Uniós forrásból létesül kishajós megállópont-hálózat a Balaton déli partján

2025. 04. 03., 10:10

Dél-Balatoni Vízi Kör néven hat állomásból álló kishajós megállópont-hálózatot építenek ki a Balaton déli partján 250 millió forintos támogatásból. A fejlesztések egy része nyárra, a teljes projekt az év végéig valósul meg – tájékoztatott Szépvölgyi István, a Magyar Vitorlás Akadémia ügyvezetője.

A többnyire meglévő kikötőkhöz kapcsolódó fejlesztés, az Európai Unió társfinanszírozásával, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz pályázatának vissza nem térítendő támogatásából, a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg. (Egy másik projekt keretében a tó északi partján további hat megállópont létesítését tervezik, ez a pályázat azonban forrás hiányában egyelőre tartaléklistára került.)

Az állomások bárki számára megközelíthetőek lesznek, kajakosok, kenusok is használhatják, több helyen vitorláscsónak-kölcsönzési lehetőséget is biztosítanak. „Ez a beruházás régi hiányt pótol, hiszen a Balaton körül nagyon kevés a lehetőség úgynevezett svertes vitorlások vagy vitorláscsónakok vízre helyezésére” – mondta Gellér László Alajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke.

A dél-balatoni megállópontokon – Siófokon, Zamárdiban, Balatonföldváron, Balatonlellén, Balatonfenyvesen és Balatonmáriafürdőn – különböző fejlesztések valósulnak meg, hol mosdót, öltözőt, tárolót, stéget alakítanak ki, hol sólyát létesítenek, hol kölcsönözhető vitorlást szereznek be. Lesz, ahol mozgássérültek részére építenek ki vízre jutási lehetőséget. A megállóhelyek egységes, jól felismerhető arculattal rendelkeznek majd.

A projektet megvalósító konzorcium vezetője a Magyar Vitorlás Szövetség, további tagjai a Balatonmáriafürdői Vízisport Egyesület, a Balaton Vizisport és Szabadidő Egyesület, a Karsailing Vitorlás Sport Egyesület, a Siófoki „Ezüstpart” Vitorlás Egyesület, Balatonföldvár önkormányzata, valamint a Zamárdi Vízisport Egyesület. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS