte 2024 második felében, és előretekintve is ennek folytatódását várják. A vállalati hitelek iránti kereslet emelkedését a bankok nettó 5 százaléka érzékelte, azonban a következő félévre már 43 százalékuk élénkülést vár. Ez alátámasztja a Hitelezési felmérés eredményeit a forinthitelezésben várt élénkülés kapcsán, mindazonáltal a beruházási hitelek esetében továbbra sem látszik fordulat.
A szabályozói környezet szigorodását a bankok fele jelezte, 35 százalékuk pedig a következő fél év vonatkozásában számít erre.
Jövedelmezőség. A bankok közel egyharmada jelezte az értékvesztés előtti jövedelmezőség romlását, a működési költségek emelkedését pedig 55 százalékuk érzékelte. Előretekintve a bankok 32 százaléka számít jövedelmezőségi szintjének csökkenésére, 62 százalékuk pedig a működési költségek emelkedésére.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően június 6-tól megkezdődik, a 4. blokk 2025. évi karbantartása, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).