Súlyos forintokban mérhető a „magyar” benzin és dízel árelőnye

2025. 02. 07., 14:00

A magyarországi kutaknál a benzin átlagára 3 forinttal, a dízelé 2 forinttal alacsonyabb volt januárban a szomszédos országok átlagáránál.

Az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára január hónapban 635 forint volt, ami 3 forinttal, azaz 0,5 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 638 forintos átlagértékénél – írja szokásos havi tájékoztatójában a statisztikai hivatal. A régió országaiban a januári átlagár 618 forint volt, a magyar ár 2,8 százalékkal, azaz 17 forinttal magasabb volt ennél. Az előző havi adathoz képest 18 forinttal nőtt a 95-ös benzin átlagára Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag is növekedett, 21, illetve 18 forinttal.

A dízel üzemanyag havi átlagára Magyarországon 653 forint volt, ami 2 forinttal, 0,3 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 655 forintos átlagértékénél. A 631 forintos régiós átlagárat 22 forinttal, 3,5 százalékkal meghaladta a dízel üzemanyag átlagára hazánkban. Az előző havi adathoz képest 20 forinttal emelkedett a gázolaj magyarországi havi átlagára. A szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag egyaránt 19 forinttal növekedett a decemberi adathoz képest.

A régiós országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában magasabb volt a benzin átlagára januárban, mint Magyarországon. Az előző havi adathoz képest Romániában és Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 forinttal. Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 5 százalékkal, Csehországban 5–10 százalékkal, Bulgáriában pedig több mint 15 százalékkal elmaradt a magyartól.

A dízelolaj januári átlagára Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában meghaladta a magyar értéket, Bulgáriában viszont több mint 15 százalékkal kisebb volt annál. Az előző havi adathoz képest a régió összes országában nőtt a dízel átlagára, Szlovákiában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű, 29 forintos növekedés.

A kormány elérte, hogy a magyar családok kevesebbet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országokban élők – kommentálta az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. „A magyar kormány sikeresen kiharcolta azokat a garanciákat Brüsszelben, amelyek biztosítják, hogy a háborús szankciók ne veszélyeztessék Magyarország energiabiztonságát és ne okozzanak a magyar lakosság számára további áremelkedéseket” – olvasható a tárca közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS