Ez az új mágnesvasút újraéleszti a Hyperloop-álmot – Sokkal olcsóbb, mint a korábbi vízió

Ez az új mágnesvasút újraéleszti a Hyperloop-álmot – Sokkal olcsóbb, mint a korábbi vízió
Gábor János  |  2025. 03. 21., 11:50

Azzal, hogy az amerikai Hyperloop projekt korábban kútba esett, úgy tűnt, a szupergyors vasúti közlekedés anyagi és technikai okok miatt megvalósíthatatlan. Erre cáfol rá a most bemutatott kínai mágnesvasút.

Kína jelentős előrelépést ért el a vákuumcsöves mágnesvasút fejlesztésében: olyan mérnöki kihívásokra találtak megoldást, amelyek miatt Elon Musk Hyperloop-projektje anno megrekedt. A China Railway Engineering Consulting Group (CREC) szerint a fejlesztések 60 százalékkal csökkenthetik az építési költségeket, így már messze nem megvalósíthatatlan a koncepció.

Mint ismert, Elon Musk 2013-ban mutatta be a Hyperloop ötletét, amely vákuumcsövekben, akár 1000 km/h-s sebességgel szállítaná az utasokat. Bár Musk áttörést ért el az elektromos autók és az újrahasználható rakéták terén, a Hyperloop koncepciója mérnöki és pénzügyi akadályokba ütközött. A légmentes tömítések, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások és a nagy sebességű mágneses lebegtetés integrálása a közlekedési infrastruktúrába megoldhatatlannak tűnő problémákat jelentett.

Kína áttörést ért el a vákuumcsöves mágnesvasút építésében

A kínai mérnökök kétkilométeres tesztpályát építettek a Sanhszi tartományban található Jangkao megyében, hogy élesben vizsgálhassák a vákuumcsöves mágnesvasút technológiáját. A CREC-nél dolgozó Hszu Sengcsiao vezető mérnök csapata fejlesztett egy acél-beton csőstruktúrát, amelyet epoxigyantával bevont acélbetétekkel és hullámos acél tágulási illesztékekkel zártak le. Az új szerkezeti kialakítás ötvözi az acél húzószilárdságát és a beton nyomószilárdságát, így biztosítva légmentességet még szélsőséges körülmények között is.

A Musk-féle Hyperloop nagy acélcsövekkel operált, amelyek viszont hajlamosak a szivárgásra és nagy sebességnél extrém légellenállást generálnak. A CREC ezzel szemben olyan megoldásokat dolgozott ki, amelyek több mint egyharmaddal csökkentik az energiafelhasználást.

A kulcsfontosságú fejlesztések egyike az alacsony széntartalmú acélrácsok alkalmazása, amivel csökkentik az örvényáramokat, különösen 1000 km/h-s sebesség felett. Az új vákuumcső szerkezetileg elég erős a közel hangsebességű haladáshoz, anélkül, hogy jelentkeznének a Musk csapatai által tapasztalt hő- és nyomásproblémák.

Innovatív mérnöki megoldásokkal támad fel a Hyperloop

Mivel a hagyományos acélbetétek deformálódhatnak vagy megrepedhetnek a majdnem vákuum körülmények között, a normál beton pedig széthullhat, ha a belső légnyomás nulla közelébe ér, a fejlesztés során új anyagokra volt szükség. A kínai mérnökök bazalt-szálas betont, üvegszálas erősítést és előzetes vákuumkezelést alkalmaztak a korábban tapasztalt problémák kiküszöbölésére.

Hszu csapata először tavaly nyáron tesztelte sikeresen a lebegő járművet, amely részleges vákuumban haladt végig a mágnesvasútpályán. A stabilitást lézeres érzékelők és mesterséges intelligencia által vezérelt mágneses csillapítók biztosították, miközben az elosztott vákuumszivattyúk fenntartották a megfelelő nyomást. A biztonság érdekében vészlégzsilipet és nyomásálló utaskabinokat is beépítettek.

A South China Monring Post szerint a CREC mára eljutott addig, hogy készen áll a rendszer bővítésére, miközben az előregyártott csőszegmensek akár 60 százalékkal csökkenthetik a költségeket a hagyományos acélcsöves szerkezethez képest. Ez megkönnyítheti a további fejlesztéseket, igaz, a hosszú távú hőtágulás és a gyors vészhelyzeti megoldások kérdéseit még vizsgálják.

A korábbi hírek szerint a mágnesvasút kereskedelmi alkalmazása a költségek jelentős csökkentése mellett is komoly befektetést, akár több százmilliárd jüant igényelhet. Ez állítólag nem tartja vissza a kínai államot attól, hogy a 2030-as évekre már kiterjedt hálózatot hozzon létre belőle és összekösse vele a nagy iparvárosait.

A címlapkép illusztráció. Forrás: EuroTube Foundation

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS