2025. január 1-jével hatályba léptek a mezőgazdasági termékpiacokon tevékenykedő termelők pozíciójának erősítését célzó új jogszabályok. Ezt elsősorban a termelői és szakmaközi szervezetek szerepének megerősítésével, valamint a fizetési határidők szigorúbb szabályozásával kívánja elérni a jogalkotó. Az új rendelkezések jelentős hatást gyakorolnak a kistermelőkre és a nagyobb piaci szereplőkre is. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
A módosított szabályozás egyik legfontosabb pontja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek ellenértékének kifizetési határidejét a következőképpen határozza meg:
– Egyszeri teljesítés esetén: a termékek ellenértékét az áru átvételétől számított legfeljebb 30 napon belül kell kifizetni, feltéve, hogy a helyesen kiállított számlát 15 napon belül benyújtják. Ha ez később történik, akkor a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell rendezni a kifizetést.
– Folyamatos teljesítés esetén: amennyiben a felek folyamatos teljesítésben állapodnak meg, a fizetési határidő a teljesítési tárgyhónapot követő 30. nap. Ilyen esetben azonban a vevő köteles a tárgyhónapot követő 5. napig a teljesítés legalább 30 százalékának megfelelő összeget megfizetni az eladó részére.
A jogalkotó szándéka egyértelmű: az új számlázási rend elsősorban a kistermelőket kívánja megvédeni a nagyobb felvásárlókkal szemben. Korábban sok esetben előfordult, hogy a nagyobb feldolgozók és forgalmazók hosszú fizetési határidőket szabtak meg, kiszolgáltatott helyzetbe hozva ezzel a kisebb termelőket. Mivel az új jogszabály kötelező határidőket szab meg, csökkenni fog a késedelmes fizetések kockázata, valamint az indokolatlanul hosszú fizetési határidők alkalmazása a szektorban.
Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a törvény „méretsemleges”, azaz annak hatálya alá minden mezőgazdasági szereplő bekerült — válogatás nélkül. Vagyis az új szabályozás nem csupán a nagyvállalat-kistermelő viszonylatban hoz változást, hanem két nagyobb piaci szereplő között, de akár kisvállalat-nagytermelő viszonylatában is.
A törvény egyetlen eltérési lehetőséget határoz meg, amely lehetővé teheti a hosszabb határidőket: ha a szerződő felek (1) az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott és (2) a miniszter által jóváhagyott mintaszerződés szerint állapodnak meg. Ebben az esetben eltérhetnek a fizetési határidőktől is. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egyrészt nem minden ágazatban van ilyen mintaszerződés, másrészt közel sem biztos, hogy a mintaszerződés egyéb szabályai kedvezőek a szerződő felek viszonyára.
Folyamatos teljesítés, azaz időszakos elszámolás esetén az Áfa törvény rendelkezései bizonyos esetekben (elsősorban az időszakot követő elszámoláskor) teljesítési pontot rendelnek a fizetési határidőhöz, amely tekintetében az új szakágazati szabályozás értelmében a mezőgazdasági szereplők a fentiekben meghatározott dátum(ok)hoz kötöttek. Azon túlmenően, hogy az érintett szereplőknek ehhez kell igazítaniuk az időszakos elszámolás esetében a fizetési határidőt, ez egyebekben azzal is járhat, hogy megváltozik a korábban már „megszokott” teljesítési időpont is. Ezen túlmenően számos gyakorlati kérdés merülhet fel, így többek között, hogy a tárgyhónapot követő 5. nap is fizetési határidőnek minősül-e áfa szempontból. Illetve kérdéses, hogy a naptári hónapokon átívelő időszakok esetén, hogy mit kell „tárgyhónapnak” tekinteni a termékpiaci törvény alapján. Így amellett, hogy a jogszabály-módosítás általános esetekben vezeti az áfa szempontú teljesítést, más speciális esetekben bizonytalanságot eredményezhet az áfakezelésben.
A törvényi fizetési határidők kógensek, azokat megkerülni nem lehet: ha a felek a szerződéseikben ezeknél a határidőknél hosszabb fizetési időt állapítanak meg, az a szerződéses kitétel érvénytelen lesz. Fontos tudni, hogy ilyen esetekben a törvény szabályai automatikusan a szerződések részévé válnak.
Továbbá, ha a vevő nem fizet időben:
– Késedelmi kamatot kell fizetnie, amely legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeg.
– Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv ágazatfelügyeleti bírságot szabhat ki, amely a meg nem fizetett ellenérték 10 százaléka, de legalább egymillió forint.
– Ha pedig a vevő a bírságot nem fizeti meg, azt akár a tagoktól vagy a vezető tisztségviselőktől is be lehet majd hajtani.
Az új szabályozás célja a kistermelők védelme a mezőgazdasági piacokon, de annak hatásai minden szereplőt érintenek. Az automatikusan beépülő törvényi szabályok és a szigorú bírságok miatt a piaci szereplőknek érdemes alaposan átnézniük meglévő szerződéseiket, és felkészülniük a változásokra (áfa szempontból is), mivel a törvény a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.
A következő hónapokban kulcsfontosságú lesz, hogy minden érintett naprakész legyen a szabályozás részleteit illetően — hiszen a jogszabályok figyelmen kívül hagyása akár jelentős anyagi terhet is róhat a vállalkozásokra.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.