2025. január 1-jével hatályba léptek a mezőgazdasági termékpiacokon tevékenykedő termelők pozíciójának erősítését célzó új jogszabályok. Ezt elsősorban a termelői és szakmaközi szervezetek szerepének megerősítésével, valamint a fizetési határidők szigorúbb szabályozásával kívánja elérni a jogalkotó. Az új rendelkezések jelentős hatást gyakorolnak a kistermelőkre és a nagyobb piaci szereplőkre is. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
A módosított szabályozás egyik legfontosabb pontja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek ellenértékének kifizetési határidejét a következőképpen határozza meg:
– Egyszeri teljesítés esetén: a termékek ellenértékét az áru átvételétől számított legfeljebb 30 napon belül kell kifizetni, feltéve, hogy a helyesen kiállított számlát 15 napon belül benyújtják. Ha ez később történik, akkor a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell rendezni a kifizetést.
– Folyamatos teljesítés esetén: amennyiben a felek folyamatos teljesítésben állapodnak meg, a fizetési határidő a teljesítési tárgyhónapot követő 30. nap. Ilyen esetben azonban a vevő köteles a tárgyhónapot követő 5. napig a teljesítés legalább 30 százalékának megfelelő összeget megfizetni az eladó részére.
A jogalkotó szándéka egyértelmű: az új számlázási rend elsősorban a kistermelőket kívánja megvédeni a nagyobb felvásárlókkal szemben. Korábban sok esetben előfordult, hogy a nagyobb feldolgozók és forgalmazók hosszú fizetési határidőket szabtak meg, kiszolgáltatott helyzetbe hozva ezzel a kisebb termelőket. Mivel az új jogszabály kötelező határidőket szab meg, csökkenni fog a késedelmes fizetések kockázata, valamint az indokolatlanul hosszú fizetési határidők alkalmazása a szektorban.
Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a törvény „méretsemleges”, azaz annak hatálya alá minden mezőgazdasági szereplő bekerült — válogatás nélkül. Vagyis az új szabályozás nem csupán a nagyvállalat-kistermelő viszonylatban hoz változást, hanem két nagyobb piaci szereplő között, de akár kisvállalat-nagytermelő viszonylatában is.
A törvény egyetlen eltérési lehetőséget határoz meg, amely lehetővé teheti a hosszabb határidőket: ha a szerződő felek (1) az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott és (2) a miniszter által jóváhagyott mintaszerződés szerint állapodnak meg. Ebben az esetben eltérhetnek a fizetési határidőktől is. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egyrészt nem minden ágazatban van ilyen mintaszerződés, másrészt közel sem biztos, hogy a mintaszerződés egyéb szabályai kedvezőek a szerződő felek viszonyára.
Folyamatos teljesítés, azaz időszakos elszámolás esetén az Áfa törvény rendelkezései bizonyos esetekben (elsősorban az időszakot követő elszámoláskor) teljesítési pontot rendelnek a fizetési határidőhöz, amely tekintetében az új szakágazati szabályozás értelmében a mezőgazdasági szereplők a fentiekben meghatározott dátum(ok)hoz kötöttek. Azon túlmenően, hogy az érintett szereplőknek ehhez kell igazítaniuk az időszakos elszámolás esetében a fizetési határidőt, ez egyebekben azzal is járhat, hogy megváltozik a korábban már „megszokott” teljesítési időpont is. Ezen túlmenően számos gyakorlati kérdés merülhet fel, így többek között, hogy a tárgyhónapot követő 5. nap is fizetési határidőnek minősül-e áfa szempontból. Illetve kérdéses, hogy a naptári hónapokon átívelő időszakok esetén, hogy mit kell „tárgyhónapnak” tekinteni a termékpiaci törvény alapján. Így amellett, hogy a jogszabály-módosítás általános esetekben vezeti az áfa szempontú teljesítést, más speciális esetekben bizonytalanságot eredményezhet az áfakezelésben.
A törvényi fizetési határidők kógensek, azokat megkerülni nem lehet: ha a felek a szerződéseikben ezeknél a határidőknél hosszabb fizetési időt állapítanak meg, az a szerződéses kitétel érvénytelen lesz. Fontos tudni, hogy ilyen esetekben a törvény szabályai automatikusan a szerződések részévé válnak.
Továbbá, ha a vevő nem fizet időben:
– Késedelmi kamatot kell fizetnie, amely legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeg.
– Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv ágazatfelügyeleti bírságot szabhat ki, amely a meg nem fizetett ellenérték 10 százaléka, de legalább egymillió forint.
– Ha pedig a vevő a bírságot nem fizeti meg, azt akár a tagoktól vagy a vezető tisztségviselőktől is be lehet majd hajtani.
Az új szabályozás célja a kistermelők védelme a mezőgazdasági piacokon, de annak hatásai minden szereplőt érintenek. Az automatikusan beépülő törvényi szabályok és a szigorú bírságok miatt a piaci szereplőknek érdemes alaposan átnézniük meglévő szerződéseiket, és felkészülniük a változásokra (áfa szempontból is), mivel a törvény a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.
A következő hónapokban kulcsfontosságú lesz, hogy minden érintett naprakész legyen a szabályozás részleteit illetően — hiszen a jogszabályok figyelmen kívül hagyása akár jelentős anyagi terhet is róhat a vállalkozásokra.
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.