Stagnáltak a bérleti díjak februárban

2025. 03. 12., 10:20

Februárban országos átlagban minimális mértékben emelkedtek, Budapesten pedig csökkentek januárhoz képest a bérleti díjak, miközben a kínálat éves összevetésben 26 százalékkal bővült, és március közepén már 17,8 ezer kiadó lakásból válogathatnak a bérlők – derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.

Februárban országos átlagban csupán 0,2 százalékkal nőttek a bérleti díjak januárhoz képest, Budapesten pedig 0,4 százalékos csökkenés következett be egy hónap alatt. Ezzel szemben januárban még országosan és a fővárosban is 2–2 százalékos volt az előző hónaphoz mért drágulás. Az inflációval korrigált országos és budapesti reállakbérindexek 0,5–1,1 százalékkal csökkentek havi szinten, ami a keresetek növekedése miatt azt is jelenti, hogy a fizetések kisebb részét kell albérletre költenie a bérlőknek.

Középtávon is fékeződhet a bérleti díjak emelkedése

„A szerény mértékű budapesti bérletidíj-csökkenés elsősorban a drágább budai kerületeknek köszönhető, ugyanis az olcsóbb lokációknak számító pesti külső kerületekben tovább emelkedtek a bérleti díjak. Az, hogy a bérleti díjak tulajdonképpen változatlanok maradtak, a fővárosban pedig mérséklődtek, a kínálat számottevő bővülésének is köszönhető. Ráadásul, mivel a lakáspiac eladói oldalán egyre aktívabbak a befektetők, ezért ez előrevetíti az albérletkínálat további bővülését, ami fékezőleg hathat a bérleti díjak emelkedésére középtávon is” – értékelte a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakértő hozzátette, hogy a februári stagnálás az albérletárakban azért is jelzésértékű, mert ez a főiskolai-egyetemi keresztféléves képzések indulása miatt viszonylag intenzív időszaknak számít a kereslet szempontjából. „Az elmúlt 10 évben szinte minden februárban 1–2 százalékos drágulás történt az albérletpiacon januárhoz képest, idén viszont csak stagnáltak a bérleti díjak.”

Hogyan indult a március?

Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosban kiadásra kínált lakóingatlanok átlagos bérleti díja március elején 250 ezer forintot tett ki, ami megegyezik az egy évvel korábbival. A bérlőjelöltek a fővárosban majdnem 11 ezer lakásból választhatnak, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi kínálatot. A XIII. kerületben található a legtöbb kiadó lakás, közel 1500 ingatlan vár bérlőre, ami 50 százalékos növekedést jelent a tavaly március elején látott kínálathoz képest. A kerületben az átlagos bérleti díj pedig a 250 ezres szinten maradt.

A legerősebb albérletpiaccal rendelkező vármegyeszékhelyek közül Debrecenben 116 százalékkal nőtt a kínálat egy év leforgása alatt. Az erős kereslet miatt azonban az átlagos bérleti díjak 15 százalékkal 230 ezer forintra nőttek.

Szegeden a kínálat 8 százalékos bővülését a bérleti díjak 16 százalékos emelkedése kísérte, így március elején 160 ezer forintnál járt az átlagos lakbér. A győri albérletpiacon 31 százalékkal több kiadó lakás jelent meg a piacon, a bérleti díj 190 ezer forint jelenleg, ami visszafogott, 6 százalékos drágulást takar.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS