Fa és kukorica: környezetbarát mosószer válthatja a vegyi tisztítószereket

Fa és kukorica: környezetbarát mosószer válthatja a vegyi tisztítószereket
ESGHírek  |  2025. 03. 24., 13:10

Új, növényi alapú mosószer készült. A kutatók öt százalékos oldata még a most kapható tisztítószereknél is hatékonyabban tünteti el a makacs foltokat.

A tisztítószerek, mint a mosóporok és a mosogatókapszulák, a mindennapi higiénia fontos részei. Ezek a szerek azonban olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek nehezen bomlanak le a természetben, és felhalmozódva károsítják a vízrendszereket. Az algavirágzások felborítják az élővizek egyensúlyát, csökkentik az oxigénszintet, és ártanak a biodiverzitásnak. Erre a problémára keresett – és a jelek szerint talált – megoldást a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium által támogatott Országos Kulcstechnológiai K+F Program.

A kutatók izgalmas tulajdonságokkal rendelkező növényi alapú mosószert hoztak létre. Az új tisztítószer fahasábokból kinyert cellulóz-nanoszálak és kukoricából származó zein fehérje keveréke. A kutatók szerint a szer hatékonyan távolítja el a foltokat a ruhákról és az edényekről is, sőt, a kereskedelmi forgalomban kapható tisztítószerekkel megegyező eredményt mutat.

Eddig szinte lehetetlen küldetés volt a környezetbarát mosószer

A növényi alapú tisztítószerek előállítása általában nehéz, drága, és gyakran problémát okoz az öblítésük. Emellett sok esetben kárt tesznek a textíliákban vagy a felületekben. A Pengtao Liu vezette kutatócsoport azonban olyan vegán mosószert készített, amely bőségesen rendelkezésre álló, megújuló forrásokból származik és elkerülhetőek vele a káros mellékhatások.

A tanulmány szerint a kutatók cellulóz-nanoszálakat kevertek zein fehérjével, így egy emulziót hozva létre. A cellulóz vízvonzó és víztaszító tulajdonságai alkalmassá teszik emulzióképzésre és különféle foltok megkötésére, a zein fehérje pedig stabilizálja a keveréket, és segít az olajok megkötésében.

Túl az ígéretes teszteken

A kutatók pamutszöveteken, valamint tintával, csilipaprika-olajjal és paradicsompürével szennyezett edényeken tesztelték a mosószert. Az eredményeket mosóporral és kereskedelmi mosogatószer-oldatokkal vetették össze, desztillált víz használatával. Az egyszázalékos hígítású cellulóz-zein mosószer kissé gyengébben teljesített, mint az ugyanilyen arányú mosóporoldat, de ötszázalékos koncentrációban már hatékonyabban távolította el a foltokat. A mikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy a cellulóz-zein mosószer nem hagyott maradványt a pamutszöveten mosás és öblítés után.

A kutatók csilipaprika-olajos foltokkal szennyezett kerámia-, rozsdamentes acél-, üveg- és műanyag edényeken is tesztelték a mosószert. Az egyszázalékos hígítású oldat szinte ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a kereskedelmi mosogatószerek, míg ötszázalékos koncentrációban jobban is teljesített.

Rozsdamentes acél tányérokon például az ötszázalékos oldat 92 százalékban távolította el a szennyeződéseket, míg az egyszázalékos kereskedelmi mosogatószer 87 százalékos eredményt ért el. A kutatók szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a természetes mosószerük hatékony, költséghatékony és fenntartható alternatívát jelenthet a jelenlegi szintetikus tisztítószerek helyett.

A háztartási termékekben használt összetevők, mint az alkilfenol-polietoxilátok és a foszfátok, miatt növekszik az érdeklődés a természetes alternatívák iránt. A kutatók új fejlesztése ezt az irányt erősíti.

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS