Romániai vásárlók pörgetik fel a kelet-magyarországi ingatlanpiacot

2025. 01. 29., 12:10

Románia januártól része a schengeni övezetnek, ami azt jelenti, hogy határellenőrzés nélkül lehet átlépni a magyar-román határt. Az ingatlan.com friss elemzése szerint ez új helyzetet teremtett a kelet-magyarországi lakáspiacon, a határhoz közeli magyar településeken megjelentek a romániai vevőjelöltek.

„Számítani lehetett a Romániában élők részéről az eladó lakások iránti érdeklődések felfutására. Románia nyugati határvidékén található nagyvárosokban ugyanis az elmúlt években jelentős lakás-áremelkedés történt. Az ingatlan.com-on a határmenti megyékben eladásra meghirdetett lakások és házak iránt 90 százalékkal több érdeklődés érkezett Romániából az év első három hetében az előző év azonos időszakához képest. Főként a határhoz közeli településeken található ingatlanokat keresik a határ túloldaláról érkező érdeklődők” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A Romániában élők érdeklődése érthető az ottani magas árak miatt. Januárban az imobiliare.ro romániai ingatlanhirdetési portál statisztikái alapján Kolozsváron 3 ezer euró (1,2 millió forint) az átlagos négyzetméterár, Temesváron 1700 eurós, Nagyváradon pedig 1600 eurós átlagos négyzetméterár a jellemző. „Így érthető, hogy ezekből a városokból több érdeklődő érkezik, de sokan jönnek Aradról és Nagykárolyból is” – jegyezte meg Balogh László, hozzátéve: a Romániából érkező vevők számára az is kihívást jelent, hogy a szomszédos országban az ingatlanokat euróban árazzák az eladók, miközben a lakosság lejben kapja a fizetését. Így a román fizetőeszköz euróval szembeni változása anélkül is emelheti az ottani lakásárakat, hogy a lakosság jövedelme változna. „Sokak számára ezért vállalhatónak tűnik az ingázás Kelet-Magyarországról Nyugat-Romániába.”

Milyen magyarországi négyzetméterárakkal számolhatnak a vásárlók?

A Romániából érdeklődők körében a legfelkapottabb város Debrecen, ahol januárban az eladó lakások átlagos négyzetméterára 890 ezer forint volt. A keresés fókuszában van még Hajdú-Bihar vármegyén belül Biharkeresztes, ahol 300 ezer forint alatt marad ez az érték. Berettyóújfalu is a célpontok között van, ott 400 ezer forint felett van az átlagos négyzetméterár. Érdekesség, hogy a debreceni eladó lakóingatlanok iránt 36 százalékkal nőtt a határ túloldaláról érkező érdeklődések száma, Biharkeresztesen pedig közel háromszorosára emelkedett éves összevetésben.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye települései közül Mérk és Csenger mondható népszerűnek; előbbiben 115 ezer, utóbbiban 184 ezer forint az átlagos ár. A Békés vármegyei települések közül a 112 ezres négyzetméterárat képviselő Battonya mellett Gyula városát keresték többen Romániából. Utóbbi városban viszont a régióhoz képest drágábbak az ingatlanok: az ingatlan.com adatai szerint 427 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

Balogh László elmondta: a schengeni határnyitás a következő hónapokban felélénkítheti a kelet-magyarországi kistelepülések ingatlanpiacát. Hosszabb távon viszont kiegyenlítődhetnek az árszintek, aminek következtében az érdeklődés is lanyhulhat a határ túloldaláról.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS