„Sosem nyugszik, jön vissza” az infláció

2025. 03. 11., 08:35

A januári után a februári éves infláció is esélyes az „Európa-bajnoki” címre, az éves ráta 5,6 százalékra emelkedett a KSH tájékoztatása szerint.

A magyar gazdaságban rövid távon a legnagyobb kihívás az infláció, mert „sosem nyugszik, jön vissza” – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Gazdasági Évnyitó 2025” című fórumán március 9-én. Nagy Mártonnak – mint az néhányszor már korábban is előfordult – igaza lett: az éves infláció a januári 5,5 százalék után a csökkenést váró elemzői prognózisokra rácáfolva februárban 5,6 százalék volt, havi összevetésben pedig átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

A statisztikai hivatal jelentése szerint éves összevetésben az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt februárban, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 18,9, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,9 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek. A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,1, az elektromos energiáért 0,6, a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok 3,8, a gyógyszer, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak.

Az uniós módszertan szerint számított – „harmonizált” – éves infláció februárban 5,7 százalék volt. Ez a mutató januárban (szintén 5,7 százalék) az Európai Unióban a legmagasabb volt, megelőzve az 5,3 százalékos román és az 5,0 százalékos horvát adatot. (Az uniós átlag 2,8 százalék volt az év első hónapjában.) Az eurózónára vonatkozóan már a februári adatokat is ismerjük: az éves infláció a januári 2,5 százalékról 2,4 százalékra csökkent, a legmagasabb az 5,0 százalékos észt ráta volt. A februári magyar adat már biztosan „dobogós” az EU-ban, jó eséllyel „bajnok” is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 11., 18:10
Országosan és éves összevetésben több mint 10 százalékkal emelkedtek a lakásárak az ingatlan.com februári lakásárindexe alapján, januárhoz viszonyítva pedig bő 2 százalékos volt a növekedés. Budapesten közel 17 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak tavaly februárhoz képest, de havi szinten is számottevő mértékű, 4,4 százalékos volt a drágulás.
2025. 03. 11., 21:15
Az Európai Bizottság 2025. február 26-án az Omnibus javaslatcsomag részeként bejelentette, hogy egyszerűsítéseket tervez az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) szabályozása kapcsán. A javaslatcsomag célja, hogy – az EU klímavédelmi törekvéseit továbbra is szem előtt tartva – egyszerűsítsék a kötelezettségeket és csökkentsék az adminisztratív terheket.
2025-03-11 22:20:00
Az önkéntes nyugdíjpénztárak adatai alapján a nemrég bevezetett ingatlancélú szolgáltatásokra összesen közel 13 milliárd forint kifizetési igény érkezett 2025. januárban ötezer pénztártagtól. A legtöbben jelzáloghitelük előtörlesztése vagy végtörlesztése céljából kértek pénztári kifizetést – tájékoztatott a jegybank.
2025-03-11 16:05:00
A gazdasági társaság működésének egyik legfőbb mutatója a cég beszámolójában foglalt pénzügyi, számviteli adatok. Ezért nagyon fontos, hogy a beszámolóban foglalt információk valósak és megalapozottak legyenek, amiben fontos szerepe van a könyvvizsgálónak is. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS