Mindenkinél előbb találhat létfontosságú vizet a lunáris felszínen a kínai repülő holdrobot, amit égi kísérőnk déli sarkvidékére küldenek.
Kína következő holdkutató eszköze egy repülő robot lesz, amely a Hold déli sarkvidékén keres vizet. A külső űr iránti fokozódó érdeklődés középpontjában a Hold déli sarka áll, hiszen az itt található kráterekben vízjég jelenlétére utaló jelek vannak. A kínai Chang'e-7 misszió során egy intelligens, repülő detektor fogja feltérképezni a területet - állítja a mindig jól értesült South China Morning Post (SCMP).
A lap úgy tudja, hogy a Chang'e-7 küldetés 2026-ban indul, és egyik legizgalmasabb eleme egy ún. „hopper” repülő robot lesz – ezt kifejezetten arra fejlesztették, hogy a Hold állandóan árnyékos tájainak krátereiben kutasson víz után. Az eredményeinek kritikusan fontos szerepe lehet a Holdra tervezett állandó emberi jelenlét biztosításában. Kínának persze ezzel kapcsolatban saját tervei is vannak: 2030-ra maguk juttatnának űrhajósokat a Hold felszínére.
A holdbázisok jövőbeni kiépítésében kulcsfontosságú lehet a déli sark jégkészleteinek feltérképezése, hiszen nem csak ivóvízellátásra, hanem oxigéntermelésre, űrhajók üzemanyagának előállítására, sőt, növénytermesztésre is hasznosítható lenne a lunáris felszínen.
A Chang'e-7 misszió során egy űrszonda, egy leszállóegység, egy holdjáró és a repülő detektor fog együttműködni az eddigi legátfogóbb kutatásban, amit a Hold sarki régiójában hajtottak végre.
A fejlesztők szerint a repülő detektor rendkívül intelligens. A Kínai Űrhajózási Technológiai Akadémia és az Űrhajórendszer-mérnöki Intézet kutatói szerint a robot képes lesz mászni, kúszni, ugrani és rakétahajtással repülni. A Hold alacsony gravitációja miatt a hagyományos kerekes holdjárók csak korlátozott területen tudnak mozogni, míg ez a repülő eszköz akár több tucat kilométert is megtehet egyetlen ugrással. A hatlábú robotot úgy tervezték, hogy biztonságosan le tudjon szállni, meredek lejtőkön is. A mozgást ún. „lábpályatervezési algoritmusok és ízületi mozgások segítik” – írja a SCMP.
A Chang'e-7 egyik kulcsfontosságú eleme egy leszállóegység, amely egy holdjárót és egy kis repülő detektort is szállít a Hold felszínére. A detektor legalább három rakétahajtású ugrást fog végrehajtani, mielőtt napelemes energiával folytatja a kutatást.
A detektor kézi robotkarokat, kamerát és tudományos műszereket is hordoz, köztük egy vízmolekula- és hidrogénizotóp-elemzőt.
A szakértők szerint a holdi víz jórészt a Hold keletkezésekor kialakult folyamatokból, üstökösök és meteorok becsapódásából, valamint a napszél és a holdpor kölcsönhatásából származhat. A napsugárzás azonban elpárologtatja a legtöbb vizet, így csak az állandó árnyékban lévő kráterek rendelkezhetnek jégtartalékokkal, ezáltal vízkészletekkel.
A Chang'e-7 misszió során olyan technológiákat is tesztelnek, amelyek segíthetik a hosszútávú holdi jelenlétet. Kína következő lépésként 2028-ra tervezi a Chang'e-8 missziót, amely a Chang'e-7 eredményeire építve hozzájárulhat a 1972 óta első emberi holdmisszió 2030 előtti megvalósításához.
A címlapkép illusztráció. A fotón a Gateway űrállomás látható, amint a Hold körüli poláris pályán fogadja az Orion űrhajót és a SpaceX mélyűri logisztikai űrhajóját. Forrás: NASA
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”