500 ezer forint feletti nyugdíj: 110 ezer honfitársunknak nem álom

2026. 04. 21., 17:05

2026 januárjában 110 233 fő kapott több mint 500 ezer forint nyugdíjat, közel másfélszer ennyien (163 865-en) ugyanakkor kevesebb mint havi 100 ezer forintból kényszerülnek megélni – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

2026 elején Magyarország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. A 2 millió 16 ezer öregségi nyugdíjas mellett 238 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 93 ezren hozzátartozói nyugellátást, 26 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 48 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak főellátásként. Az öregségi nyugdíjasok száma az előző év azonos időszakához képest közel 1 százalékkal emelkedett – olvasható a statisztikai hivatal „Nyugdíjak és egyéb ellátások” című kiadványában.

261 ezer forint volt az átlagnyugdíj

2026. januárban az öregségi nyugdíj átlagos összege 260 993 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – 44 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj átlagos összege a nők esetében 44 ezer forinttal volt több a férfiak ellátásánál. Az életkoron alapuló ellátások átlagos összege 374 868 forinttal kiemelkedett a többi ellátásfajta közül. A megváltozott munkaképességűeknek járó juttatásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 142 673 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 69 532 forintot fizettek ki egy jogosultnak.

2026-ban a 13. havi nyugdíjon túl az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj negyedét is folyósították. A januári emelést, valamint a kiegészítő juttatások időarányos részét is figyelembe véve az öregségi nyugdíj átlaga 288 180 forintra becsülhető. 2026 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők csaknem 60 százalékának 200 ezer forint felett alakult a járandósága. Az öregségi nyugdíjasok esetén ez az arány 63% volt. Ezen nyugdíjasok 29 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 6,3 százalékot tett ki. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők 77 százalékának 200 ezer forint alatt maradt az ellátása.

A saját jogon járó nyugdíjak és ellátások mediánösszege 221 455 forint volt, ezen belül az öregségi nyugdíjé 230 045 forint. Utóbbi az átlagos öregségi nyugdíj 88 százalékának felelt meg. (A medián az az összeg, amennyinél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

A következő táblázat a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők számát nemek és a teljes ellátás 2026. januári összege szerint mutatja. Az első sorból kiderül, hogy 95 882 nő és 67 983 férfi ellátásának összege nem érte el a 100 ezer forintot sem, az utolsó sor szerint 16 981 nő és 32 446 férfi kapott 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó nyugdíjat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 11., 15:05
A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre, emellett a megbecsültség hiánya és a kiszámíthatatlan munkahelyi működés is gyakran okoz problémát nekik. Munkahelyet pedig csak egy nagyobb fizetésemelésért váltanának. Az Y generáció szintén érintett a túlterheltségben, ami összefügghet azzal is, hogy a megbecsültség hiányát körükben érzik a legtöbben – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív generációs kutatásából.
2026-05-09 06:30:14
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének programjai ma már nemcsak érdekképviseletet jelentenek, hanem kézzelfogható, azonnal hasznosítható megoldásokat kínálnak a vállalkozások számára. A szervezet a mobilitás, az energetika és a helyi gazdasági együttműködések terén is új szintre lépett.
2026-05-08 18:00:41
Indul az Exportstratégia workshop a Proactive Management Consulting (PMC), a HEPA és az EEN közös programja. A megszerzett tudás közvetlenül alkalmazható a saját vállalati környezetben is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS