Már elég idő telt el a ChatGPT megjelenése óta ahhoz, hogy egyértelmű legyen, a munkaerőpiac milyen változásokat él meg a mesterséges intelligencia miatt. Nagyon más ez, mint az ipari forradalom volt és sokkal nagyobb hatása lehet.
Az OpenAI ChatGPT-jének 2022 végi indulása óta sok szó esett arról, hogy a mesterséges intelligencia miként alakíthatja át a munkaerőpiac lehetőségeit. A legfrissebb kutatások számai alapján kiderült, hogy az AI hatása nem csak lehetőség, de valódi fenyegetés is lehet – különösen a magas képzettséget igénylő szakmákban dolgozóknak, akik talán sosem gondolták, hogy a munkájukat részben, vagy egészben kiválthatja egy gép. Az sem nyugtathatja meg őket, hogy a visszatérő Donald Trump amerikai elnök a minap bejelentette: nagyarányú támogatásra számíthat tőle az OpenAI, a SoftBank és az Oracle „Csillagkapu Projektje”, amelynek keretében 500 milliárd dollár befektetés jön létre AI infrastruktúrák építésére. Az OpenAI közölte, hogy 100 milliárd dollárt azonnal elkülönítettek erre a célra.
Egy friss Gallup-kutatás szerint az amerikaiak 75 százaléka úgy véli, az AI csökkenti a munkahelyek számát a következő tíz évben. A mesterséges intelligenciához jól értők között sem jobb a helyzet: 70 százalékuk nem bízik a vállalatok felelős AI-használatában. Bár a technológia termelékenységnövekedést hozhat, sokan tartanak attól, hogy az automatizáció munkahelyeket veszélyeztet.
A Goldman Sachs elemzése szerint az AI akár hétbillió dollárral növelheti a globális GDP-t, és tíz év alatt 1,5 százalékponttal emelheti a termelékenységet. A kutatás ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a változások akár 300 millió munkahelyet érinthetnek világszerte. A Világgazdasági Fórum (WEF) legújabb jelentése közben kimutatta: az AI és az automatizáció a következő öt évben 69 millió új állást teremthet, de 83 milliót veszélyeztethet is.
Az IMF szerint a globális munkahelyek 40 százaléka érintett lehet az AI kapcsán, míg a fejlett gazdaságokban ez az arány akár 60 százalékig felkúszhat.
Az AI egyedisége abban rejlik, hogy a rutinmunkák mellett a magasan képzett szakmákra is hatással van, például a könyvelés, az adminisztráció vagy éppen a grafikai tervezés területén. Miközben viszont egyes munkakörök visszaszorulnak, mások iránt növekvő igény mutatkozik. A WEF úgy látja, hogy a nagy adatelemzéssel, mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek, valamint a zöld átállással kapcsolatos szerepek iránt nő a kereslet.
A szoftverfejlesztők és projektmenedzserek pozíciói szintén a leggyorsabban bővülő kategóriák között vannak.
Néhány évnyi generatív AI-eszköz alkalmazását követően az Asana riportja rámutatott, hogy 2024 első kilenc hónapjában a generatív AI-eszközök munkahelyi heti használata 44 százalékkal nőtt, és a dolgozók 55 százaléka optimistább a generatív AI munkahelyi használatával kapcsolatban az év első feléhez képest.
A WEF szerint az AI és a nagy adatelemzés ismerete, valamint a technológiai írástudás a következő öt évben a legfontosabb készségek közé tartozik majd, de az úgynevezett „soft skillek” fejlesztése is elengedhetetlen. A kreatív gondolkodás, az alkalmazkodóképesség és az élethosszig tartó tanulás olyan képességek, amelyeket a gépek jelenleg nem tudnak pótolni. Az AI tehát nem a munkaerőpiac ellensége, de radikálisan átalakítja azt. A kérdés az, hogy ki hogyan alkalmazkodik a változásokhoz – a nyertesek azok lesznek, akik képesek kiaknázni az új technológia adta lehetőségeket.
Címlapkép: Freepik
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.