Három olcsón hozzáférhető anyag elegyéből alkottak új mosófolyadékot. Az élelmiszeripar szereplői eltüntethetik vele a növényvédő szereket és növelhetik a szavatossági időt.
Sokszor a legalaposabb vizes öblítés sem elegendő ahhoz, hogy megnyugtatóan eltüntessük a bolti gyümölcsökön lévő növényvédőszer-maradványokat. Bár a hatóságok szigorúan szabályozzák a megengedett határértékeket, a hosszú kitettség és a romlandóság továbbra is komoly kihívást jelent a háztartások és az élelmiszeripar számára.
A British Columbia Egyetem kutatói most kifejlesztettek egy olyan biológiailag lebomló oldatot, amely egyszerre kínál megoldást mindkét problémára.
A tudományos munka hátterében egy hétköznapi, szülői aggodalom áll: a fejlesztést vezető adjunktus, Dr. Tianxi Yang akkor kezdett el alternatív megoldásokon gondolkodni, amikor észrevette, hogy a kisfia rendkívül sok bogyós gyümölcsöt fogyaszt. A kutató célja egy olyan megfizethető és biztonságos összetételű anyag megalkotása volt, amely egyszerre javítja az élelmiszerbiztonságot és a minőséget.
Az új módszerhez olyan egyszerű alapanyagokat használtak, mint a kukoricából vagy burgonyából kinyert keményítő, a vas, valamint a teában és borban is megtalálható csersav.
Ez a kombináció speciális, szivacsszerű szerkezetet alkot, amely képes megkötni és lehúzni a növényvédő szerek molekuláit a gyümölcsök felszínéről. A laboratóriumi tesztek során az oldat a vegyszermaradványok 86–94 százalékát távolította el, amivel messze felülmúlta a tiszta vizes vagy szódabikarbónás mosás hatékonyságát.
A kutatók által kidolgozott eljárás nem áll meg a tisztításnál. A mosás során egy vékony, ehető bevonat képződik a gyümölcsökön, amely úgy funkcionál, mint egy „lélegző második bőr” – fogalmazott Yang az egyetem közleményében. E réteg gátolja az oxidációt és lassítja a párolgást, miközben gátat szab a káros baktériumok szaporodásának is.
A kísérletek látványos eredményeket hoztak: a kezelt szőlő szobahőmérsékleten akár 15 napig is friss és feszes maradt, miközben a kezeletlen szemek ennyi idő alatt teljesen összezsugorodtak. A felszeletelt almák esetében a bevonat két napon át késleltette a barnulást a hűtőben. „A minőségi mutatók, például a savtartalom és az oldható cukrok szintje is magasabb maradt a bevont gyümölcsökben” – mutatott rá a tanulmány vezető szerzője.
Annak ellenére, hogy az oldat vasat is tartalmaz, a kutatók hangsúlyozták, hogy a gyümölcsbe szívódó mennyiség elenyésző, így jóval a napi beviteli határérték alatt marad.
A technológia egyik legnagyobb előnye az ár. Mivel az összetevők olcsók és vízben könnyen oldhatók, a kutatók szerint a kereskedelmi élelmiszerláncok számára is könnyen integrálható.
A tudósok becslései alapján egyetlen alma kezelési költsége körülbelül 10–12 forintra tehető, ami versenyképessé teszi a jelenleg használt egyéb bevonatokkal szemben.
Bár a technológia még további hatósági jóváhagyásokra vár, a kutatócsoport már a nagyüzemi felhasználás finomításán dolgozik. Emellett bíznak abban, hogy a termék otthoni változata is mielőbb a polcokra kerülhet. Dr. Yang szerint ezt úgy kell elképzelni, mint „egy spray-t vagy egy tablettát, amelyet közvetlenül a gyümölcsmosás előtt adhatunk a vízhez”, teljesen megszabadítva a növényvédő szerektől a gyümölcsöket, amelyek így hetekkel tartósabbá is válnak.
A fejlesztők szerint az eljárás nem csupán az egyéni egészséget szolgálja, hanem a globális élelmiszerpazarlás csökkentéséhez is hozzájárulhat a hosszabb eltarthatóság révén.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Giorgio Trovato / Unsplash
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.