„Sosem nyugszik, jön vissza” az infláció

2025. 03. 11., 08:35

A januári után a februári éves infláció is esélyes az „Európa-bajnoki” címre, az éves ráta 5,6 százalékra emelkedett a KSH tájékoztatása szerint.

A magyar gazdaságban rövid távon a legnagyobb kihívás az infláció, mert „sosem nyugszik, jön vissza” – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Gazdasági Évnyitó 2025” című fórumán március 9-én. Nagy Mártonnak – mint az néhányszor már korábban is előfordult – igaza lett: az éves infláció a januári 5,5 százalék után a csökkenést váró elemzői prognózisokra rácáfolva februárban 5,6 százalék volt, havi összevetésben pedig átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

A statisztikai hivatal jelentése szerint éves összevetésben az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt februárban, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 18,9, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,9 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek. A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,1, az elektromos energiáért 0,6, a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok 3,8, a gyógyszer, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak.

Az uniós módszertan szerint számított – „harmonizált” – éves infláció februárban 5,7 százalék volt. Ez a mutató januárban (szintén 5,7 százalék) az Európai Unióban a legmagasabb volt, megelőzve az 5,3 százalékos román és az 5,0 százalékos horvát adatot. (Az uniós átlag 2,8 százalék volt az év első hónapjában.) Az eurózónára vonatkozóan már a februári adatokat is ismerjük: az éves infláció a januári 2,5 százalékról 2,4 százalékra csökkent, a legmagasabb az 5,0 százalékos észt ráta volt. A februári magyar adat már biztosan „dobogós” az EU-ban, jó eséllyel „bajnok” is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS