Akkumulátor készül nukleáris hulladékból – Új értelmet nyer a kimerült urán

Akkumulátor készül nukleáris hulladékból – Új értelmet nyer a kimerült urán
Gábor János  |  2025. 03. 27., 13:15

A megújuló energiaforrások terjedése miatt egyre nagyobb az igény a hatékony energiatárolásra. Ezen a területen szólhat nagyot az új akkumulátor, amely a nukleáris hulladékká vált urán kémiai tulajdonságait használja ki.

Az urán régóta ígéretes aktív anyagnak számít, ha kémiai akkumulátorokban történő felhasználásról van szó, csak éppen eddig nem sikerült elérni a gyakorlati alkalmazását. Japán kutatóintézetek és tudományos, illetve energiaipari létesítmények összefogásával a jelek szerint valóra vált a korábban lehetetlennek hitt vállalkozás: sikerült megépíteni egy működő, uránalapú újratölthető akkumulátor prototípusát. Az eszköz teljesítményét töltési-kisütési vizsgálatokkal is igazolták – árulta el a Japán Atomenergia Ügynökség. A közlemény hozzáteszi: a kutatók jelenleg olyan áramlásos cellák fejlesztésén dolgoznak, amelyek nagyobb kapacitású elektródákat használnak, és az aktív anyagokat oldat formájában keringtetik, hogy az akkumulátorokat piacképes megvalósítás felé mozdítsák.

Új szerep az elhasznált urán számára

Az atomerőművek üzemanyaggyártása során keletkező elhasznált, vagy kimerült urán jelenleg bonyolult és drágán eltárolható melléktermék, ami atomtemetőkben végzi, hiszen a jelenlegi könnyűvizes reaktorokban nem használható. Éppen ezért a kutatásnak otthont adó Japánban körülbelül 16 ezer tonnát raktároznak belőle, de minden más, atomenergiát használó nemzetre – így hazánkra is – súlyos feladatokat ró, hogy biztonságosan tárolja el. A 2000-es évek elején felmerült az ötlet, hogy az egyszer már felhasznált, további atomenergia-termelésre alkalmatlan urán újratölthető akkumulátorok aktív összetevője legyen, de sokáig nem álltak rendelkezésre konkrét adatok a teljesítményéről.

A japánok ebben értek el áttörést: megalkották a legalább már további vizsgálatokra alkalmas, uránalapú újratölthető akkumulátort, ami a jövőben akár a mindennapokba is beköltözhet.

A megújuló energiaforrások, például a nap- és szélerőművek termelése időjárásfüggő, ami ingadozó áramtermelést eredményez. Az energiaellátás stabilizálásához egyre nagyobb tárolókapacitásra van szükség. Az újratölthető akkumulátorok pedig kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, így egyre nagyobb figyelem irányul az új energiatároló technológiák fejlesztésére.

Nagyon ígéretes megoldás, nukleáris hulladékból

A kutatócsoport által fejlesztett uránalapú újratölthető akkumulátor negatív elektródáját urán, a pozitív elektródáját pedig vas alkotja. A prototípus egyetlen cellájának feszültsége 1,3 Volt, ami közel áll a hagyományos alkáli elemek 1,5 voltos feszültségéhez. Az akkumulátor tíz töltési és kisütési cikluson esett át, miközben a teljesítménye szinte változatlan maradt, ami stabil működést jelez.

Ha az uránalapú akkumulátorokat sikerül nagyobb kapacitású energiatárolóvá alakítani és gyakorlati alkalmazásba állítani, az a Japánban – és bárhol máshol – lévő kimerült uránkészletek jelentős részét új erőforrássá teheti, ezáltal nem csak a veszélyes, sugárzó hulladék ártalmatlanításának problémája enyhülne, de egy fontos új alapanyag is születne az akkumulátoripar számára. Az ilyen cellák hozzájárulhatnak a megújuló energiával táplált elektromos hálózat teljesítményszabályozásához, támogatva egy tényleg szén-dioxid-mentes társadalom megvalósítását.

Címlapkép: wirestock - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-22 21:05:00
A magyar lakásépítések GDP-hez való hozzájárulása elmarad az európai átlagtól, vagyis egy élénkebb újlakás-piac a jelenleginél sokkal erősebben tudná támogatni a gazdaság növekedését is. Csehországban például a gazdaság sokkal erősebb húzóereje a lakásépítés, mint nálunk. Az OTP Ingatlanpont értékelése szerint az idei első negyedéves adatok óvatos optimizmusra adnak okot, illetve láthatóan a kormányzati eszköztárban is nagyobb hangsúlyt kap, hogy élénkítse a kínálatot és ezen keresztül is pörgesse a gazdaságot.
2025-05-22 20:05:00
A cégek többsége aggódik a növekedéshez szükséges energia beszerzése miatt, miközben az ingadozó árak már most is a nyereségességük kárára mennek – derül ki az EY friss, 2400 közép- és nagyvállalati döntéshozó részvételével, nyolc országban: Ausztráliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Kanadában, Malajziában, Németországban és Svédországban készült nemzetközi kutatásából.
2025-05-22 12:35:00
Május és június folyamán több mint 28 milliárd forint agrártámogatást fizet ki a Magyar Államkincstár az erdőgazdálkodóknak. Az erdőtelepítésekhez, azok fenntartásához kapcsolódó, korábban benyújtott pályázatok kifizetése ütemezetten zajlik – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.