Tovább romlott a hazai vállalkozások kockázati szerkezete: csökkent a stabil működésű cégek aránya, miközben érdemben nőtt azoknak a vállalkozásoknak a súlya, amelyek pénzügyi helyzete sérülékenyebb.
A kockázatos működésű cégek aránya 2025-ben még 30 százalék körül alakult, 2026-ra azonban 34,2 százalékra emelkedett – derül ki az OPTEN közel 470 ezer aktív cég kockázati minősítésén alapuló elemzéséből.
A teljes cégállományon belül jelenleg mintegy 160 ezer vállalkozás tartozik a kockázatos (C–D) kategóriába, ami a teljes állomány közel 34 százalékát jelenti.
Mit jelent a kockázat az OPTEN értelmezésében?
Az OPTEN kockázati besorolása több tényezőt együttesen vizsgál, többek között a vállalkozások pénzügyi stabilitását, fizetési fegyelmét, működési múltját és az iparági környezetet.
A cégek A–B-AVG-C-D kategóriákba sorolhatók, ahol az „A” a legstabilabb, a „D” pedig a legkockázatosabb működést jelenti.
A besorolás túlmutat az adott vállalkozáson: egy kockázatosabb minősítésű cég nagyobb valószínűséggel jelent fizetési vagy működési kockázatot üzleti partnerei számára is.
Gyorsabban romlik, mint javul
A stabil működésű cégek (A–B-AVG kategória) aránya egy év alatt 70,3 százalékról 65,8 százalékra csökkent.
A változás arra utal, hogy a vállalati stabilitás törékeny: a javulás lassabb és nehezebb folyamat, míg a visszaesés rövidebb idő alatt is bekövetkezhet.
Eltűnik a középmezőny
A legnagyobb átrendeződés a középmezőnyben (AVG kategória) történt.
– 2025: 157 990 cég
– 2026: 134 279 cég
Egy év alatt több mint 23 ezer céggel szűkült ez a kör, miközben a kockázatos kategóriák bővültek. Így egyre kevesebb vállalkozás működik „még elfogadható” stabilitással: a cégek egy része nem tud feljebb lépni, viszont könnyen lecsúszik.
Látványosan nő a legkockázatosabb cégek száma
A kockázatos (C–D) kategóriába tartozó cégek száma egy év alatt több mint 21 ezerrel nőtt, és elérte a 160 ezer körüli szintet.
Különösen a „D” kategóriában figyelhető meg erős növekedés:
– 2025: 32 885 cég
– 2026: 48 463 cég
Ez egyetlen év alatt közel 50 százalékos növekedést jelent.
Ágazati szinten általános a romlás
A kockázati szerkezet romlása szinte minden ágazatban megjelent. Az építőiparban a kockázatosabb cégek aránya 38,5 százalékról 46,1 százalékra nőtt, amit a beruházások visszaesése és a gyenge lakásépítési aktivitás magyaráz. A kereskedelemben 34,9 százalékról 40,8 százalékra emelkedett ez az arány, a visszafogott fogyasztás és az árérzékeny kereslet miatt. Ugyanez a folyamat látható a szállítás, a vendéglátás, valamint az üzleti és informatikai szolgáltatások területén is.
A kisebb cégek a leginkább kitettek, a stabilitás pedig lassan épül
Jól látható, hogy minél kisebb és fiatalabb egy vállalkozás, annál nagyobb a kockázata. A rövidebb működési múlttal és alacsonyabb árbevétellel rendelkező cégek gyorsabban reagálnak a gazdasági környezet romlására, így körükben nő a legkockázatosabb vállalkozások aránya. A nagyobb és régebb óta működő cégek továbbra is stabilabb képet mutatnak, de körükben sem látható érdemi erősödés: a gazdasági nyomás már nemcsak a sérülékenyebb szereplőket, hanem a stabilabb vállalkozások mozgásterét is korlátozza. A stabil működés felépítése továbbra is hosszú folyamat: a legkedvezőbb szint eléréséhez átlagosan közel 2,5 év szükséges, miközben egy visszaesés ennél jóval rövidebb idő alatt is bekövetkezhet.
„Szűkül a stabil középmezőny”
„Tovább szűkül a stabil vállalkozói középmezőny, miközben nő a sérülékenyebb cégek aránya. A piac nem bővül, hanem szelektál, és bár a felminősülés ideje csökkent, a tartós stabilitás felépítése továbbra is hosszú folyamat” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.