Egy friss felmérés szerint a gyártóipar vállalatai közül egyre többen ismerik fel az AI jelentőségét, és tervezik, hogy jelentős összegeket fordítanak erre a technológiára a közeljövőben.
A mesterséges intelligencia iparban tapasztalható térnyerése már nem csak futurisztikus álom, hanem valóság, ami világszerte gyors ütemben alakítja át a gyártási folyamatokat. A Forbesban közölt felmérés, amelyet a dániai Universal Robots A/S (UR) készített, közel 1200 észak-amerikai és európai gyártó megkérdezésével készült, és azt mutatja, hogy a válaszadók több mint fele máris alkalmazza az AI-t és a gépi tanulást a termelési folyamataiban.
„Bár az elmúlt két évben vált igazán központi témává, az AI és a gépi tanulás ma már elengedhetetlen mozgatórugója az innovációnak és a hatékonyságnak a gyártásban” – mondta Anders Billesø Beck, a kutatást végző UR stratégiai és innovációs alelnöke.
A felmérés rávilágít arra, hogy 2025-ig a gyártók 48 százaléka további beruházásokat tervez gépi tanulási és AI-technológiákba, ami jól jelzi, hogy ezek a technológiák kulcsszerepet játszanak a gyártás jövőjében. A felmérés 99 százalékos megbízhatósággal gyűjtött adatokat hét európai és észak-amerikai ország gyártóitól, akik 569 nagyvállalatot, illetve 278 kis- és középvállalkozást képviseltek. A résztvevők különböző iparágakból érkeztek, beleértve a gyártást, az egészségügyet, az élelmiszer- és italgyártást, valamint az autóipart.
Az UR úgy gondolja, hogy az AI és a gépi tanulás nemcsak a jelenlegi működés szempontjából, hanem a jövőbeli beruházások szempontjából is kritikus technológia. A vállalat előrejelzései szerint az AI-alapú robotrendszerek egyre inkább elterjednek az iparágakban, és ez jelentős hatással lesz a gyártási folyamatokra.
A digitalizáció fontossága is folyamatosan növekszik – mutattak rá: a válaszadók 47 százaléka jelenleg is használ olyan technológiákat, mint az Internet of Things, a felhőalapú számítástechnika, vagy a digitális iker. Ezek az eszközök segíthetnek a gyártóknak optimalizálni a működést, csökkenteni a leállási időket és költségeket megtakarítani a szimulációk, illetve a prediktív karbantartás révén.
A digitalizáció emellett lehetőséget biztosít a gyártóknak arra, hogy rugalmasabb termelési modellekre váltsanak, amelyek jobban megfelelnek a piaci igényeknek. Az új technológiák alkalmazásának legfontosabb okai között a válaszadók több mint 50 százaléka említette a termékminőség javítását, a termelékenység növelését és a pontosság fokozását – vagyis az ipar elkötelezett a robotika és az AI iránt, hogy növelje a teljesítményét és a versenyképességét.
Ezenkívül a felmérés rámutatott, hogy a gyártók 30 százaléka már használja a technológiát a munkakörülmények javítására, míg 26 százalékukat a fenntarthatósági célok motiválja. Bár a beruházások megtérülése továbbra is az elsődleges szempont a gyártók 32 százaléka számára, egyéb tényezők, mint a használhatóság, a belső szakértelem, a biztonság és az esetleges zavarok is jelentős szerepet kapnak (20%).
Az automatizálás és az AI térnyerésével a gyártók egyre inkább előtérbe helyezik az egyszerű használhatóságot, mint kulcsfontosságú tényezőt a technológiai beruházások során. A válaszadók 47 százaléka szerint a legfontosabb szempont az, hogy a technológiákat könnyen lehessen integrálni és működtetni. Ezt a szempontot szorosan követte a megbízhatóság, a modularitás, a fenntarthatóság, a gyors bevezetés és a prediktív karbantartás.
Ahogy az iparág egyre inkább az automatizálás és az AI felé mozdul, világossá válik, hogy ezek a technológiák nemcsak a hatékonyságot és a versenyképességet javítják, hanem hozzájárulnak a fenntarthatóbb és rugalmasabb termelési modellek kialakításához is. A UR felmérése egyértelműen jelzi, hogy a gyártók számára az AI nem csupán egy jövőbeli lehetőség, hanem egy elengedhetetlen eszköz, ami alapjaiban formálja át az iparágat.
Főoldali kép: Freepik
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.