A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya Magyarországon az elmúlt 10 évben 30–33 százalék között alakult, jelenleg az uniós átlagtól több mint 10 százalékponttal marad el.
A 2021–2030-as időszak európai uniós stratégiai célkitűzései között kiemelt fontosságú a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Cél, hogy (a tagállamok átlagában) a 25–34 évesek körében ez az arány elérje a 45 százalékot – emlékeztet a KSH „Helyzetkép, 2025 – Nevelés és oktatás” című kiadványa.
A 2015 és 2025 közötti időszakban Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya 30–33 százalék között alakult, jelenleg az uniós átlagtól több mint 10 százalékponttal marad el. 2024-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a nők körében 39, a férfiaknál 26 százalék volt Magyarországon, miközben az uniós átlag a nőknél 50 százalék, a férfiaknál 39 százalék volt.
A 2025-re vonatkozó uniós adatot még nem ismerjük, Magyarországon ebben az évben a vizsgált korcsoportban a nők 38 százaléka tartozott a legmagasabban iskolázottak közé, ami közel 10 százalékponttal haladta meg a férfiak körében mért értéket.
2025-ben Magyarországon a 25–34 évesek közül felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az előző évekhez hasonlóan Budapesten volt a legmagasabb (62 százalék) és Észak-Magyarországon, valamint a Nyugat-Dunántúlon (21 százalék) a legalacsonyabb. Pest vármegyét kivéve (33 százalék), a többi magyarországi régió között továbbra sem volt számottevő különbség (22–26 százalék).
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.