Fa és kukorica: környezetbarát mosószer válthatja a vegyi tisztítószereket

Fa és kukorica: környezetbarát mosószer válthatja a vegyi tisztítószereket
ESGHírek  |  2025. 03. 24., 13:10

Új, növényi alapú mosószer készült. A kutatók öt százalékos oldata még a most kapható tisztítószereknél is hatékonyabban tünteti el a makacs foltokat.

A tisztítószerek, mint a mosóporok és a mosogatókapszulák, a mindennapi higiénia fontos részei. Ezek a szerek azonban olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek nehezen bomlanak le a természetben, és felhalmozódva károsítják a vízrendszereket. Az algavirágzások felborítják az élővizek egyensúlyát, csökkentik az oxigénszintet, és ártanak a biodiverzitásnak. Erre a problémára keresett – és a jelek szerint talált – megoldást a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium által támogatott Országos Kulcstechnológiai K+F Program.

A kutatók izgalmas tulajdonságokkal rendelkező növényi alapú mosószert hoztak létre. Az új tisztítószer fahasábokból kinyert cellulóz-nanoszálak és kukoricából származó zein fehérje keveréke. A kutatók szerint a szer hatékonyan távolítja el a foltokat a ruhákról és az edényekről is, sőt, a kereskedelmi forgalomban kapható tisztítószerekkel megegyező eredményt mutat.

Eddig szinte lehetetlen küldetés volt a környezetbarát mosószer

A növényi alapú tisztítószerek előállítása általában nehéz, drága, és gyakran problémát okoz az öblítésük. Emellett sok esetben kárt tesznek a textíliákban vagy a felületekben. A Pengtao Liu vezette kutatócsoport azonban olyan vegán mosószert készített, amely bőségesen rendelkezésre álló, megújuló forrásokból származik és elkerülhetőek vele a káros mellékhatások.

A tanulmány szerint a kutatók cellulóz-nanoszálakat kevertek zein fehérjével, így egy emulziót hozva létre. A cellulóz vízvonzó és víztaszító tulajdonságai alkalmassá teszik emulzióképzésre és különféle foltok megkötésére, a zein fehérje pedig stabilizálja a keveréket, és segít az olajok megkötésében.

Túl az ígéretes teszteken

A kutatók pamutszöveteken, valamint tintával, csilipaprika-olajjal és paradicsompürével szennyezett edényeken tesztelték a mosószert. Az eredményeket mosóporral és kereskedelmi mosogatószer-oldatokkal vetették össze, desztillált víz használatával. Az egyszázalékos hígítású cellulóz-zein mosószer kissé gyengébben teljesített, mint az ugyanilyen arányú mosóporoldat, de ötszázalékos koncentrációban már hatékonyabban távolította el a foltokat. A mikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy a cellulóz-zein mosószer nem hagyott maradványt a pamutszöveten mosás és öblítés után.

A kutatók csilipaprika-olajos foltokkal szennyezett kerámia-, rozsdamentes acél-, üveg- és műanyag edényeken is tesztelték a mosószert. Az egyszázalékos hígítású oldat szinte ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a kereskedelmi mosogatószerek, míg ötszázalékos koncentrációban jobban is teljesített.

Rozsdamentes acél tányérokon például az ötszázalékos oldat 92 százalékban távolította el a szennyeződéseket, míg az egyszázalékos kereskedelmi mosogatószer 87 százalékos eredményt ért el. A kutatók szerint ezek a számok azt mutatják, hogy a természetes mosószerük hatékony, költséghatékony és fenntartható alternatívát jelenthet a jelenlegi szintetikus tisztítószerek helyett.

A háztartási termékekben használt összetevők, mint az alkilfenol-polietoxilátok és a foszfátok, miatt növekszik az érdeklődés a természetes alternatívák iránt. A kutatók új fejlesztése ezt az irányt erősíti.

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS