A LEGO-nál több gumiabroncs készül, mint a Michelin gyáraiban – Végre újrahasznosított anyagokból

A LEGO-nál több gumiabroncs készül, mint a Michelin gyáraiban – Végre újrahasznosított anyagokból
Gábor János  |  2025. 03. 20., 13:15

A legtöbben számításba sem vesszük ebben az ipari szegmensben, de tény, hogy a világ legnagyobb gumiabroncsgyártó cége a LEGO. Őrületes darabszámban készítik ezt a terméket, így fontos fenntarthatóvá tenni a gyártást.

Bár a méretekből és a felhasználási területekből adódó különbségek miatt nyilván nem versenyez olyan nagy gyártókkal, mint a Michelin, a Bridgestone vagy a Goodyear, a LEGO akkor is a világ legnagyobb gumigyártója. A cég építőkockás játékaihoz elképesztő mennyiségű gumiabroncs készül, és történik ez egyre fenntarthatóbb módon.

A Guinness Rekordok Könyve szerint a LEGO gyáraiban 2006 óta évente körülbelül 306 millió gumiabroncs keletkezik. A csúcsot 2010-ben érték el, összesen 381 millió darabbal, ami jóval több volt, mint a Michelin által 2024-ben gyártott közel 200 millió abroncs.

A LEGO, akárcsak minden jelentős gumigyártó, próbál minél jobban odafigyelni a fenntarthatóságra. A dán cég ennek jegyében bejelentette, hogy újrahasznosított anyagokat fog használni a gumik gyártásához. Az új, rSEBS névre keresztelt alapanyag leselejtezett kötelekből és halászhálókból készül, amelyeket újrahasznosított motorolajjal kombinálnak.

„Izgalmas lépést teszünk a célunk felé, hogy a LEGO termékeket fenntarthatóbbá tegyük, és csökkentsük a kőolaj-alapú nyersanyagoktól való függőségünket. Az elmúlt öt évben rengeteg időt fordítottunk arra, hogy kifejlesszük és alaposan teszteljük ezt az új, újrahasznosított anyagot, és megbizonyosodjunk róla, hogy megfelel a minőségi, biztonsági és tartóssági elvárásainknak” – mondta Annette Stube, a LEGO Csoport fenntarthatóságért felelős vezetője. „A gumik csak egyetlen példát jelentenek azon megoldások közül, amelyeken dolgozunk, hogy fenntarthatóbbá tegyük a termékeinket, és nagyon biztató látni, hogy egy ilyen innováció helyet kap a készleteinkben.”

A vállalat közölte, hogy a rSEBS először hétféle gumielemben jelenik meg, és mindegyik legalább 30 százalékban tartalmazza majd az újrahasznosított anyagot. Az ilyen gumik már most megtalálhatók egyes termékekben, de a LEGO azt szeretné, ha 2025 végéig már körülbelül 120 különböző készletben jelen lenne.

A LEGO mindent megtesz, hogy egyre fenntarthatóbb legyen

A cég közleménye szerint „a fenntarthatóság kihívásaira nincs egyetlen megoldás”, ezért a LEGO Csoport nem elégszik meg a rSEBS alkalmazásával és többféle lehetőséget vizsgál, hogy csökkentse a környezeti terhelést, illetve egyre inkább megújuló, újrahasznosított anyagokból készítse a termékeit. A vállalat eddig több mint 600 különböző anyagot tesztelt építőkockák és egyéb elemek gyártásához. E kísérleteknek köszönhetően három további megoldást dolgoztak ki a fenntartható gyártásra:

Bio-polietilén (bio-PE): 2018 óta a vállalat bio-PE-t használ bizonyos LEGO elemeknél, például minifigurák kiegészítőinél és növénymotívumoknál. Ez a puha, tartós és rugalmas műanyag brazil cukornádból készül. Jelenleg több mint 200 ilyen elem készül bio-PE-ből, és a LEGO készletek több mint fele tartalmaz legalább egy ilyen fenntartható alkotóelemet.

Újrahasznosított mesterséges márvány (arMABS): 2024-től az átlátszó LEGO elemek – például fénykardok, szélvédők és ablakok – 20 százalékban újrahasznosított anyagot tartalmaznak, amit konyhai munkalapokhoz használt mesterséges márványból nyernek ki. A LEGO Csoport több mint 900 különféle arMABS-elemet gyárt, és ha teljesen átállnak erre az anyagra, ezek az elemek a készletek több mint 85 százalékban megjelennek.

E-metanol és ePOM: A LEGO Csoport ipari partnerekkel dolgozik együtt e-metanol beszerzésén, amelyet megújuló energia és biohulladékból származó szén-dioxid felhasználásával állítanak elő. Ebből készül majd az ePOM nevű anyag, amelyet a közeljövőben bizonyos LEGO elemeknél, például tengelyeknél fognak alkalmazni.

Címlapkép: LEGO

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 08:50
A téli szezon első hónapjai új csúcsot hoztak az osztrák szállodákban, panziókban és üdülőházakban. 2024 novembere és 2025 januárja között összesen 34,16 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták az ország szálláshelyein, 6,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az osztrák statisztikai hivatal.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS