Profession.hu: A munkavállalók 53 százaléka kapott béremelést tavaly

2025. 03. 17., 11:35

A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

Az állásportál legfrissebb, munkavállalók körében végzett felméréséből kiderül, hogy a tavalyi béremelések a leggyakrabban (38 százalék) havi nettó 20–50 ezer forint közötti összeget jelentettek. A válaszadók 27 százaléka 20 ezer forintnál kisebb, míg 10 százalékuk 50 és 100 ezer forint közötti növekedést realizálhatott. Ugyanilyen arányban (10 százalék) voltak azok is, akik ezt meghaladó emelést kaptak. Az előző évekhez hasonlóan 2024-ben is leggyakrabban a külföldi tulajdonú vállalatok alkalmazottai (69 százalék) részesültek fizetésemelésben.

Milyen formában emeltek?

2023-hoz képest (61 százalék) a következő évben kisebb arányban történtek bérfejlesztések (53 százalék), helyette viszont annál gyakrabban emeltek a cégek rendszeres juttatásokon és éltek az egyösszegű kiegészítésekkel. Előbbinek 8-ról 12 százalékra, utóbbinak 14-ről 23 százalékra emelkedett a gyakorisága tavaly az azt megelőző évhez képest.

Az idei évre vonatkozóan több a bizakodó munkavállaló, magasabb arányban számítanak emelésre: 48 százalékuk számít fizetések növelésére, 14 százalékuk egyszeri kiegészítésre, 7 százalékuk pedig rendszeres juttatási csomagjának gyarapodására. A dolgozók 19 százaléka nem vár növekedést idén. A béremeléssel számolók 29 százaléka legfeljebb havi 20 ezer forintos, 37 százaléka 20 és 50 ezer forint közötti összeget remél, a többiek ennél jelentősebb változással kalkulálnak.

Reménykedő munkavállalók

Bár idén többen számítanak valamilyen emelésre, mint az elmúlt két évben, annak mértékével viszont sokak – saját várakozásaik szerint – nem lesznek elégedettek. „A tavalyi bérfejlesztési hullám után, idén a munkavállalók nagyobb arányban várnak további béremelést: míg tavaly a válaszadók 74, idén már 81 százaléka számol béremeléssel 2025-re vonatkozóan. A cégek részéről viszont valamivel óvatosabb hozzáállás figyelhető meg ezen a téren, 60 százalékuk tervez bérfejlesztést. A várható összeggel kapcsolatban a dolgozók azonban kevésbé bizakodóak: a bérük növekedésével tervezők 64 százaléka úgy véli, hogy az nem lesz kielégítő számára, tavaly még csak a válaszadók fele számolt így – mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 16:25:00
2025. január 1-jével hatályba léptek a mezőgazdasági termékpiacokon tevékenykedő termelők pozíciójának erősítését célzó új jogszabályok. Ezt elsősorban a termelői és szakmaközi szervezetek szerepének megerősítésével, valamint a fizetési határidők szigorúbb szabályozásával kívánja elérni a jogalkotó. Az új rendelkezések jelentős hatást gyakorolnak a kistermelőkre és a nagyobb piaci szereplőkre is. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS