Lendületben a nyugdíj- és az életbiztosítási piac

Lendületben a nyugdíj- és az életbiztosítási piac
2025. 03. 03., 20:20

A magyar biztosítási piac díjbevétele a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagjainak jelentései alapján 2024-ben, korrigált díj alapon, az előző évhez képest 12,5 százalékkal növekedett. Az élet-terület korrigált díjbevétele 15,1 százalékkal, a nem-élet területé 11,2 százalékkal emelkedett.

„A biztosítási szektor társaságai felelősen dolgoznak a magyar társadalom érdekében, amire méltán büszkék lehetnek. Az Etikus 2.0 európai uniós életbiztosítási szabályozás átültetésével meggyőződésem szerint a magyarországi biztosítási szektor az egyik legszabályozottabb és legátláthatóbb ágazata lesz a magyar nemzetgazdaságnak. Bízunk benne, hogy 2026-ban az extraprofit adót ténylegesen kivezeti a gazdasági kormányzat” – mondta évértékelő sajtótájékoztatóján Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MAVISZ) elnöke.

2024-ben a MABISZ tagjainak teljes díjbevétele elérte az 1777 milliárd forintot. Ez az összeg 12,4 százalékkal magasabb az előző évinél, azonban reálértéken nagyságrendileg a 2018-as értéknek felel meg. A hazai biztosítók által kezelt szerződések megközelítik a 14 millió darabot, amely mutató közel 400 ezer darabbal több, mint 2023-ban volt. A növekedés motorját a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, a nyugdíj- és a felelősségbiztosítás adta. A CASCO biztosítások szerződésállománya sajnálatos módon továbbra is csökken, ami összefüggésben van az adózási előírásokkal és azzal, hogy a hazai gépjármű állomány átlag életkora 2024-ben 16,1 év volt – magyarázta a MABISZ elnöke.

Tavaly a nem-élet üzletág díjbevételei 11,2 százalékkal, 1077 milliárd forintra gyarapodtak, az élet-területen a díjbevételek 14,4 százalékkal, 700 milliárd forintra emelkedtek. 2024-ben a nyugdíjbiztosítások díjbevétele 15,3 százalékkal tudott bővülni, ez 523 ezer biztosítási szerződést jelent, 30 ezer szerződéssel többet, mint egy évvel korábban. A kockázati biztosítások száma 4,9 százalékkal, a unit-linked mennyisége 0,4 százalékkal növekedett, ugyanakkor a vegyes életbiztosítások száma 11,6 százalékkal csökkent. A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 14 százalékkal nőtt, továbbá a KGFB szerződésekből is 13,6 százalékkal több díj folyt be 2024-ben –.

Bár a MABISZ elnöke szerint az életbiztosítások terén nem szerencsés a „kárráfordítás” megfogalmazás, de az elfogadott szakmai megfogalmazás szerint a szektor összességében 9,6 százalékkal több kárkifizetést valósított meg, mint az előző évben. Az élet-területen 3,9 százalékos, míg a nem-élet területen 16,1 százalékos volt a növekedés.

Ami a lakásbiztosítási piacon a tavalyi kampány során a tagok adatai alapján a szerződések darabszáma gyakorlatilag nem változott (1152 darabbal csökkent), az állománydíj és az átlagdíj viszont láthatóan emelkedett.

A Magyar Biztosítók Szövetsége kiemelten fontosnak tartja, hogy a márciusi kampány során minden ügyfél, aki lemondja a lakásbiztosítását, mindenképpen kössön új biztosítást, és ne maradjon fedezet nélkül – hangsúlyozta az elnök. Biztosító választásnál pedig azt javasolja a szövetség, hogy az ár mellett a szolgáltatások tartalmát is vizsgálják felül az ügyfelek. A szövetség az idei lakáskampányban külön felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy az új technológiák beépítésénél, illetve adott esetben az alapterület növelésénél ezeket az új kockázatokat is megfelelő fedezettel biztosítsák az ingatlantulajdonosok. Fontos az ingatlanpiac áremelkedését is figyelembe venni a szerződések aktualizálásánál.

A MABISZ elnöke felhívta a figyelmet a kivitelezői felelősség biztosításra, ami mintegy 108 000 darab építőipari kivitelező vállalkozást érint jelenleg is. Minden hazai építőipari tevékenységet vagy tervezést végző vállalkozásnak és egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. A MABISZ felmérése szerint a tagbiztosítók által rögzített biztosítások mennyisége alapján, már jelenleg közel 100 százalékos lefedettséget értek el ezen a területen is, köszönhetően többek között a biztosítók szakemberei és a biztosításközvetítők munkatársai erőfeszítéseinek.

2024-ben a magyar biztosítási szektor 240 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe biztosítási és extraprofitadó formájában, ez a díjbevételük 13,52 százaléka, és 27 milliárd forinttal több, mint a szektor által 2023-ban befizetett adó összege volt. Erdős Mihály szerint a MABISZ örömmel nyugtázta, hogy a szövetség javaslatait elfogadva, a kormányzat döntésének megfelelően a bankszektorhoz hasonló, de arányaiban nagyobb leírás szerint csökkenthető 2025-ben az extraprofit adó. (Állampapír vásárlás esetén pedig az állampapír-vásárlás 30 százalékával.) Az életbiztosítások esetén 100 százalékig, a nem-élet biztosításnál viszont 40 százalékig csökkenthető ez az összeg. A Magyar Biztosítók Szövetségének előrejelzései szerint a szektor várható idei évi biztosítási adóból és extraprofitadóból származó adóterhe az idén érvényes állampapír-vásárlási lehetőséget kihasználva kb. 216 milliárd forint lesz, ez a szektor várható díjbevételének 11 százaléka.

A MABISZ proaktívan készül a július elsején részlegesen életbe lépő Etikus 2.0 szabályozás bevezetésére, célja a fogyasztók befektetési termékek iránti bizalmának növelése. „Személyes meggyőződésem, hogy az Etikus 2.0 európai uniós szabályozás átültetésével a magyarországi életbiztosítási szektor az egyik legszabályozottabb és legátláthatóbb ágazata lesz a magyar nemzetgazdaságnak” – mondta el Erdős Mihály.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS