Felvették a technológia által diktált tempót a pénzügyi vezetők

2024. 10. 08., 11:08

A hazai pénzügyi vezetők (CFO-k) egyre komfortosabbak az új technológiai megoldásokkal, de komplexebb szabályozói megfelelésekkel és folyamatos költségcsökkentési nyomással kell szembenézniük. Arra számítanak, hogy az automatizáció és a digitalizáció térnyerése alapvetően alakítja át a szerepüket – derül ki a PwC 6. alkalommal elkészített Pénzügyi Vezetői Felméréséből.

A felmérés egyik legfőbb megállapítása, hogy a CFO-k folyamatosan bővülő szerepkör mellett növekvő elvárásokat tapasztalnak, és azt vizsgálják, hogy miként tudnak a vállalaton belüli érdekeltek számára értéket nyújtani. Leginkább a változás- és projektmenedzsmenttel, valamint az informatikával kapcsolatos képességeket hiányolják csapatukból. Jó hír ugyanakkor, hogy egyre több vezető nyitott a technológiai innovációk iránt, ami jelentős változásokat hozhat a vállalatok működésében. Egyértelmű a bizalom növekedése: míg 2023-ban 54 százalék, addig idén már a válaszadók 66 százaléka szerint fogja nagyban befolyásolni a mesterséges intelligencia a vállalati folyamatokat az elkövetkező három évben. Szintén bíztató, hogy a technológiai újításokat magabiztosan használó CFO-k aránya két év alatt 44 százalékról 69 százalékra nőtt.

Automatizáció és költségcsökkentés

A CFO-k 37 százaléka azt várja, hogy a számviteli pozíciók száma csökkenni fog, ami 5 százalékos növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest. Ezt elsősorban az automatizáció (91 százalék) és a költségcsökkentés (60 százalék) indokolja. A válaszadók 62 százaléka említette, hogy az elmúlt évben kifejezetten a költségek csökkentését célzó programot hajtottak végre, amelyben az automatizáció is szerepet kapott. A pénzügyi csapatok jövőbeli átalakulásával kapcsolatban továbbra is jelentős bővítést várnak bizonyos szakterületeken: a magyar CFO-k 45 százaléka BI-szakértőkkel (2023-ban 41 százalék volt ez az arány), 25 százalék25 százalék a kontrolling, illetve kockázatkezelési szakemberekkel szeretné bővíteni csapatát. Mindezt a csoportszintű felvásárlások és technológiai beruházások is támogattak az elmúlt időszakban, és jelzik az adatvezérelt döntéshozás iránti növekvő igényt.

Optimisták, de meggyűlik a bajuk a túlszabályozottsággal

Idén egy kivételével valamennyi kockázati kategóriát alacsonyabbra értékeltek a pénzügyi vezetők az elmúlt 3 évhez képest. Ez a magabiztosság egyedül a túlszabályozottság esetén hiányzik, mivel ezt továbbra is a 64 százalékuk jelölte meg kockázatként (ez az arány 2023-ban még 58 százalék volt), és így ez a felmérés történetében először felkerült a három legtöbbet említett kockázat közé - a bizonytalan gazdasági környezet (73 százalék) és a szervezet lassú reagálási képessége (63 százalék) mellé. A megfelelő szakembergárda rendelkezésre állásából adódó kockázat értékelése két év alatt 81 százalékról 61 százalékra csökkent. Érdemes megemlíteni, hogy habár a CFO-k 74 százaléka vár jelentős kihívást az informatikai rendszerek változásából adódóan, de azok nem megfelelőségét jelenleg csak 48 százalékuk látja kockázatnak.

Nem-pénzügyi beszámolás – Még ez is…

A nem-pénzügyi beszámolók (fenntarthatósági jelentés, ESG-beszámoló készítése) a válaszadók 56 százaléka szerint jelentős új feladatokat és kihívásokat jelent a pénzügyi területek számára a következő évben. Az ezekkel kapcsolatos elvárások és szabályozások egyre komplexebbé, és a vállalatvezetés egyik központi elemévé válnak (a 2022-es 46 százalékos arány jelzi a nem-pénzügyi jelentések iránti figyelem növekedését). 

„Ugyanakkor a pénzügyi vezetők mindössze 31 százaléka elégedett azzal, hogy a többi felsővezető milyen mértékben látja a pénzügyi területben rejlő lehetőségeket, illetve az általa előállított értéket, így továbbra is jelentős energiát kell fektetni a velük történő egyeztetésekbe” – hívta fel a figyelmet Balogh Roland, a PwC tőkepiaci és számviteli tanácsadásért felelős igazgatója, a felmérés vezetője.

A mesterséges intelligencia hatékonyságnövelő potenciálját ki kell használni

A válaszadók 27 százaléka már használ mesterséges intelligenciát a mindennapi működésben, ami jelentős növekedés a 2023-as 9 százalékos arányhoz képest. Továbbá, több mint harmaduk (36 százalék) tervez jelentős befektetést az ERP-rendszerek fejlesztésébe vagy cseréjébe (2023-ban 29 százalék volt ez az arány), valamint az automatizációra is komoly figyelmet fordítanak.

„A tervezési, előrejelzési feladatok kapcsán megfigyelhető egy új jelenség, a speciális szoftverek terjedése, bár a többség még mindig az Excelt használja. Egyértelműen az látszik, hogy a cégeknek személyre szabható, rugalmas megoldások kellenek, amelyekkel innovatív, hatékony és költségtakarékos végeredményt tudnak produkálni” – emelte ki Balogh Roland.

A CFO-k továbbra is arra számítanak, hogy a jövőben a feladatok egyre inkább az adatfeldolgozás és riporting feladatoktól a döntéstámogató szerepek felé tolódnak el. A mesterséges intelligencia ezen a területen is kulcsszerepet játszhat, hiszen a válaszadók 65 százaléka úgy véli, hogy az MI jelentős mértékben növeli majd beosztottjaik hatékonyságát (de a saját munkaidő hatékonyságukat illetően csak 56 százalék vár növekedést, viszont a vezérigazgatók 79 százalék, míg 48 százalékuk szerint a technológia csökkentheti a munkaerő-szükségletet.

„A ma pénzügyi vezetője nagyon büszke a csapatára, illetve azokra az innovatív megoldásokra, amelyeket az elmúlt években fejlesztettek ki úgy, hogy közben éppen az ERP-rendszer jelentős változásának számviteli és pénzügyi vetületeit is menedzselni kellett. Ezek az új ötletek és automatizációk tették a cég számára lehetővé, hogy a pénzügyi terület költségei a növekvő feladatok ellenére szinten maradjanak” – hangsúlyozta Balogh Roland.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.
2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS