Új klímaterv az IKEA anyacégétől – Ekkorra lehet klímasemleges a 400 áruház

Új klímaterv az IKEA anyacégétől – Ekkorra lehet klímasemleges a 400 áruház
Gábor János  |  2025. 02. 20., 10:05

Az Ingka Group, az IKEA anyavállalata közzétette „Net Zero Transition Plan” stratégiáját, amely részletesen bemutatja a cég főbb lépéseit és stratégiáit az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, majd teljes megszüntetésére.

A vállalat célja, hogy az értékláncán 2030-ra felére csökkentse a kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó zéró kibocsátást. Az erről szóló „Net Zero Transition Plan” részletes ütemtervet határoz meg a vállalat számára, amely 400 IKEA áruházat működtet - áll az Ingka közleményében. A cél az, hogy minden kibocsátási kategóriában csökkentsék a karbonlábnyomot. A dokumentáció elemzi a főbb kibocsátási forrásokat és a csökkentés lehetőségeit, illetve számításba vesz esettanulmányokat, külső tényezőket és egyes kategóriákra vonatkozó konkrét lépéseket.

A terv olyan kibocsátási kategóriákkal foglalkozik, mint a nyersanyagok, az élelmiszer-alapanyagok, a gyártás, a termékszállítás, az építőanyagok, az áru- és szolgáltatásbeszerzés, a saját működés, a mobilitás, a termékek otthoni használata, az életciklus végén keletkező kibocsátás és a befektetések. Mindemellett tartalmaz egy „becsült innovációs és hatékonysági hiány” kategóriát is, ami a vállalat számára szükséges további kibocsátáscsökkentési megoldásokat jelöli meg.

„Sok kolléga elkötelezett munkájának köszönhetően ez a terv eddig soha nem látott részletességgel vizsgálja meg az üzleti tevékenységünk kibocsátási kategóriáit. Reméljük, hogy azzal, hogy átláthatóvá tesszük a kihívásainkat, a külső tényezőket és az innovációs hiányosságokat, másokat is inspirálhatunk, és olyan párbeszédeket indíthatunk el, amelyek segítenek a saját üzleti tevékenységünk és a tágabb társadalom átalakításában” - közölte Karen Pflug fenntarthatósági igazgató.

Az IKEA megtalálta a kritikus emisszióval járó tevékenységeit

Az Ingka Group szerint a termékek és a csomagolások alapanyagai az értékláncuk kibocsátásának 45 százalékát teszik ki. A terv célja, hogy 2016-hoz képest 50 százalékkal, azaz 5,4 millió tonna szén-dioxiddal csökkentse az anyaghasználatból származó emissziót. Ennek érdekében a vállalat növelni szeretné az újrahasznosított anyagok arányát, javítaná az anyaghatékonyságot és csökkentené a hulladék mennyiségét. A tervezési fázisban alacsonyabb karbonlábnyomú anyagokat választanak, megújuló energiát biztosítanak az alapanyag-beszállítói láncban, illetve bővítik a fenntartható erdő- és mezőgazdasági gyakorlatokat.

A terv hangsúlyozza, hogy a beszállítóktól pontosabb adatokra és jobb nyomon követhetőségre van szükség ahhoz, hogy pontosabb méréseket végezzenek, és új kibocsátáscsökkentési lehetőségeket azonosítsanak. A legnagyobb kibocsátású anyagok – így a fa, a fém, a textília, a bélés vagy a műanyag és a papír – kapcsán részletesebb intézkedéseket is meghatároztak.

Megújuló energia és fenntartható mobilitás

A vállalat más kibocsátáscsökkentő intézkedéseket is meghatározott. Ezek között szerepel a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése és a teljesen megújuló energiaforrásokra való átállás, legkésőbb 2030-ra. Az IKEA éttermekben növelni kívánják a növényi alapú ételek arányát és az alacsony karbonlábnyomú eszközöket - amellett, hogy a beszállítókkal kötött együttműködéseiket a kibocsátáscsökkentő céloknak rendelik alá.

Mindezen felül 2028-ra a kézbesítések, kvázi utolsó mérföldes szállítások több mint 90 százalékát zéró kibocsátású járművekkel szeretnék megoldani.

A terv kitér a szabályozási és érdekérvényesítési tevékenységekre is. A vállalat fontosnak tartja, hogy az országok 1,5 Celsius-fokos célkitűzéseivel összhangban alakítsák ki a nemzeti vállalásaikat, gyorsítsák a megújuló energiaforrásokra való átállást és állítsák le a fosszilis tüzelőanyagok használatát. Emellett olyan szabályozásokat támogatnak majd, amelyek ösztönzik a fenntartható közlekedést, az élelmiszerrendszerek átalakítását, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, a fenntartható mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást.

Címlapkép: Ingka Group/IKEA

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS