Berobbant az év a lakáspiacon – De meddig tarthat ki a lendület?

2025. 02. 26., 18:20

Még az egyébként optimista várakozásokhoz képest is erősen indult az év a magyar lakáspiacon, egy sor új gazdaságpolitikai intézkedés is támogatja a forgalom és az árak további emelkedését 2025-ben. Ezek azonban jelentős részben átmeneti hatások, így a kifutásuk után egyelőre bizonytalan, hogy meddig tarthat majd a menetelés – hangzott el az OTP Ingatlanpont évindító sajtótájékoztatóján. A szakértők idén az árak és a forgalom további kétszámjegyű emelkedését várják, különösen élénk lehet a befektetési célú vásárlás.

A 2023-as év végi várakozásokhoz képest 2024 a vártnál erősebb volt a magyar lakáspiacon, a tranzakciók száma meghaladhatta a 130 ezret és az árak is minden szegmensben és lokáción tovább emelkedtek. Még ehhez képest is felfokozott várakozásokkal indult a 2025-ös év, hiszen egy sor új lakáspolitikai intézkedés és egyéb piaci körülmény támogatja a további élénkülést. Ide sorolható többek között az állampapírok jelentős kamatfizetése a háztartások számára, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti felhasználhatósága, az adómentesen adható munkáltatói támogatások bővülése, a kistelepüléseken elindított otthonfelújítási program, a munkáshitel elindulása, a kedvezőbb hitellehetőségekhangzott el az OTP Ingatlanpont évindító sajtótájékoztatóján.

Egyelőre úgy tűnk, hogy még ezeket a felfokozott várakozásokat is felül tudja múlni a lakáspiac, legalábbis az első adatok erre utalnak. 2024-ben 38 százalékkal több érdeklődés volt regisztrálható, mint az előző évben, az idei január pedig még ezt is meghaladta, hiszen további 46 százalékos ugrás látszik a tavalyi első hónaphoz képest – emelte ki Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője. Ezen belül a lakások iránt kétszeres, a házak iránt pedig 33 százalékkal magasabb érdeklődést látnak az év elején, a legtöbben a felújított, átlagos és jó állapotú ingatlanok iránt érdeklődnek. Budapesten az elmúlt évek legnépszerűbb környékein (XIII., XIV. és XI. kerületek) a legerősebb a kereslet, de a külső kerületek is élénkülnek, a korábban „elfeledett” környékeken akár három-négyszeres növekedés is látható.

Vidéken Pest vármegye mellett Hajdú-Biharban és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben a legnagyobb a kereslet, míg a legnagyobb bővülést Baranyában, Tolnában és Győr-Moson-Sopron vármegyékben regisztrálták az év első hónapjában.

A kereslet bővülésével a kínálat egyre kevésbé tud lépést tartani, 2024. novembere és 2025. februárja között országosan a házak esetében 10 százalékos, a lakásoknál 15 százalékos csökkenés volt az elérhető ingatlanok számában. Budapesten még jelentősebb a kínálat szűkülése, az elérhető lakások száma közel negyedével eshetett.

„Az árakban 2025. februárjában 15 százalékos emelkedés látszik Budapesten az egy évvel korábbihoz képest, de vidéken is 13 százalékos a drágulás a hirdetések áraiban. Ez nagyjából egybecseng a szakértők idei egész éves várakozásaival, országosan 10–15 százalékos áremelkedésre lehet számítani” – hangsúlyozta Lipták Zsuzsa. Szerinte a kiemelten népszerű, befektetésnek ideális területeken, illetve a fővárosban akár a 20 százalékot is elérheti a drágulás. Budapesten és vidéken is eddig a panellakások ára emelkedett a legnagyobb mértékben, ebben a szegmensben a drágulás több mint 20 százalékos volt. A tégla lakások ára 13–15 százalékkal emelkedett, míg a családi házak piacán egyelőre 9–10 százalékos áremelkedés látszik.

„Bár a gyors drágulás sokkoló lehet a vevők számára, egyelőre korai lakáspiaci buborék kialakulását latolgatni. 2014-től nyolc éven keresztül volt rendre ilyen ütemű áremelkedés, ez repítette a magyar lakáspiacot ebből a szempontból Európa csúcsára, ráadásul az ezt követő 2022–2023-as árkorrekció is mérsékelt volt. A kereslet élénkülése szabályszerűen maga után vonja az áremelkedést” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ugyanakkor továbbra is jelentősek a különbségek országosan az árakban: Budapesten 2024-ben már egymillió forint felett volt az átlagos négyzetméterár, miközben Nógrád vármegyében alig haladta meg a 200 ezer forintot. A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a 800 ezer forintot közelíti az átlagár, míg Salgótarjánban a 220 ezret sem éri el.

A fokozódó kereslet miatt láthatóan a fejlesztők is felébredtek, Budapesten például 2024-ben 29 ötven lakásnál nagyobb projekt értékesítése kezdődött el, melyek közül 21 több mint 100 lakásos, és idén is folyamatos a nagy projektek indítása. Ugyanakkor a piac tehetetlensége miatt ezek a lakások csak évek múlva készülhetnek el. „A fokozódó kereslet miatt a tranzakciószám 15–20 százalékos emelkedésére lehet számítani 2025-ben, így akár a 150 ezret is elérheti az adásvételek száma” – mondta a sajtótájékoztatón Dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője. Szerinte idén nem csak a kereslet, hanem a kínálat is élénkülhet, mivel a fokozódó érdeklődés és az emelkedő árak következtében megjelenhetnek a piacon azok az eladók is, akik eddig kivártak.

Az általános piaci élénkülés mellett arra lehet számítani az OTP Ingatlanpont ügyvezetője szerint, hogy 2025-ben szűkül majd az alku tere, illetve növekedhet a befektetési célú vásárlások piaca is. Ugyanakkor Hartlieb Balázs kiemelte, hogy a piaci változások miatt fokozottan ajánlott szakértő segítségét kérni a lakásvásárláshoz. Tapasztalataik szerint már a hitelpiacon is kiemelkedő érdeklődés mellett indult az év.

„Az ingatlanpiac most nagyon aktív, a lakások forgási sebessége rendkívül gyors. A piacon most többféle támogatás és finanszírozási forma is elérhető, ezért nem elég csak összehasonlító oldalakon kalkulációt végezni. Fontos, hogy vásárlás előtt az ügyfelek egyeztessenek szakértőkkel, akik segítenek megtalálni a legoptimálisabb megoldást. Így amikor a lakásvásárló az eladóval tárgyal, akkor a zsebében van már a banki ajánlat, amely biztosítja őt arról, hogy mennyi hitelre jogosult” – mondta Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője. Az OTP Bank szakértője szerint az ingatlanhitelezés továbbra is növekszik, köszönhetően annak, hogy a korábbi éveket bőven meghaladja az ingatlanpiaci forgalom, 2024-ben több mint 1350 milliárd forintos lett a lakáshitelpiac, a 2025-ös évben várhatóan eléri majd az 1700 milliárd forint körüli szintet. Az elmúlt időszakot a támogatások, támogatott hitelek piaci szerepének, illetve a kamatperiódusok átrendeződése jellemezte. Míg korábban az egy vagy egy évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek voltak meghatározóak, mára elég nagy arányt képviselnek a végig fix, a teljes futamidőre fix kamatot biztosító lakáshitelek. 2024. decemberében a 10 évnél hosszabb időre fixált kölcsönök aránya a lakáshitel piacon már több mint 28 százalék volt, ami azt jelenti, hogy nagyon sok hitelfelvevő számára fontos a biztonság.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS