Kiegyensúlyozott és sikeres esztendő volt 2024 a hazai befektetésösztönzésben, hiszen három kontinens tizenkilenc országából érkeztek partnerek, és a magyar projektek történelmi csúcsot döntő száma mellett jelentős részt képviselnek a legmagasabb hozzáadott értéket jelentő beruházások is – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója az M1 közszolgálati televíziónak.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa az M1 Ma reggel című műsorában rámutatott: a KKM keretei között tíz éve működő HIPA történetében 2024 volt a második legjobb év, és a 10,3 milliárd eurós, azaz négyezer milliárd forintos eredményre azért is büszkék lehetünk, mert nagyon nehéz nemzetközi gazdasági környezetben kellett megszólítanunk új befektetőket, akik gyárakat építenek, vagy éppen üzleti szolgáltató központokat hoznak létre Magyarországon.
Mint mondta, az eredmények azt mutatják, hogy a befektetésösztönzés kiegyensúlyozott, hiszen vannak keleti és nyugati befektetők is, és míg soha annyi magyar projektet nem támogattunk, mint 2024-ben. Nagyon nagy szeletet tesznek ki a kutatás-fejlesztéshez és az üzleti szolgáltató központokhoz kapcsolódó beruházások, amelyek a legmagasabb hozzáadott értéket képviselik.
Joó István hozzátette, hogy beért a keleti nyitás politikája, ezt jelzi, hogy a befektetési volumen alapján keleti országokból érkezett a befektetések döntő többsége. Ugyanakkor a projektek száma alapján Németország áll az első helyen, ami ugyancsak kiegyenlített viszonyokat tükröz.
Nagyon fontos, hogy több lábon álljon a magyar gazdaság és a gazdaságpolitika, mert amikor azt látjuk, hogy Nyugaton gyengén teljesítenek a gazdaságok, kellenek keleti befektetők, amelyek a legmodernebb technológiákat hozzák Magyarországra – mondta a HIPA vezérigazgatója.
Az elmúlt években sok szó volt a járműgyártásról, az elektronikáról, akkumulátorgyárak építéséről, pedig a kép sokkal összetettebb. Tavaly 18 ágazatban érkeztek befektetések Magyarországra, például az élelmiszeriparban, ahol a HIPA igen nagy mértékben támogatott magyar beruházásokat, de ide tartozik az építőipar, az orvostechnika, a gyógyszergyártás és az infokommunikációs technológiák ágazata is. Ez azt jelenti, hogy számos ágazatból áll össze a HIPA 2024-es eredménye, és fontos is, hogy minél több ágazatban támogassunk projekteket – mondta Joó István, hozzátéve, hogy a 77 tavaly támogatott projektből 19 tartozik a kutatás-fejlesztéshez és a szolgáltató központokhoz.
A Magyarországon már termelő beruházóktól is azt várja a HIPA, hogy kutatás-fejlesztéssel bővítsék tevékenységüket, legyen szó akár egy akkumulátorgyárról vagy járműipari központról. Ez fontos célkitűzés, ezért kiemelt eredmény, hogy az ügynökség történetének legnagyobb kutatás-fejlesztési projektjét a Samsung SDI hajtja végre, méghozzá az Óbudai Egyetemmel közösen.
Az egyetemi szerkezetváltás meghozta az eredményét, hiszen a betelepülő vállalatok sokkal jobban tudnak együttműködni egyetemekkel, például egy új termék, új szolgáltatás kifejlesztésben – mondta Joó István, rámutatva, hogy 2024-ben kötött beruházási megállapodások révén kétezer új munkahely jön létre a kutatás-fejlesztés és a mérnöki tevékenység területén.
A 2025-re szóló tervekről azt mondta, hogy az ország déli része kerül a befektetésösztönzés fókuszába. A HIPA első tíz éve mindenekelőtt Kelet-Magyarország fejlesztéséről szólt, és az eredmények mindenki számára láthatóak, így a következő években a déli területek megerősítésére kell összpontosítani. Baranyától Békés vármegyéig van még teendő, ilyen szempontból hatalmas eredmény, hogy 220 tárgyalási forduló után megérkezett Szegedre a BYD – mondta Joó István az új energiával működő személygépkocsik piacán világszerte a legnagyobbak közé tartozó kínai óriáscég épülő első európai autógyárára.
Hozzátette, hogy a kutatás-fejlesztési projektek és a magyar beruházások további támogatása is a legfontosabb 2025-ös célok közé tartozik.
Joó István nyilatkozott a Kossuth Rádiónak is, a Jó reggel Magyarország című műsorban a többi között kifejtette, hogy a 2024-ben elért négyezer milliárd eurós beruházási volumen a teljes oktatási rendszer egy egész éves költségvetésének megfelelő összeg, értékét pedig tovább növeli, hogy szerte a világban lassul a működőtőke áramlása. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország a nehéz külső gazdasági körülmények között is megtartotta befektetésvonzó képességét.
A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között az egyéni kormánydöntésen (EKD) alapuló támogatások rendszerét és egyéb beruházásösztönző programokat együttvéve 2200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá. A HIPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet, 2014 óta működik. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni.
A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség volt.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”